Juvenile (rapper)

1994-97: Beginnings, Being Myself és Solja RagsSzerkesztés

Juvenile a New Orleans-i Magnolia Projectsben nőtt fel. Először az 1990-es évek elején kezdte el rögzíteni rapjeit.

Juvenile debütáló albuma, a Being Myself 1995-ben jelent meg, miután leszerződött a Warlock Recordshoz. Az album nem kapott nagy országos figyelmet, és nem került a listákra, de helyi szinten elég jól teljesített.

A debütálásának regionális sikere után Juvenile leszerződött a nagyobb Cash Money Recordshoz. 1997-ben jelent meg a Solja Rags, Juvenile debütáló albuma a Cash Money Recordsnál. Népszerűvé vált a helyi rap közönség körében, és némi országos sikert is aratott, mivel felkerült a Billboard Hot R&B/Hip-Hop Songs listájára. Ez volt az első alkalom, hogy együtt dolgozott a Cash Money házi producerével, Mannie Fresh-sel, aki a későbbiekben a Juve the Great kivételével Juvenile összes, Cash Money-nál megjelent albumának producere volt. Szintén 1997-ben Juvenile csatlakozott a Hot Boyshoz a Cash Money rapperekkel, B.G.-vel, Turkkel és Lil Wayne-nel. Megjelent a debütáló albumuk csoportként, Get It How U Live! címmel.

1998-2002: 400 Degreez, Tha G-Code és Project EnglishSzerkesztés

1998-ban jelent meg Juvenile következő albuma 400 Degreez címmel. Ez jelentette számára az áttörést az országos rap színtérre. A Cash Money kiadónak most már közös terjesztése volt a Universal Records-szal, ami sokkal nagyobb országos promóciót biztosított a zenének. Ez, valamint a kritikusok által sokkal inkább dicsért zenék tették Juvenile-t mainstream sztárrá. Az album első kislemeze, a “Ha” és később a “Back That Azz Up” is nagyon sikeres dal lett, mindkettő felkerült a Billboard Hot 100 és a Hot R&B/Hip-Hop Songs listára. E két kislemezdalnak köszönhetően a 400 Degreez végül 4X platina minősítést kapott az RIAA-tól. Ez az eddigi legkelendőbb albuma. Azonban vita alakult ki arról, hogy kié a Back That Azz Up című dal jogai, mivel egy másik New Orleans-i előadó, DJ Jubilee azt állította, hogy Juvenile dala nagyon hasonlít az ő egyik dalára. 2005 januárjában az Egyesült Államok Ötödik Kerületi Fellebbviteli Bírósága New Orleansban elutasította az ügyet.

1998-ban, kihasználva Juvenile népszerűségét a 400 Degreezből, megjelent a Being Myself remixelt változata és a Solja Rags újrakiadása. A Hot Boys csoport második albuma, a Guerrilla Warfare szintén megjelent, és sikeres volt, platina minősítést kapott. A következő években Juvenile még két szólóalbumot adott ki a Cash Money számára: A Tha G-Code 1999-ben dupla platina minősítést kapott, a Project English 2001-ben pedig platina minősítést. Ezek az albumok mindegyike nagyon sikeres volt, mivel mindkettő bejutott a Billboard Hot 200 top 10-es listájára, de nem érték el a 400 Degreez sikerét. A UTP Records ígért egy 600 Degreez című albumot, de az nem valósult meg.

2003-2006: Juve the Great és Reality CheckSzerkesztés

Juvenile menedzsere, Aubrey Francis és a Cash Money’s Baby találkoztak és kidolgoztak egy megállapodást, hogy Juve és a CMR egy újabb albumhoz társuljon. Juvenile 2003-ban visszatért a Cash Money Recordshoz, és kiadta a Juve the Great című lemezt. A Juve The Great platina minősítést kapott; rajta volt a Soulja Slim közreműködésével készült Slow Motion című sláger. Ez volt Juvenile és Slim egyetlen number one slágere, mielőtt Slim 2003 novemberében meghalt. Az utolsó Hot Boys album Let ‘Em Burn 2003-ban jelent meg.

2005-ben Juvenile új szerződést kötött az Atlantic Records-szal saját maga számára, valamint külön szerződést kötött az UTP Records imprintjével. Az UTP Records az a kiadó, amelyet Juve a régi menedzserével, Aubrey “Pied Piper” Francisszel és idősebb testvérével, Coreyval együtt alapított. Az “UTP” (Juve, Skip és Wacko) nevű csapat a “Nolia Clap” című slágert a UTP Records első lemezkiadásának részeként adta ki. A dal producere Juve volt XL Robertson producerrel együtt. Atlantic Records. Juvenile is előadta a “Booty Language” című dalt. A dal a Hustle And Flow című film soundtrackjének része volt. Juve az Atlantic társával együtt lépett fel a film premier partiján a kaliforniai Nyugat-Hollywoodban. Juvenile louisianai Slidell-i otthona megrongálódott a Katrina hurrikán során. Juvenile és New Orleans-i rapper társa, Master P és más hip-hop művészek adományokat és ellátmányt gyűjtöttek a hurrikán néhány áldozatának. A 2005-ös Katrina hurrikán után rövid időre Atlantába költözött. 2006 tavaszán hazatért New Orleansba.

A Reality Check, Juvenile 2006-os albuma a Billboard 200-as listán az első helyen debütált, ez volt az első listavezető albuma. Arany minősítést kapott. A gyártás 2005 májusában kezdődött, nagyrészt egy New Orleans-i Holiday Inn hotelszobában készült. Első kislemeze az “Animal” volt, ezt követte a “Rodeo”, a “Get Ya Hustle On”, melynek producere Donald XL Robertson volt, a “What’s Happenin'”, melynek producere Terrence “Sinista” Freeman, és a “Way I Be Leanin'”, melyen Mike Jones, Paul Wall, Skip és Wacko működött közre. Az album egy részét Stewart Cararas hangmérnökkel vették fel a New Orleans-i Paradigm Park Studios stúdiójában. A stúdiót egy hónapon belül a Katrina hurrikán pusztítása sújtotta. Stewart most Los Angelesben él és tevékenykedik. Az Atlantichoz való aláírásakor Juvenile kritizálta korábbi kiadóját, a Cash Money-t, amiért nem adott neki elég kreatív szabadságot, valamint a Federal Emergency Management Agency-t a Katrina hurrikán kezelésével kapcsolatos meglátásai miatt. Shaheem Reid a “Get Ya Hustle On” című számot Ray Nagin és George W. Bush kormányának a Katrina hurrikán katasztrófa egész kezelésének kritikájaként jegyezte.

2007-13: Cocky & Confident, Beast Mode and RejuvenationEdit

Egy 2009-es interjúban az Allhiphop.com írójának, Han O’Connornak adott interjújában Juvenile kijelentette, hogy Cocky & Confident című albuma teljesen más irányt fog venni, mint a legutóbbi projektje, amely akkor készült, amikor még “a Katrina gyászát gyászolta”. Azt is elárulta, hogy úgy döntött, csak friss, fiatal producerekkel fog dolgozni az albumon, és beszélt arról, hogy tiszteli a fiatalabb művészeket, mint például Soulja Boy-t.

A Cocky & Confident 2009 decemberében jelent meg. A Billboard 200-as listán a 49. helyen végzett. Ez volt Juvenile legalacsonyabb listás albuma 1997 óta. Egyetlen listavezető kislemezt tartalmazott, a “Gotta Get It” címűt, amely a Billboard R&B/Hip-Hop Singles listáján az 53. helyen végzett. Az album megjelenését követően Juvenile elkezdett dolgozni következő albumán, a Beast Mode-on. Ez az album 2010 júliusában jelent meg. Első kislemeze a “Drop That Thang” címet viseli.

Juvenile 2012. június 19-én adta ki tizedik stúdióalbumát, a Rejuvenationt, melyet a Rap-A-Lot Records forgalmazott.

Az album első kislemeze a “Power” featuring Rick Ross. Juvenile együttműködött Lil Wayne-nel, DJ Khaleddel és Drake-kel az albumon.

2014-től napjainkig: The Fundamentals és Cash Money ReunionSzerkesztés

2014. február 18-án Juvenile kiadta tizenegyedik stúdióalbumát, a The Fundamentals-t. 2014. október 28-án Juvenile bejelentette és megerősítette, hogy újra aláírt a Cash Money-hoz. 2019. március 28-án Juvenile és Birdman közös albumot adott ki Just Another Gangsta címmel.