Kim Dzsongun

Korai élet

Kim Dzsongun észak-koreai vezető születési dátumát és korai gyermekkorát rejtély övezi. Annyi ismert, hogy ő a harmadik és legfiatalabb fia Kim Dzsong Il (más írásmóddal Dzsong Il) koreai katonai vezetőnek, aki a Kommunista Munkáspárt vezetésével 1994 óta kormányozta Észak-Koreát; és unokája Kim Il Szungnak, apja elődjének.

Kim Dzsongun édesanyja Ko Young-hee operaénekesnő volt, akinek két másik gyermeke is született, és akiről úgy tartják, hogy 2004-ben bekövetkezett halála előtt kampányolt Kim Dzsongun mellett, hogy apja utódja legyen. Kim Dzsong Il állítólag megkedvelte Kim Dzsong Unt, megjegyezve, hogy a fiatalemberben hasonló temperamentumot látott, mint ő maga. Azt is feltételezik, hogy Kim Dzsongun külföldön, Svájcban tanulhatott, mielőtt a 2000-es évek közepén a nagyapjáról elnevezett Kim Il Szung Katonai Egyetemre járt a fővárosban, Phenjanban.

Kim Dzsongil 2010-ben kezdte el felkészíteni Kim Dzsongunt a vezetés utódlására. Apja 2011 decemberében bekövetkezett halála után Kim Dzsongun vette át a hatalmat. Úgy vélték, hogy akkoriban a 20-as évei végén járt.

Az ellenzék elnyomása

Miután Kim átvette Észak-Korea legfelsőbb vezetését, a hírek szerint kivégzett vagy eltávolított számos magas rangú tisztviselőt, akiket apja rendszeréből örökölt. A megtisztítottak között volt saját nagybátyja, Jang Song-thaek (más néven Chang Sŏng-t’aek) is, aki a feltételezések szerint fontos szerepet játszott Kim Kim Jong-il uralkodása alatt, és Kim Jong-un egyik legfőbb tanácsadójának számított.

Jangot 2013 decemberében állítólag letartóztatták és kivégezték, mert áruló volt és a kormány megdöntésére készült. Úgy vélik, hogy a tisztogatás részeként Jang családtagjait is kivégezték.

2017 februárjában Kim idősebb féltestvére, Kim Dzsongnam Malajziában meghalt. Bár sok részlet tisztázatlan maradt, úgy vélték, hogy a Kuala Lumpur-i repülőtéren mérgezték meg, és több gyanúsítottat letartóztattak. Kim Dzsongnam hosszú évekig élt száműzetésben, ez idő alatt féltestvére rendszerének hangos kritikusaként szolgált.

Fegyverkísérletek

Kim Dzsongun hatalma alatt Észak-Korea folytatta fegyverkísérleti programjait. Bár 2012 februárjában beleegyezett a nukleáris kísérletek leállításába és a nagy hatótávolságú rakéták indításának beszüntetésébe, 2012 áprilisában az ország fellőtt egy műholdat, amely röviddel a felszállás után kudarcot vallott. Ugyanezen év decemberében a kormány egy nagy hatótávolságú rakétát indított, amely pályára állított egy műholdat. Az amerikai kormány úgy vélte, hogy ezek a kilövések a ballisztikus rakétatechnológiával kapcsolatos munkát és tesztelést hivatottak leplezni.

2013 februárjában Észak-Korea megtartotta harmadik föld alatti nukleáris kísérletét. A cselekményt a nemzetközi közösség, köztük az Egyesült Államok, Oroszország, Japán és Kína határozottan elítélte. A további szankciókkal szemben az elemzők szerint az, hogy Kim továbbra is a fegyverkezésre összpontosít, miközben béketárgyalásokra szólított fel az Egyesült Államokkal, olyan stratégia volt, amellyel Észak-Koreát félelmetes entitásként pozícionálta, és megerősítette regionális vezetői pozícióját.

2016 szeptemberében az ország a jelentések szerint az Egyesült Államok által korábban bevezetett szankciók ellenére végrehajtotta ötödik föld alatti nukleáris kísérletét. Más országok határozottan elítélték a lépést, és Észak-Korea denuklearizálására szólítottak fel, Park Geun-hye dél-koreai elnök pedig különösen aggódott a folyamatos fegyverkísérletek biztonsági következményei és Kim mentális állapota miatt.

2017 februárjában Észak-Korea elindított egy, az állami média szerint közepes hosszúságú ballisztikus rakétát, és Kim állítólag jelen volt a helyszínen, hogy felügyelje. A teszt újabb felháborodást váltott ki a nemzetközi közösségből, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívására szólított fel.

Kim nevezetesen Donald Trumppal került összetűzésbe, miután az utóbbit 2016 novemberében megválasztották az Egyesült Államok elnökévé. A két fél számos háborús fenyegetést váltott egymással, és még a másik személyes sértegetésébe is belekezdtek. 2017 novemberében, ázsiai körútjának egyik állomásán Trump elnök enyhébb álláspontra helyezkedett, és felszólította Észak-Koreát, hogy “üljön az asztalhoz”, és tárgyaljanak a leszerelésről.

Trump körútjának befejezése után észak-koreai tisztviselők közölték, hogy a rezsim mindaddig folytatja nukleáris képességeinek bővítését, amíg Dél-Korea és az USA közös hadgyakorlatokat folytat. Kim ezt a kijelentést azzal nyomatékosította, hogy Trumpot “romlott és ostoba fickónak” nevezte, az amerikai elnök pedig november 20-án azzal válaszolt, hogy hivatalosan is a terrorizmus állami támogatójának nyilvánította Észak-Koreát.

November végén Észak-Korea újabb küszöböt lépett át a Hwasong-15 rakéta indításával, amely mintegy 2800 mérföldes magasságot ért el a föld felett, mielőtt Japán partjainál lecsapódott. Ezt követően Kim kijelentette, hogy Észak-Korea “végre megvalósította az állami nukleáris erő teljessé tételének nagy történelmi ügyét”.

Az amerikai védelmi miniszter, James Mattis elismerte, hogy a tesztrakéta “őszintén szólva magasabbra emelkedett, mint bármely korábbi lövésük”, és megerősítette, hogy Észak-Korea most már képes a bolygó bármely pontját elérni egy csapással. A kilövés gyors elítélést váltott ki Japán és Dél-Korea részéről, míg Trump elnök szűkszavúan megjegyezte: “Gondoskodni fogunk róla.”

2018 áprilisában, a Mun Dzse In dél-koreai elnökkel tartott csúcstalálkozója előtt Kim bejelentette, hogy felfüggeszti az ország nukleáris és rakétakísérleteit, és bezárja a helyszínt, ahol az előző hat nukleáris tesztet tartották. “Nincs többé szükségünk nukleáris tesztekre vagy közepes és interkontinentális hatótávolságú ballisztikus rakéták tesztindítására, és emiatt az északi nukleáris tesztpálya befejezte küldetését” – mondta a Koreai Központi Hírügynökség szerint.

Kapcsolatok Dél-Koreával és a 2018-as olimpia

Kim visszafogott hangot ütött meg a 2018-as évet megnyitó újévi beszédében, amelyben hangsúlyozta, hogy “csökkenteni kell a katonai feszültséget a Koreai-félszigeten”, és felvetette, hogy küldöttséget küld a közelgő téli olimpiára a dél-koreai Pjongcsangba. Mindazonáltal gondoskodott arról, hogy a tengerentúli ellenfelei számára szokásos fenyegetéseinek egyikét kiadja, figyelmeztetve az Egyesült Államokat, hogy “a nukleáris fegyverek gombja az asztalomon van.”

Az egyes elemzők által az amerikai-dél-koreai kapcsolatok éket verésére tett kísérletnek tekintett közeledését szomszédai üdvözölték: “Mindig is kijelentettük, hogy készek vagyunk bármikor és bárhol tárgyalni Észak-Koreával, ha ez segítené a Korea-közi kapcsolatok helyreállítását és a Koreai-félsziget békéjéhez vezetne” – mondta Moon dél-koreai elnök szóvivője.

2018. január 9-én Észak- és Dél-Korea képviselői találkoztak a két ország határán lévő Panmunjom tűzszüneti faluban, hogy több mint két év óta először tárgyaljanak egymással. A megbeszéléseken megállapodás született arról, hogy Észak-Korea részt vesz a következő hónapban megrendezésre kerülő téli olimpián.

“Észak azt mondta, hogy magas szintű delegációt küld, beleértve az olimpiai bizottság képviselőit, sportolókat, egy szurkolócsapatot, egy művészeti előadócsoportot, nézőket, taekwondo tüntetőket és a sajtót” – jelentette Chun Hae-sung dél-koreai egyesítési miniszterhelyettes.

A küldöttségével együtt Észak-Korea is feltűnt a játékokon Kim Yo-jong, a vezető kisebbik húga és az északi uralkodó család első tagja, aki Dél-Koreába látogatott. A Moon elnökkel közösen elköltött vacsora során reményt adott a békére: “Reméljük, hogy Pjongcsangban újra láthatjuk a kellemes (déli) embereket, és közelebb hozzuk a jövőt, ahol újra egyek leszünk.”

Röviddel az olimpia befejezése után Moon elnök két vezető tanácsadója Phenjanba utazott, ahol először látogattak dél-koreai tisztviselők, mióta Kim 2011-ben átvette a hatalmat. Bár a megbeszélésekről kevés részlet látott napvilágot, a találkozó során tervek születtek egy csúcstalálkozóra az észak- és dél-koreai vezetők között a két országot elválasztó demilitarizált övezetben (DMZ).

Találkozó a dél-koreai elnökkel

2018. április 27-én Kim és Mun Panmunjomban találkozott, és átmentek a dél-koreai oldalra, ez volt az első alkalom, hogy egy észak-koreai uralkodó ezt megtette. A részben televízióban közvetített találkozót könnyed pillanatok jellemezték, Kim tréfásan bocsánatot kért, amiért késő esti rakétakísérletekkel zavarta meg kollégája alvását.

De komoly dolgokról is beszéltek, megvitatva egy lehetséges konferenciát az Egyesült Államokkal és Kínával, amely hivatalosan is véget vetne a koreai háborúnak, valamint a Kim rezsim által kifejlesztett nukleáris fegyverek felszámolására irányuló erőfeszítéseket. “Dél- és Észak-Korea megerősítette azt a közös célt, hogy a teljes denuklearizáció révén megvalósítsák a nukleáris fegyverektől mentes Koreai-félszigetet” – olvasható a két vezető által aláírt nyilatkozatban.

Kínai látogatás

2018 március végén egy zöld vonat állt be a kínai Peking központi pályaudvarára, amely az észak-koreai vezetők által korábban használt páncélozott típusok ismertetőjegyeit viselte. Később megerősítették, hogy a vonat Kimet és vezető tanácsadóit szállította, a 2011-es hatalomátvétel óta vélhetően első külföldi útjára.

Kínai és észak-koreai források szerint Kim és Hszi Csin-ping kínai elnök a Nép Nagy Csarnokában folytatott megbeszélést. Emellett Hszi bankettet adott Kimnek és feleségének, és egy művészeti előadáson is vendégül látta őket. Kim állítólag így mondott köszöntőt: “Helyénvaló, hogy első külföldi utam a kínai fővárosba vezet, és felelősségem, hogy az észak-kínai-kínai kapcsolatok folytatását olyan értékesnek tartsam, mint az élet.”

A meglepetésszerű találkozóra röviddel Észak-Korea dél-koreai tervezett tárgyalásai előtt került sor, és egy másik történelmi csúcstalálkozó, az Egyesült Államokkal, a láthatáron.

Találkozók Trump amerikai elnökkel

2018. június 12-én Kim és Trump kezet fogtak a szingapúri Capella elzárt üdülőhelyen, mielőtt tolmácsaikkal magánbeszélgetésre indultak. Találkozójuk, az első a Kim uralkodócsalád egy tagja és egy hivatalban lévő amerikai elnök között, alig néhány héttel azután jött, hogy a harcias retorika legutóbbi fordulója azzal fenyegetett, hogy megtorpedózza az erőfeszítéseket.

Azt követően, hogy vezető munkatársak csatlakoztak hozzájuk a hosszabb megbeszélésekhez, a két vezető közös nyilatkozatot írt alá, amelyben Trump “elkötelezte magát, hogy biztonsági garanciákat nyújt” Észak-Koreának, Kim pedig “megerősítette szilárd és rendíthetetlen elkötelezettségét a Koreai-félsziget teljes denuklearizációja mellett”. A nyilatkozat kevés konkrétumot tartalmazott, bár a két férfi azt mondta, hogy a tárgyalások rövid időn belül folytatódnak.

“Történelmi találkozónk volt, és úgy döntöttünk, hogy magunk mögött hagyjuk a múltat” – mondta Kim az aláírási ceremónián, megjegyezve, hogy “a világ nagy változást fog látni.”

Kim kifejezett békefolyamat iránti elkötelezettsége ellenére az észak-koreai gyárak továbbra is folytatták a nukleáris fegyverek előállításához használt hasadóanyag gyártását. Július végén a The Washington Post arról számolt be, hogy a rezsim potenciálisan új, folyékony üzemanyaggal működő interkontinentális ballisztikus rakétákat épít.”

Kim és Trump másodszor is találkozott, a vietnami Hanoiban található Metropole szállodában, 2019. február 27-én. A vezetők barátságos szavakat váltottak, Trump megjegyezte az ország nagy gazdasági potenciálját, Kim pedig méltatta kollégája “bátor döntését”, hogy tárgyalásokat kezdeményez.

A két fél azonban a második napon hirtelen befejezte a tárgyalásokat, állítólag azért, mert az amerikaiak elutasították Észak-Korea ajánlatát, hogy leszereli fő nukleáris létesítményét – de nem a teljes fegyverprogramját – az összes szankció megszüntetéséért cserébe. Trump szerint a találkozó ettől függetlenül jó feltételekkel ért véget, és Kim ígéretet tett arra, hogy továbbra is tartózkodik a nukleáris és ballisztikus rakétakísérletektől.

Kim és Trump 2019. június 30-án harmadszor is találkozott egymással, a DMZ-nél tartott találkozójuk az első alkalom volt, hogy egy hivatalban lévő amerikai elnök belépett Észak-Koreába. A szolidaritásuk kinyilvánítását követően bejelentették, hogy a két fél kijelölt tárgyalópartnereket az újrakezdett tárgyalásokhoz.

Találkozó Vlagyimir Putyinnal

2019 április végén Kim páncélvonattal az oroszországi Vlagyivosztokba utazott, hogy meglátogassa Vlagyimir Putyin elnököt. A vonatút hasonlított az apja által megtett útra, aki 2002-ben ugyanebben az orosz városban találkozott Putyinnal.

A találkozó célja a két vezető közötti szolidaritás kinyilvánítása volt egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államokkal folytatott észak-koreai tárgyalások elakadtak. A Putyinnal való találkozóból nem született hivatalos megállapodás, bár Kim “nagyon jelentőségteljesnek” nevezte a megbeszéléseiket.”

Nyilvános személyiség és feleség

2012 nyarán kiderült, hogy Kim feleséget vett, Ri Sol-ju személyében. Bár a pár pontos esküvői dátuma nem ismert, az egyik forrás 2009-ről számolt be. A házasság leleplezését követő hónapokban az ország first ladyje gyakran jelent meg a médiában – ez feltűnő eltérés a korábbi protokolloktól. Azt is feltételezték, hogy a párnak van egy gyermeke.

A kibergenerációhoz tartozó Kim Dzsongunról úgy tartják, hogy sokkal mediatizáltabb stílusa van, mint az apjának: a fiatalabb Kim újévi adást tartott, zenei előadásokat vett feleségével, és a katonákkal és a munkásokkal is többet foglalkozott.

A nyugati kulturális ízlést is magáévá tette, amit különösen az emelt ki, amikor Dennis Rodman korábbi amerikai profi kosárlabdázó 2013 februárjában kétnapos látogatást tett Észak-Koreában. Rodman tartózkodása alatt Kim elkísérte őt egy kosárlabda-mérkőzés megtekintésére. Rodman azt állította, hogy segíteni akart az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti kapcsolatok javításában.

2018-ra, amikor olajágat nyújtott Dél-Koreának a denuklearizációs tárgyalásokra, Kim szintén igyekezett egy kedvesebb, szelídebb oldalát mutatni. Kim új változata nyilvánvalóvá vált, amikor Phenjanban részt vett a Red Velvet dél-koreai popegyüttes koncertjén, amelyet “ajándéknak” nevezett az állampolgárai számára.

Kiberhadviselés

North Korea 2014-ben demonstrálta kibertámadási képességét a Sony Az interjú című Seth Rogen/James Franco vígjátékának megjelenésével, amelyben egy bulvárriportert toboroznak, hogy merényletet kövessen el egy fiktív Kim ellen. Miután az észak-koreai hatóságok szidalmazták a filmet, az FBI azt állította, hogy az ország felelős a Sony Pictures fájljainak későbbi feltöréséért, ami e-mailek és más magáninformációk nyilvánosságra hozatalához vezetett.

2017 decemberében a Trump-kormányzat Észak-Koreát tette felelőssé a nagy erejű WannaCry számítógépes vírusért, amely abban az évben világszerte mintegy 230 000 számítógépet érintett. “Ez egy vakmerő támadás volt, amely pusztítást és pusztítást akart okozni” – mondta Thomas P. Bossert, Trump belbiztonsági tanácsadója. Elismerte, hogy az Egyesült Államoknak kevés megtorló eszköze maradt az amúgy is súlyos szankciókkal sújtott országgal szemben, de ennek ellenére fontosnak tartotta, hogy Észak-Koreát a kiberbűncselekményei miatt számon kérjék.

Észak-Korea gazdasági helyzete

Észak-Korea szegénységbe és gazdasági csődbe süllyedt, az 1990-es években pusztító éhínség és élelmiszerhiány sújtotta. Az országban állítólag koncentrációs táborrendszer is működik, ahol kínzó, borzalmas körülmények között tartják foglyok ezreit.

Kim megfogadta, hogy az oktatási, mezőgazdasági és gazdasági reformokra összpontosít az észak-koreaiak javára. Ennek ellenére Dél-Korea azt állítja, hogy az emberi jogok megsértése folytatódott északi szomszédjuk határain belül, több tucatnyi tisztviselőt végzett ki az állam Kim alatt. 2016 júliusában Barack Obama elnök kormánya szankciókat hozott Kim ellen az emberi jogok megsértése miatt, ami az első alkalom volt, hogy az észak-koreai vezető személyes szankciót kapott az Egyesült Államoktól.

Börtöntáborok

2017 decemberében a Nemzetközi Ügyvédi Kamara közzétett egy jelentést, amelyben leírta Észak-Korea politikai börtönrendszerét. Thomas Buergenthal, az egyesület három jogászának egyike, a náci Németországban található hírhedt auschwitzi tábor egyik túlélője szerint Kim foglyai olyan körülmények között éltek, amelyek brutalitásukban páratlanok voltak.

“Úgy vélem, hogy a koreai fogolytáborokban uralkodó körülmények ugyanolyan szörnyűek, vagy még rosszabbak, mint azok, amelyeket fiatalkoromban ezekben a náci táborokban és az emberi jogok területén folytatott hosszú szakmai pályafutásom során láttam és tapasztaltam” – mondta.

A bizottság az 1970 és 2006 közötti észak-koreai börtönrendszer vizsgálatának részeként meghallgatott egykori foglyokat, börtönőröket és másokat. Arra a következtetésre jutottak, hogy Kim politikai börtöntáborai a nemzetközileg elismert 11 háborús bűncselekményből 10-ben bűnösek voltak, beleértve a gyilkosságot, a rabszolgasorba taszítást és a szexuális erőszakot.

Egészség, utódlás & Húga

A Kim hollétének és személyes jólétének témája azután vált intrikák forrásává, hogy kihagyta nagyapja születésnapjának – a Nap Nap napjaként ismert – 2020. április 15-i éves ünnepségét. Ahogy nyilvános távolléte hetekig elhúzódott, különböző beszámolók szerint a vezető szívműtétből lábadozik, vagy esetleg cselekvőképtelen, ami további találgatásokat váltott ki azzal kapcsolatban, hogy ki veszi át az ország irányítását a halála esetén.

Egyes elemzők azt sugallták, hogy fiatalabb húgát, Kim Yo-jongot készítették elő a helyére, míg mások szerint a Munkáspárt az idősebb férfiak kollektív vezetését részesítené előnyben. Végül a téma egyelőre vitathatóvá vált, amikor Kim május elején egy műtrágyagyár megnyitóján újra felbukkant.