Improvizált robbanószerkezet

Komponensek

A robbanószerkezetek elvileg egy indító mechanizmusból, egy detonátorból, egy robbanótöltetből és egy burkolatból vagy lövedékgyűjteményből (például golyóscsapágyakból vagy szögekből) állnak, amelyek a detonációkor halálos szilánkokat hoznak létre. A gyakorlatban az IED-k sokféle tárgyból és anyagból készülhetnek, beleértve a tüzérségi vagy aknavető lövedékeket, légibombákat, bizonyos típusú műtrágyákat, TNT-t és más robbanóanyagokat. Az IED-k tartalmazhatnak radiológiai, vegyi vagy biológiai összetevőket is, hogy növeljék halálos és pszichológiai hatásukat. A személyzet megölésére vagy megsebesítésére irányuló IED-k lehetnek olyan egyszerűek, mint a csőbomba (robbanóanyaggal töltött és mindkét végén lezárt fémcső), bár gyakran összetettebbek. Az épületek lerombolását célzó, járműveken elhelyezett IED-k nagy mennyiségű robbanóanyagot tartalmazhatnak, hogy növeljék pusztító képességüket. A járművek megsemmisítését célzó robbanószerkezetek igen kifinomultak lehetnek, különösen, ha a célpont páncélozott. Egyes robbanószerkezetek például alakított töltetű robbanófejekkel rendelkeznek, amelyek robbanáskor olvadt fémáramot hoznak létre, amely képes áthatolni a páncélzaton. Irakban egyes shīʿita milíciacsoportok robbanásszerűen formált lövedékeket (EFP-ket) – az Irán által szállított alakított töltetek rendkívül halálos formáját – használtak a legjobban páncélozott járművek, például az M1 Abrams harckocsik megsemmisítésére.

A felkelők sokféle indítórendszert használtak a detonációk kiváltására. Az ilyen rendszerek két alapvető kategóriába sorolhatók: parancs által kezdeményezett és önállóan kezdeményezett. A parancs által kezdeményezett IED-ket a kioldó mechanizmussal való emberi beavatkozással robbantják fel. Jellemzően a robbanóanyagon lévő vevőkészülék akkor indítja be a detonációt, amikor egy elektronikus impulzust küldenek egy vezetékes áramkörön keresztül vagy vezeték nélküli jelet. Gyakori példák a parancsindítókra a mobiltelefonok, csipogók, vezeték nélküli telefonok, automata garázsajtó-nyitók, autóriasztók, vezeték nélküli csengők és távirányítású játékok. Az autonóm indítású robbanószerkezetek automatikusan, emberi beavatkozás nélkül robbannak fel. Az ilyen indítószerkezetek gyakori példái a kioldó drótok, a nyomólemezek, amelyek akkor aktiválják a kioldó mechanizmust, ha egy bizonyos súlyt helyeznek rájuk, az infravörös rendszerek, amelyek akkor aktiválják a kioldó mechanizmust, ha egy jármű megszakítja a sugár és a vevőkészülék kapcsolatát, valamint a mágneses detonátorok, amelyeket a mágneses mező változása indít be (például amikor egy jármű halad el mellettük).