A cigánymoly (Lymantria dispar L.) egy egzotikus kártevő, amely az 1980-as évek óta honos Michiganben. A hernyók, az éretlen “lárva” stádium, a tölgyek, a nyárfák és sok más fa levelein táplálkoznak a tájakon és az erdős területeken. A cigánymoly járványok idején a hernyósűrűség olyan nagy lehet, hogy egyes fákról a nyár közepére teljesen lehullanak a levelek. Szerencsére a cigánymoly hernyói által okozott lombhullás ritkán pusztítja el a fákat. A nagy, szőrös hernyók azonban gyakran zavarják azokat az embereket, akik olyan területen élnek vagy pihennek, ahol járvány van.
A cigánymolypopulációk kitörése általában két-négy év után összeomlik. Ez részben a természetes ellenségeknek köszönhető, amelyek megtámadják a cigánymoly petéit, hernyóit vagy gubóit. A természetes ellenségek közé tartoznak az olyan ragadozók, mint a fehér lábú egerek, bizonyos madarak és ragadozó rovarok vagy atkák. A parazitoidok, amelyek magasan specializálódott darazsak vagy legyek, megtámadhatják a cigánymoly petéit, lárváit és gubóit.
A cigánymoly hernyóit érintő két betegség a legfontosabb tényező, amely a járványok összeomlását okozza. Az egyik betegség a nukleopolyhedrózis vírus (NPV), míg a másik betegség az Entomophaga maimaiga nevű gomba.
NPV – a cigánymoly vírus
A cigánymoly populációkat Észak-Amerikában mindig is érintette az NPV. Mivel a vírus jelen van a cigánymolypopulációkban, nincs szükség a betelepítésére. Egyes cigánymolyok az NPV szubletális terhelését hordozzák, amely hatással van az egészségükre, de nem okoz pusztulást. A nőstény lepkék például kisebbek és kevesebb petét termelnek, ha szubletális NPV-dózist kapnak.
Az NPV általában akkor okoz nagymértékű hernyópusztulást, amikor a cigánymolypopuláció nagyon nagy sűrűségű – pl. járvány esetén. Kitörések idején a cigánymoly hernyóknak versenyezniük kell a táplálékért (levelekért) és a pihenőhelyért. Ez a stressz növeli az NPV-vel szembeni sebezhetőségüket. Az NPV-járvány gyakran a járvány második vagy harmadik évében következik be. A járványban sok hernyó pusztul el rövid idő alatt. Az NPV által elpusztított hernyók általában petyhüdten, fejjel lefelé fordított V alakban lógnak a törzsről vagy az ágról. A tetemek gyorsan elfolyósodnak és szétesnek, és kezelésekor bűzös szagot árasztanak.
Entomophaga maimaiga – a cigánymolygomba
A második betegség, az Entomophaga maimaiga egy Japánban honos gomba. Latinul az Entomophaga jelentése “rovarevő”, a maimaiga pedig a cigánymoly japán neve. Ezt a gombát eredetileg az 1900-as évek elején hozták be az Egyesült Államok északkeleti területeire a cigánymoly biológiai védekezésére. Michiganben 1991-ben engedték szabadon, amikor Alsó-Michigan nagy részén az első nagyobb cigánymoly-járványok jelentek meg.
Az E. maimaiga vastag falú “nyugvó spórái” télen a talajban vagy a fák kérgén vannak jelen. Ha a nedvesség és a hőmérséklet kedvező, a nyugvó spórák májusban vagy júniusban kicsíráznak. A fiatal cigánymoly hernyók tavasszal érintkeznek a ragadós gombaspórákkal, amikor táplálkozásra alkalmas leveleket keresnek. A gomba beemészti magát a fertőzött hernyóba, annak testében növekszik, és egy héten belül elpusztíthatja a hernyót.
A halott hernyók tetemén ezután egy másik spóratípus, a konídiumok termelődnek. Ezek a mikroszkopikus méretű spórák a széllel terjednek, és más cigánymoly hernyókat is megfertőzhetnek és elpusztíthatnak. A konídiumtermelés és a fertőzés ciklusa a nyár folyamán négyszer-kilencszer is végbemehet. Amikor a gomba elpusztítja a nagy hernyókat, a bomló tetemek a telelő spórákat visszaengedik a talajba. Az E. maimaiga gomba által elpusztított nagy cigánymoly lárvák tetemei merevek, szárazak és fejjel lefelé lógnak a fatörzsről.
Az időjárás fontos szerepet játszik annak meghatározásában, hogy az E. maimaiga mennyire lesz hatékony egy adott évben. A legtöbb gombához hasonlóan a spóráknak is nedvességre és magas páratartalomra van szükségük a csírázáshoz. A májusi és júniusi gyakori esőzések hozzájárulhatnak az E. maimaiga-járványok kialakulásához a cigánymolykitörések idején.
A két betegség dinamikája eltérő. A cigánymoly NPV-t nem befolyásolja a tavaszi csapadék vagy a hőmérséklet, de ritkán fordul elő, amíg a cigánymoly populációk el nem érik a nagyon magas szintet. Ezzel szemben az E. maimaiga már alacsony populáció esetén is pusztíthatja a cigánymoly hernyókat, de csak akkor, ha az időjárási viszonyok kedvezőek. Mindkét betegség előfordulhat ugyanabban a cigánymolypopulációban, különösen kitörések idején.