A kertészeti szezon közeledtével (vagy egyes területeken már itt is van) talán azon tűnődik, hogyan gazdagíthatja a talajt anélkül, hogy szintetikus műtrágyákhoz és más vegyszerekhez folyamodna, amelyek helytelen alkalmazásuk esetén a növények elégetését és a hasznos organizmusok elpusztítását kockáztatják. Van mód a talaj szerves dúsítására? Van.
Először is, a komposzt
A komposzt fantasztikus módja a talaj dúsításának. A szintetikus műtrágyákkal ellentétben:
- lassan dúsítja a talajt, miközben egyensúlyban tartja a talaj pH-értékét.
- javítja a talaj vízelvezetését, miközben hosszabb ideig képes megtartani a vizet.
- Támogatja a földigilisztákat és más hasznos szervezeteket, valamint elriasztja a kártevőket és a betegségeket.
- olyan nyomelemeket tartalmaz, amelyek gyakran nem találhatók meg a kémiai műtrágyákban.
Nem csak ez, sok ilyen műtrágya egy gyors, kemény energialöketet ad a növényeknek, majd gyakorlatilag eltűnik.
Hogyan indíthat valaki komposztkupacot?
Először is, nem szükséges megvenni egy olyan drága görgős hordós izét. A kertésznek csak annyit kell tennie, hogy elmegy a kertészetbe vagy a nagyáruházba, és vesz elég pulykadrótot egy körülbelül három láb magas és két és fél láb átmérőjű körhöz.
Tipp: Törje fel a talajt a tartály alján, hogy segítse a vízelvezetést.
A tartály megépítése után a komposzthalom létrehozása egyszerű. Csak tegyen bele régi leveleket, szalmát, szénát és más, komposztálásra alkalmas anyagokat. Hozzon létre egy 2 hüvelyk vastag réteget, majd adja hozzá az aktiválószert. Az aktivátor beindítja a bomlást, és tápanyagokat ad hozzá. Ez lehet baktériumokat tartalmazó por; ló- vagy tehéntrágya; lucerna; csont- vagy vérliszt vagy akár magas fehérjetartalmú kutyatáp. Ügyeljen arra, hogy a réteg teljes felületét beporozza aktivátorral.
Folytassa a komposztanyag rétegeinek hozzáadását aktivátorral beporozva, amíg a tartály meg nem telik. Az anyagnak lazának és bolyhosnak kell lennie, és soha nem szabad tömörnek lennie. Ez lehetővé teszi a levegő és az oxigén keringését. Öntözze a halmot, de ne engedje, hogy túl nedves legyen, mivel a túl nedves vagy túl száraz komposzthalom nem fog lebomlani. A száraz halom egyáltalán nem tesz semmit, a nedves halom pedig egyszerűen elrohad. Forró, száraz időben a halmot három-négynaponta meg kell öntözni.
Egy hét múlva forgassa át a halmot. Ehhez alaposan vegye le a drótot, tegye félre, majd egy kerti villával töltse újra. A szárazabb anyagot tegyük a tartály közepére, és ha szükséges, nedvesítsük meg. Ismételje meg ezt minden héten. Egyes kertészek jobban szeretik a nem teljesen lebomlott komposztot. A durvább komposzt ugyanis hatékonyabban tartja meg a vizet. A durva komposztnak körülbelül két hét múlva készen kell állnia a felhasználásra. Amint a halom elkezd bomlani, a kertészeti szakértők azt javasolják, hogy a régi komposzt elhasználódásáig ne tegyünk semmit a tárolóedénybe.
Komposzthalom összetevői
Ne feledjük, hogy nem minden kerülhet a komposzthalomba. Kerülendő minden színes tintával ellátott papír, állati termékek, kivéve a vérlisztet, csontlisztet vagy tojáshéjat, beteg vagy fertőzött növényi anyag, faszén, lúgos talaj és a nagyon magas nitrogéntartalmú anyagok. A komposztkupacba jó anyagok közé tartoznak a száraz növényi és zöld növényi anyagok, papírzacskók, fehér papír, kartonpapír, szalma, elhalt virágok, gyomok, héjak, héjak és egyéb szerves konyhai hulladékok.
Mulcs
A mulcs olyan anyag, amelyet a talajra szórnak, hogy befedje azt. A mulcsnak ráadásul nem kell szerves anyagnak lennie, de a durva komposzt is szolgálhat mulcsként. Ez bomlása során tápanyagokat ad a talajhoz. A mulcs megakadályozza az alatta lévő talaj kiszáradását, elnyomja a gyomokat, nyáron hűti a talajt, télen pedig melegen tartja. Segít elnyomni a káros rovarokat, például a kolorádói burgonyabogarat. A mulcs akkor a legjobb, ha nedves éghajlaton vastag, bár a melegebb és szárazabb éghajlaton a vékony réteg a legjobb. A szerves mulcsok közé tartozik a szalma, a széna, az aprított levelek, a faforgács és még a régi kávébab is. A fűnyesedék tökéletesen jó mulcs, ha gyommentes és nem permetezték le gyomirtó szerekkel.
Bátorítsuk a földigilisztákat
Kevés állat játszik olyan fontos szerepet a talaj gazdagításában, mint a földigiliszta. A földigiliszta ürülék nitrogént ad a talajhoz. A talajban történő alagútépítésük szellőzteti a talajt, és javítja annak vízmegtartó képességét. A földigiliszták lazán tartják a talajt, ami elősegíti a gyökerek növekedését. Az ásványi anyagokat a talaj alsóbb rétegeiből a felső talajrétegekbe emelik, ahol a növények számára elérhetővé válnak. Semlegesítik a túl savas vagy túl lúgos talajt, amelyben a legtöbb növény nem tud megélni.
A földigiliszták segítése érdekében a kertésznek nagyon enyhén kell megművelnie a talajt. A mély talajművelés nemcsak a földigilisztákat öli meg, hanem a talaj csiszolásával és kiszárításával a hasznos mikroorganizmusokat is megzavarja. A kb. 3 hüvelyk mélységű talajművelés az ideális. Hacsak nem egy új kerti ágyást alakítunk ki, a talajt soha nem szabad fél lábnál mélyebbre ásni. A földigiliszták nem kedvelik a vegyszeres műtrágyákat és még a túl sok nitrogént tartalmazó természetes trágyákat sem, például a komposztálatlan trágyát. A talajt rendszeresen öntözni kell, hogy ne száradjon ki, de nem szabad túlöntözni.
Az alábbi egyszerű lépések betartásával pillanatok alatt elkezdheti a talaj szerves dúsítását! És a növényei tavasszal bőséges terméssel fogják megköszönni a hozzáadott tápanyagokat!