Ha hirtelen tüsszögsz, nem vagy egyedül. Íme, miért, és mit kell tenned.
A tüsszögés mögött álló fő bűnös a pollen, amely lényegében növényi sperma – és a természet promiszkuitással rendelkezik. (Tudja ezt, ha látta már, hogy az autója egyik napról a másikra besárgul.) Egyetlen parlagfű növény egymilliárd szemet képes termelni. Kora tavasszal a fák, például a tölgy és a nyírfa ontják magukból az anyagot. Késő tavasztól őszig a fűfélék és a gyomok veszik át a fő forrást, így hónapokig tartó szenvedés lehetősége áll fenn. A szél mérföldekre el tudja szállítani a szemcséket, és elég kicsik ahhoz, hogy a szemünkbe, orrunkba és tüdőnkbe kerüljenek. “Az allergia akkor következik be, amikor az immunrendszerünk tévesen fenyegető betolakodóként azonosítja a polleneket, és túlreagálja azokat” – mondja Bassett, aki a The New Allergy Solution című könyv szerzője is. A hízósejtek, a bőr, az orr, a tüdő és máshol a kötőszövetben található immunsejtek hisztamint pumpálnak ki, ami gyulladást okoz, és az orrfolyást, a szemviszketést és a tüsszögést okozza. (Ilyenkor bármilyen szipogás riasztó lehet, de van mód arra, hogy megkülönböztessük az allergiás tüneteket a Covid-19 tüneteitől.)
Mitől romlik az allergia?
Miért alakul ki hirtelen szezonális allergia, amikor évekig békésen együtt élt a helyi flórával? Sok allergiás betegnek van genetikai hajlama a különféle gyakori allergiás állapotok kialakulására, beleértve az allergiás náthát és asztmát, az ekcémát, az étel-, gyógyszer- és bőrallergiát, mondja Bassett, de ezek bármely életkorban kialakulhatnak. A felnőttkori allergiák néhány kiváltó oka a következő: Az allergénnek való ismételt vagy túlzott mértékű kitettség, új helyre költözés, ahol számodra ismeretlen növényfajok vannak, vagy az immunitás megváltozása, például terhesség után.
Most egyre több bizonyíték van arra, hogy az éghajlatváltozás valóságos pollenparadicsomot teremt, ami az allergiák arányának és súlyosságának drámai növekedését eredményezi. A The Lancet Planetary Health című folyóiratban 2019-ben megjelent tanulmány a levegőben szálló pollenek szintjét vizsgálta az elmúlt évtizedekben a világ 17 helyszínén – többek között Európában, Kanadában, Izlandon és az Egyesült Államokban -. A helyszínek több mint kétharmada “jelentős” növekedést mutatott a pollenek szintjében ez idő alatt, valamint hosszabb pollenszezonokat, ami az emelkedő átlaghőmérséklethez kapcsolódik. “Amikor korábban jön a tavasz, a fák virágoznak és korán kezdenek polleneket termelni. Ez azt eredményezi, hogy az emberek hosszabb ideig vannak kitéve az allergén fák pollenjének” – mondja Amir Sapkota, PhD, a Marylandi Egyetem Közegészségügyi Iskolájának környezet-egészségügyi professzora.
A kutatók becslése szerint a levegőben szálló pollenek szintje a jövőben megduplázódik.
Sapkota 2019-es tanulmányában a National Health Interview Survey 2001-2013 közötti adatait használta fel, és megállapította, hogy azokon a területeken, ahol a tavasz kezdete hetekkel korábban következett be az átlagosnál – a táj műholdas felvételeken rögzített látható kizöldülésével mérve -, 14%-kal magasabb volt a szénanátha előfordulása. “Meglepő módon a szénanátha kockázatának hasonló mértékű növekedését találtuk azokon a területeken is, ahol a tavasz sokkal később kezdődött. Feltételezésünk szerint, amikor a tavasz nagyon későn kezdődik, a környezet pollenkoncentrációja rövid ideig nagyon magas lehet, mivel nagyon sok faj egyszerre kezd virágozni és polleneket bocsát ki. Ez intenzívebb pollenkitettséggel jár.”
Mindeközben a fosszilis tüzelőanyagok, az olaj, a gáz és a szén növekvő használata egyre több és több CO2-t pumpál a levegőbe. Ahogy talán emlékeznek a középiskolai biológiából, a CO2 táplálja a fotoszintézist. A gáz magasabb szintje lényegében erős trágyaként hat, így az egyes növények több virágport termelnek. A Massachusettsi Egyetem (Amherst) kutatásai során a timothy füvet különböző CO2-szinteknek tették ki laboratóriumban. A 800 ppm CO2-szintű környezetben termesztett növények kétszer annyi virágport termeltek, mint a 400 ppm-es környezetben termesztett növények. Eredményeiket a valós CO2-trendekre kivetítve a kutatók úgy becsülik, hogy a levegőben szálló pollenek szintje a jövőben megduplázódik.
Míg a szezonális allergiát a lombos külvárosokhoz és a dombos mezőgazdasági területekhez köthetjük, valójában a városlakókat sújtja a legjobban, mondja Dr. Aaron Bernstein, a Harvard T.H. Chan School of Public Health Center for Climate, Health, and the Global Environment igazgatója. “A városokban a CO2-szint akár 30%-kal is magasabb lehet, a hőmérséklet pedig 3 fokkal melegebb. A járdák és a sötét tetők városi hőszigeteket hozhatnak létre” – magyarázza. Az ottani magasabb szennyezettségi szintek az allergéneket is erősebbé tehetik: “Van némi bizonyíték arra, hogy a dízel kipufogógázok által létrehozott részecskék járműként szolgálhatnak, hogy a pollenek mélyebbre jussanak a tüdőnkbe” – mondja Bernstein. Bassett rámutat a “botanikai szexizmusra” is (a kifejezést Thomas Ogren kertészmérnök alkotta meg): A várostervezők egyre inkább a pollentermelő hímivarú fákat részesítik előnyben, amelyek a nőstényektől eltérően nem hullatnak rendetlen hüvelyeket vagy bogyókat.
Ha idén a szipogó légiósok között találja magát, az allergológusok tippeket adnak az öngondoskodáshoz. Az olyan alkalmazások, mint a My Pollen Forecast, napi szinten meg tudják adni a számokat, így megtervezheti az olyan tevékenységeket, mint a szabadtéri testmozgás vagy az ablakok kinyitása. Tegyen lépéseket személyes pollenterhelésének csökkentésére. “Amikor hazaérsz, mosd meg a hajad, zuhanyozz le, és dobd a ruháidat a mosógépbe. Különösen lefekvéskor ne akarja egész éjjel magával vinni a polleneket az ágyba” – mondja Dr. Purvi Parikh, a NYU Langone Health allergológusa és immunológusa. (A pollenek ledörzsölődnek a lepedőre, és lényegében egész éjjel egy réten fogsz aludni). Ha kimegyünk a szabadba, vegyünk fel kalapot, hogy a pollen ne ragadjon a hajunkra, és viseljünk túlméretezett napszemüveget, hogy megakadályozzuk, hogy a pollen a szemünkre és a szemhéjunkra kerüljön, ahol vörös, könnyező szemeket okozhat.A Covid-19 terjedésének megakadályozására viselt maszkok valójában “álruhás áldás az allergiások számára” – mondja Parikh. Szerinte ugyanis kettős feladatot látnak el: nemcsak a vírusrészecskéket, hanem a polleneket is blokkolják. Csak arra ügyeljünk, hogy az újrafelhasználható maszkokat minden használat után mossuk ki, vagy dobjuk ki az eldobhatóakat. Ha szőrös pollenmágnásokkal osztja meg otthonát, törölje le őket, mielőtt bejönnek, javasolja az AAFA.
OTC termékekkel lehet kezelni a tüneteket és kényelmesebbé tenni, mondja Parikh, aki az olyan orrcortikoszteroid spray-ket ajánlja, mint a Flonase és a hosszú hatású antihisztaminokat, mint az Allegra és a Zyrtec. “Ha köhögést tapasztal, különösen éjszaka, zihálást, légszomjat vagy mellkasi szorítást, azonnal forduljon orvoshoz, mert ezek az asztma jelei lehetnek. Még mindig napi 10 halálesetünk van allergiás asztma miatt ebben az országban”. (Sok asztmás tünet átfedésben van a Covid-19 tüneteivel – egy újabb ok arra, hogy az ilyen aggasztó tüneteket azonnal ellenőriztessük). Az egyetlen módja annak, hogy csökkentsük vagy egyáltalán megszüntessük az allergiás reakciót, az a deszenzibilizáció. Az allergológus megvizsgálhatja Önt, hogy azonosítsa a konkrét kiváltó okokat, és beadhat egy sor injekciót (vagy bizonyos esetekben tablettát), amelyek úgy hatnak, hogy az immunrendszerét arra edzik, hogy kevésbé reagáljon a bántó anyagra. (Attól függően, hogy hol él, ez a rendelőben történő kezelés várhat addig, amíg a társadalmi távolságtartási irányelvek enyhülnek, és az orvosok nem sürgősségi eseteket kezelnek.)
A legnagyobb gyógyír a szenvedők számára, a jelenben és a jövőben is, természetesen magának a pollenrobbanás kiváltó okának csökkentése lehet. “Az a felfogás, hogy az éghajlatváltozás a távoli jövő problémája, valaki másé, valahol máshol” – mondja Bernstein. “De az allergiák számának növekedése azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás egészségünkre gyakorolt hatásai már most velünk vannak.” Szerinte ennek a hatalmas problémának a megoldása a hozzáállás megváltoztatásával kezdődhet: “Gondoljunk csak arra, hogy az emberek hajlandóak otthon maradni, otthonról dolgozni, és lemondani a társadalmi találkozásokról Covid-19 alatt, hogy megvédjék az egészségüket és a családjukat. Amikor az éghajlatváltozásról van szó, nekünk is ilyen kulturális váltásra van szükségünk. Amikor autó helyett biciklivel járunk dolgozni, vagy a húst növényi alapú étkezésre cseréljük, az segít megváltoztatni az üzenetet mindenki számára – ezt tesszük.”