Az elülső keresztszalag (ACL) fontos a térdízület stabilitásának fenntartásában, különösen a szövődéssel, pendüléssel vagy rúgással járó tevékenységeknél. Az ACL sérülései viszonylag gyakori térdsérülések a sportolók körében, amelyek általában azoknál fordulnak elő, akik olyan sportokat űznek, mint a futball, a síelés és a torna. A sérülések az enyhétől (pl. kisebb szakadás/rándulás) a súlyosig (amikor a szalag teljesen elszakad) terjedhetnek. A sérülés leggyakoribb mechanizmusa az érintés nélküli, azaz vágás & növényi mozgás. A nőknél háromszor nagyobb valószínűséggel sérül az ACL, mint a férfiaknál. Az okok megismeréséhez mindenképpen olvassa el a Physiopedia oldalt.
Explore and Understand The Evidence Online with Expert Luke O’Brien
Az (ACL) sérülése után két lehetőség van, műtét vagy konzervatív kezelés, mindkettőnek vannak előnyei & hátrányai és mindkettő kiterjedt rehabilitációt igényel. Jellemzően azonban a műtéti kezelés az előrejelzések szerint kedvezőbb eredménnyel jár a konzervatív kezeléssel szemben azoknál, akik; 35 év alattiak; akik fizikailag aktívak; akiknek jobb az iskolai végzettségük és akiknek további lágyrészsérüléseik vannak. Sokkal kevesebb bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy mely tényezők jeleznének kedvezőbb kimenetelű konzervatív kezelést. Grinden és munkatársai ezt kívánták feltárni a Delaware-Oslo ACL Study-ban.
Célok: A sikeres 2 éves kimenetel korai előrejelzőinek azonosítása nem sebészileg nem kezelt ACL-sérült betegeknél. Másodlagos cél volt annak felmérése, hogy a prediktív modellek különböznek-e egy 5 hetes rehabilitációs program előtt és után.
A vizsgálatban 300 olyan résztvevő vett részt, akiknél nem végeztek ACL-rekonstrukciót, és 182 olyan, akiknél igen. Minden résztvevőnél egyoldalú ACL-szakadást diagnosztizáltak MRI-vel, a résztvevők 13-60 év közöttiek voltak, és rendszeres fizikai aktivitásban vettek részt. A résztvevőket kizárták, ha a szakadás során további lágyrészsérülést szenvedtek, vagy ha korábban traumás sérüléseket szenvedtek a térdben.
Minden résztvevő kezdeti rövid rehabilitációs terven esett át a folyadékgyülem és a ROM-deficit megszüntetésére, függetlenül attól, hogy rekonstrukciós műtétet végeztek-e vagy sem. Ezután minden résztvevő egy 5 hetes rehabilitációs programon vett részt, amelynek célja az izomerő és a megfelelő neuromuszkuláris válaszok helyreállítása volt.
Az 5 hetes rehabilitációs program után megismételték a vizsgálatokat, és döntöttek a sebészeti vagy nem sebészeti kezelésről. Ha a résztvevő instabilitást tapasztalt, vagy olyan sportágakhoz kívánt visszatérni, amelyek ugrással, vágással vagy pivotizálással jártak, sebészeti rekonstrukciót javasoltak, függetlenül az eredménymérések előrehaladásától.
Mi volt a program?
A rehabilitációs program egy- és többízületi gyakorlatokból; nyitott és zárt kinetikus láncú gyakorlatokból; valamint koncentrikus, excentrikus és izometrikus gyakorlatokból állt, gyakorlatonként 3-4 sorozatban és 6-8 ismétléssel. A plyometrikus gyakorlatokat fokozatosan haladták. Ezek a gyakorlatok a mozgás minőségére összpontosítottak, és a páciens egyedi igényeihez igazodtak, az adott páciens konkrét céljai alapján. A perturbációs tréninget a vizsgálati protokoll szerint végeztük, és dinamikus stabilitási gyakorlatokból állt görgős deszkán, hintadeszkán és platformon. A terv részleteinek megtekintéséhez kattintson az alábbi gombokra:
Kardiovaszkuláris & Erőedzés terv
Perturbációs edzés protokoll
Eredmények
A 300 beteg közül 118 (39,3%) maradt műtét nélkül a sérülést követő 6 hónapban. Az átlagéletkor a kiinduláskor 28,6 ± 10,5 év volt, és valamivel valószínűbb, hogy nők voltak.
Klinikai megfontolások
Lényegében a nem műtéti kezelést magabiztos választásnak kell tekinteni azoknál a sportolóknál, akik nők, idősebbek és jó térdfunkcióval rendelkeznek az ACL-sérülés után korán. Az ebben a vizsgálatban használt egyszerű mérőszámok 2 éves prognózist adhatnak, és a korai döntéshozatalban be kell őket perelni.
Ez a vizsgálat brielf összefoglalója. Ha többet szeretne megtudni arról, hogy milyen kimeneti mérőszámokat használtak a beavatkozás előtti & utáni szakaszokban, akkor kérjük, olvassa el a teljes tanulmányt az alábbi linken.
Konzervatív ACL rehabilitáció – Kinek jó?
A posztoperatív szövődmények lehetőségét figyelembe véve az ACL-sérült betegek kis százaléka alkalmas lehet a nem operatív kezelésre. A szűrővizsgálatok bizonyítékokon alapuló készlete segíthet azonosítani ezt a csoportot. A rehabilitációs koncepciók hasonlóak az ACL-sérülések műtéti és nem műtéti kezelésére egyaránt. A nem műtéti kezelés azonban különbözik, nagyobb hangsúlyt fektetve a neuromuszkuláris tréningre az ízületi stabilitás helyreállítása érdekében.
Online tanulás Luke O’Brien szakértővel