Különbség a DDL és DML parancsok között a DBMS-ben: Mi a különbség?

Mi az a DDL?

Az adatdefiníciós nyelv segít az adatbázis szerkezetének vagy sémájának meghatározásában. A DDL-parancsok segítenek az adatbázis szerkezetének és az egyéb adatbázis-objektumok létrehozásában. Parancsai automatikusan rögzülnek, így a módosítások véglegesen elmentődnek az adatbázisban. A DDL teljes neve Data Definition Language (adatmeghatározási nyelv).

Ezzel a DML és a DDL közötti különbséggel foglalkozó oktatóanyagban megtanulhatja:

  • Mi az a DDL?
  • Mi a DML?
  • Miért a DDL?
  • Miért DML?
  • Különbség a DDL és a DML között a DBMS-ben
  • Parancsok a DDL-hez
  • Parancsok a DML-hez
  • DDL parancs példa
  • DML parancs példa

Mi a DML?

A DML parancsok lehetővé teszik az adatbázisban tárolt adatok kezelését, bár a DML parancsok nem kerülnek automatikus rögzítésre. Ráadásul nem is állandóak. Így, Lehetőség van a művelet visszaállítására. A DML teljes alakja az Adatmanipulációs nyelv.

Az alábbiakban a DDL és a DML közötti legfontosabb különbségek az adatbázis-kezelő rendszerekben:

KULCSOS KIEGÉSZÍTÉSEK:

  • Az adatdefiníciós nyelv (DDL) segít az adatbázis szerkezetének vagy sémájának meghatározásában, míg az adatmanipulációs nyelv (DML parancs) lehetővé teszi az adatbázisban tárolt adatok kezelését.
  • A DDL parancs az adatbázis sémájának létrehozására szolgál, míg a DML parancs az adatbázis feltöltésére és manipulálására
  • A DDL és a DML összehasonlítása során a DDL utasítások az egész táblát érintik, míg a DML parancsok csak egy vagy több sort.
  • A DDL-ben az SQL utasítást nem lehet visszalépni, míg a DML-ben az SQL utasítás visszaléphet.
  • A DDL egy deklaratív módszer, míg a DML egy imperatív módszer.
  • A fontos DDL parancsok a következők: 1) CREATE, 2) ALTER, 3) DROP, 4) TRUNCATE stb:

Miért a DDL?

Az alábbiakban a DDL-módszer használatának okait ismertetjük:

  • Lehetővé teszi a megosztott adatok tárolását
  • Az adatok függetlensége javítja az integritást
  • Lehetővé teszi több felhasználó számára
  • Növeli a biztonságot hatékony adathozzáférés

Miért DML?

Itt vannak a DML előnyei/előnyei:

  • A DML utasítások lehetővé teszik az adatbázisban tárolt adatok módosítását.
  • A felhasználók megadhatják, hogy milyen adatokra van szükségük.
  • A DML számos különböző ízű és képességű lehetőséget kínál az adatbázisgyártók között.
  • Ez hatékony emberi interakciót kínál a rendszerrel.

Különbség a DDL és DML között az DBMS-ben

DDL vs DML

Itt a fő különbség a DDL és DML parancsok között:

DDL DML
Az adatdefiníciós nyelv (DDL) segít az adatbázis szerkezetének vagy sémájának meghatározásában. Az adatmanipulációs nyelv (DML parancs) lehetővé teszi az adatbázisban tárolt adatok kezelését.
A DDL parancs az adatbázis sémájának létrehozására szolgál. A
DML parancs az adatbázis feltöltésére és manipulálására szolgál
A DDL parancs nincs tovább osztályozva. A DML parancsokat procedurális és nem procedurális és procedurális DML-ekbe soroljuk.
CREATE, ALTER, DROP, TRUNCATE AND COMMENT és RENAME stb. INSERT, UPDATE, DELETE, MERGE, CALL stb.
A táblázat oszlopát határozza meg. A táblázat sorát hozzáadja vagy frissíti
ADDL utasítások az egész táblázatot érintik. ADML egy vagy több sorra hat.
SQL utasítás nem lehet rollback SQL utasítás lehet rollback
ADDL deklaratív. ADML imperatív jellegű.

A DDL parancsok

A DDL parancsok öt típusa a következő:

CREATE

A CREATE utasítások az adatbázis-struktúra sémájának meghatározására szolgálnak:

Szintaktika:

Create database university;Create table students;Create view for_students;

DROP

A táblákat és adatbázisokat az RDBMS-ből eltávolító parancsok.

Szintaktika:

Drop object_type object_name;Drop database university;Drop table student;

ALTER

Az ALTER parancs lehetővé teszi az adatbázis szerkezetének módosítását.

Szintaktika:

Új oszlop hozzáadása a táblázatban

ALTER TABLE table_name ADD column_name COLUMN-definition; 

A táblázatban meglévő oszlop módosítása:

Alter table guru99 add subject varchar;

TRUNCATE:

Ez a parancs a táblázat összes sorának törlésére és a táblázatot tartalmazó hely felszabadítására szolgál.

Szintaktika:

TRUNCATE table students;

DML-parancsok

Itt van néhány fontos DML-parancs:

  • INSERT
  • UPDATE
  • DELETE

INSERT:

Ez az utasítás egy SQL lekérdezés. Ezt a parancsot adatok beszúrására használjuk egy táblázat sorába.

Szintaktika:

INSERT INTO TABLE_NAME (col1, col2, col3,.... col N) VALUES (value1, value2, value3, .... valueN); Or INSERT INTO TABLE_NAME VALUES (value1, value2, value3, .... valueN); 

Például:

INSERT INTO students (RollNo, FIrstName, LastName) VALUES ('60', 'Tom', 'Erichsen');

UPDATE:

Ez a parancs a táblázat egy oszlopának értékét frissíti vagy módosítja.

Szintaktika:

UPDATE students SET FirstName = 'Jhon', LastName=' Wick' WHERE StudID = 3;

DELETE:

Ez a parancs egy vagy több sor eltávolítására szolgál a táblázatból.

Szintaktika:

CREATE TABLE tableName( column_1 datatype , column_2 datatype , ...);

Itt:

  • A tableName paraméter a létrehozandó tábla nevét jelöli.
  • A column_1, column_2… paraméterek a táblához hozzáadandó oszlopokat jelölik.
  • Egy oszlopot NULL vagy NOT NULL-ként kell megadni. Ha nem adja meg, az SQL Server alapértelmezettnek a NULL értéket veszi

Példa:

CREATE TABLE Students(Student_ID Int,Student_Name Varchar(10))

ALTER

Szintaktika:

CREATE TABLE Students(Student_ID Int,Student_Name Varchar(10))

ALTER

Szintaktika:

CREATE TABLE Students(Student_ID Int,Student_Name Varchar(10))

ALTER

Szintaktika:

DROP TABLE <tableName>;

A tableName paraméter a törlendő tábla neve.

Példa:

DROP TABLE COURSE_NAMES;

DML parancs példa

INSERT

A PL/SQL-ben az SQL INSERT INTO paranccsal bármelyik táblába beszúrhatunk adatokat. Ez a parancs a táblázat nevét, a táblázat oszlopát és az oszlopértékeket veszi bemenetként, és beszúrja az értéket az alaptáblába.

Az INSERT parancs közvetlenül egy másik táblából is átveheti az értékeket a ‘SELECT’ utasítással, ahelyett, hogy megadná az egyes oszlopok értékeit. A ‘SELECT’ utasítással annyi sort szúrhatunk be, ahány sort az alaptábla tartalmaz.

Szintaktika:

BEGIN INSERT INTO <table_name>(<column1 >,<column2>,...<column_n>) VALUES(<valuel><value2>,...:<value_n>);END;

A fenti szintaxis az INSERT INTO parancsot mutatja. A táblázat neve és az értékek kötelező mezők, míg az oszlopnevek nem kötelezőek, ha a beszúrási utasítások a táblázat összes oszlopához tartalmaznak értékeket.

A ‘VALUES’ kulcsszó kötelező, ha az értékeket külön-külön adjuk meg, ahogy a fentiekben látható.

Szintaktika:

BEGIN INSERT INTO <table_name>(<columnl>,<column2>,...,<column_n>) SELECT <columnl>,<column2>,.. <column_n> FROM <table_name2>;END;

A fenti szintaxis az INSERT INTO parancsot mutatja, amely az értékeket közvetlenül a <tábla_név2> táblából veszi át a SELECT parancs segítségével.

A ‘VALUES’ kulcsszó ebben az esetben nem szerepelhet, mivel az értékeket nem adjuk meg külön.

DELETE

A táblázat törlésének

szintaxisa az alábbiakban olvasható:

DROP TABLE <TableName>;

A TableName paraméter a törlendő táblázat neve.

Példa:

DROP TABLE COURSE_NAMES;

SELECT

Az adatok megtekintéséhez az SQL Serverben a SELECT utasítást használjuk.

Szintaktika:

SELECT * FROM Course;

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.