A gyermekkori köhögés lehet normális fiziológiai reflex, de lehet mögöttes ok is. Egészséges gyermekeknél bármilyen betegség hiányában normális lehet a napi tízszeri köhögés. Az akut vagy szubakut köhögés leggyakoribb oka a vírusos légúti fertőzés. A krónikus, azaz 8 hétnél hosszabb ideig tartó köhögést okozó felnőtteknél az esetek több mint 90%-ában az orrfolyás utáni köhögés, az asztma, az eozinofil hörghurut és a gastrooesophagealis refluxbetegség az oka. A krónikus köhögés okai hasonlóak gyermekeknél, kiegészítve a bakteriális hörghuruttal.
FertőzésekSzerkesztés
A köhögés lehet légúti fertőzés, például nátha, COVID-19, akut hörghurut, tüdőgyulladás, pertussis vagy tuberkulózis következménye. Az esetek túlnyomó többségében az akut köhögés, azaz a 3 hétnél rövidebb ideig tartó köhögés oka a nátha. Normális mellkasröntgennel rendelkező személyeknél a tuberkulózis ritka lelet. A pertussist egyre inkább felismerik a felnőtteknél jelentkező kellemetlen köhögés okaként.
A légúti fertőzés elmúlása után a személynél maradhat posztinfekciós köhögés. Ez jellemzően száraz, nem produktív köhögés, amely nem termel váladékot. A tünetek közé tartozhat a mellkasi szorító érzés és a torok csiklandozása. Ez a köhögés gyakran hetekkel a megbetegedés után is fennállhat. A köhögés oka lehet gyulladás, hasonlóan az ismétlődő megterheléses rendellenességeknél, például a kéztőalagút-szindrómánál megfigyelt gyulladáshoz. A köhögés ismétlődése gyulladást okoz, ami kellemetlenséget okoz, ami viszont még több köhögést okoz. A fertőzés utáni köhögés jellemzően nem reagál a hagyományos köhögéskezelésekre. A kezelés bármely gyulladáscsökkentő gyógyszerből (például ipratropiumból) áll a gyulladás kezelésére, valamint köhögéscsillapítóból a köhögés gyakoriságának csökkentésére, amíg a gyulladás el nem múlik. A gyulladás növelheti az érzékenységet más meglévő problémákra, például allergiára, és a köhögés egyéb okainak kezelése (például légtisztító vagy allergiagyógyszerek használata) segíthet a gyógyulás felgyorsításában.
Reaktív légúti betegségSzerkesztés
Ha a köhögés az egyetlen panasza annak a személynek, aki megfelel az asztma kritériumainak (hörgő hiperreaktivitás és reverzibilitás), akkor ezt nevezzük köhögés-variáns asztmának. Két kapcsolódó állapot az atópiás köhögés és az eozinofil bronchitis. Az atópiás köhögés olyan egyéneknél fordul elő, akiknél a családban előfordult atópia (allergiás állapot), a köpetben sok eozinofil van, de a légúti funkció és a válaszkészség normális. Az eozinofil bronchitist szintén eozinofilek jellemzik a köpetben, légúti hiperreaktivitás vagy atópiás háttér nélkül. Ez az állapot kortikoszteroidokkal történő kezelésre reagál. A köhögés a krónikus obstruktív tüdőbetegség akut exacerbációjában is súlyosbodhat.
Az asztma a krónikus köhögés gyakori oka felnőtteknél és gyermekeknél. Lehet, hogy a köhögés az egyetlen tünete az asztmának, vagy az asztma tünetei közé tartozik a zihálás, a légszomj és a szorító érzés a mellkasban. Attól függően, hogy mennyire súlyos az asztma, hörgőtágítókkal (a légutakat megnyitó gyógyszer) vagy inhalációs szteroidokkal lehet kezelni. Az asztma kezelésének meg kell szüntetnie a köhögést.
A krónikus bronchitist klinikailag úgy határozzák meg, mint olyan tartós köhögést, amely köpetet (váladékot) és nyálkát termel, két egymást követő évben legalább három hónapon keresztül. A krónikus hörghurut gyakran a “dohányosok köhögésének” az oka. A dohányfüst gyulladást okoz, nyálkát választ ki a légutakba, és nehézséget okoz a nyálka kiürítése a légutakból. A köhögés segít kiüríteni ezeket a váladékokat. Kezelhető a dohányzásról való leszokással. Okozhatja tüdőgyulladás és hosszú távú füstgáz belégzés is.
Gastrooesophagealis refluxSzerkesztés
A megmagyarázhatatlan köhögéssel küzdő embereknél gastrooesophagealis reflux betegségre kell gondolni. Ez akkor fordul elő, amikor a gyomor savas tartalma visszajut a nyelőcsőbe. A GERD-hez általában társuló tünetek közé tartozik a gyomorégés, a savanyú íz a szájban vagy a savas visszaáramlás érzése a mellkasban, bár a GERD-ből eredő köhögésben szenvedő emberek több mint felének nincsenek egyéb tünetei. A nyelőcső pH-mérője megerősítheti a GERD diagnózisát. Néha a GERD a köhögéssel összefüggő légúti megbetegedéseket, például asztmát vagy hörghurutot bonyolíthat. A kezelés savlekötő gyógyszereket és életmódváltást foglal magában, a konzervatív intézkedésekkel nem kezelhető esetekben pedig műtétre van szükség.
LégszennyezésSzerkesztés
Köhögést okozhat a légszennyezés, beleértve a dohányfüstöt, a porszemcséket, az irritáló gázokat és a lakás nedvességét.A rossz levegőminőség emberi egészségre gyakorolt hatásai messzemenőek, de elsősorban a szervezet légzőrendszerét és a szív- és érrendszert érintik. A légszennyező anyagokra adott egyéni reakciók a szennyező anyag típusától, az expozíció mértékétől, az egyén egészségi állapotától és genetikájától függnek. Azok az emberek, akik például forró, szmogos napokon a szabadban sportolnak, növelik a levegőben lévő szennyező anyagoknak való kitettségüket.
Idegen testSzerkesztés
Egy idegen testre néha lehet gyanakodni, például ha a köhögés hirtelen kezdődött, amikor a beteg evett. Ritkán a légúti ágakban hátrahagyott varratok is okozhatnak köhögést. A köhögést kiválthatja a szájlégzésből eredő szárazság vagy nyelési nehézségekkel küzdő embereknél az étel ismétlődő légcsőbe aspirálása.
Angiotenzin-konvertáló enzim gátlóSzerkesztés
AzACE-gátlók a magas vérnyomás kezelésére gyakran használt gyógyszerek, amelyek néha mellékhatásként köhögést okozhatnak, és használatuk abbahagyása megszünteti a köhögést.
Tic köhögésSzerkesztés
A tic köhögés, amelyet korábban szokásköhögésnek neveztek, olyan köhögés, amely viselkedéses vagy pszichiátriai terápiára reagál, miután a szervi okokat kizárták. Az alvás alatti köhögés hiánya gyakori, de nem diagnosztikus. A tic köhögés feltehetően gyakoribb gyermekeknél, mint felnőtteknél.hasonló zavar a korábban pszichogén köhögésnek nevezett szomatikus köhögési szindróma.
Neurogén köhögésSzerkesztés
A krónikus köhögés egyes esetei szenzoros neuropátiás rendellenességre vezethetők vissza. A neurogén köhögés kezelése magában foglalhatja bizonyos neuralgiás gyógyszerek alkalmazását. Köhögés előfordulhat tic-rendellenességekben, például Tourette-szindrómában, bár ebben a betegségben meg kell különböztetni a torokköhögéstől.
EgyébSzerkesztés
Köhögést okozhatnak a tüdőszövetet érintő állapotok is, például bronchiectasis, cisztás fibrózis, intersticiális tüdőbetegségek és szarkoidózis. Köhögést válthatnak ki jó- vagy rosszindulatú tüdődaganatok vagy mediastinalis daganatok is. Az idegek irritációján keresztül a külső hallójárat betegségei (például viasz) is okozhatnak köhögést. Köhögéssel járó szív- és érrendszeri betegségek a szívelégtelenség, a tüdőinfarktus és az aorta aneurizma. Az éjszakai köhögés szívelégtelenséghez társul, mivel a szív nem kompenzálja a tüdőkeringésbe történő fokozott térfogateltolódást, ami viszont tüdőödémát és ennek következtében köhögést okoz. Az éjszakai köhögés egyéb okai közé tartozik az asztma, a posztnazális csepegés és a gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD). A fekvő helyzetben előnyösen jelentkező köhögés másik oka a visszatérő aspiráció.
Az emlősök szöveteit irritáló jellege miatt a kapszaicint széles körben használják a köhögési küszöb meghatározására, valamint a köhögéscsillapítók klinikai kutatásában fújtató stimulánsként. A kapszaicin teszi csípőssé a chilipaprikát, és ez magyarázatot adhat arra, hogy miért alakulhat ki köhögés az ilyen gyümölcsökkel dolgozó gyárakban dolgozóknál.
A köhögés társadalmi okokból is előfordulhat, például beszédtartás előtt köhögni kell. A köhögés nem mindig önkéntelen, és társas helyzetekben is alkalmazható. A köhögést használhatjuk figyelemfelkeltésre, belső pszichológiai feszültség levezetésére, vagy maladaptív kiszorító viselkedéssé válhat. Úgy vélik, hogy az ilyen köhögés gyakorisága megnő a pszichológiai feszültségre és szociális konfliktusra érzékeny környezetben. Ilyen környezetben a köhögés a sok kiszorító viselkedés vagy védekező mechanizmus egyikévé válhat.
Légúti tisztításSzerkesztés
A köhögés és a szuszogás a nyálka köpetként való eltávolításának fontos módja számos betegségben, például cisztás fibrózisban és krónikus hörghurutban.
Köhögés és szuszogás.