At a Glance
- Kutatók megállapították, hogy bizonyos élelmiszerek és tápanyagok túl sok vagy túl kevés fogyasztása növelheti a szívbetegség, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegség okozta halálozás kockázatát.
- Az eredmények az étkezési szokások megváltoztatásának olyan módjait javasolják, amelyek segíthetnek az egészség javításában.
Az egészséges táplálkozás csökkenti a szívbetegségek és más egészségügyi állapotok kockázatát. m-imagephotography/iStock/Thinkstock A túl sok cukor, só vagy zsír az étrendben növelheti bizonyos betegségek kockázatát. Az egészséges táplálkozás csökkentheti a szívbetegségek, a stroke, a cukorbetegség és más egészségügyi állapotok kockázatát. Az egészséges táplálkozási terv hangsúlyozza a zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és zsírmentes vagy zsírszegény tejtermékeket; tartalmaz sovány húsokat, baromfit, halat, babot, tojást és dióféléket; és korlátozza a telített és transzzsírokat, a nátriumot és a hozzáadott cukrot.
A főbb kardiometabolikus betegségek – szívbetegség, stroke és 2-es típusú cukorbetegség – jelentős egészségügyi és gazdasági terhet rónak a társadalomra. Annak jobb megértése érdekében, hogy a különböző étrendi összetevők hogyan befolyásolják az e betegségekben való elhalálozás kockázatát, a Tufts Egyetem Dr. Dariush Mozaffarian által vezetett kutatócsoport elemezte a CDC Nemzeti Egészség- és Táplálkozásvizsgálati Felmérésének (NHANES) adatait és az országos betegségspecifikus halálozási adatokat. A tanulmányt részben az NIH Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet (NHLBI) támogatta. Az eredmények 2017. március 7-én jelentek meg a Journal of the American Medical Association című folyóiratban.
A kutatók 10 különböző élelmiszer és tápanyag összefüggéseit vizsgálták a szívbetegséggel, a stroke-kal és a 2-es típusú cukorbetegséggel kapcsolatos halálozással. Összehasonlították a résztvevők korára, nemére, etnikai hovatartozására és iskolai végzettségére vonatkozó adatokat is. Megállapították, hogy az Egyesült Államokban 2012-ben bekövetkezett, szív- és anyagcsere-betegségek okozta halálesetek közel fele összefüggésbe hozható a nem optimális táplálkozási szokásokkal. A szívbetegség, stroke és 2-es típusú cukorbetegség miatt bekövetkezett 702 308 felnőtt halálesetből 318 656 (45%) bizonyos, az egészséges élethez széles körben létfontosságúnak tartott élelmiszerek és tápanyagok nem megfelelő fogyasztásával, illetve más, nem létfontosságú élelmiszerek túlzott fogyasztásával függött össze.
A kardiometabolikus betegségekkel összefüggő halálesetek legnagyobb hányada (9,5%) a nátrium túlzott fogyasztásához kapcsolódott. A nem elegendő diófélék és magvak (8,5%), tengeri omega-3 zsírsavak (7,8%), zöldségek (7,6%), gyümölcsök (7,5%), teljes kiőrlésű gabonafélék (5,9%) vagy többszörösen telítetlen zsírok (2,3%) fogyasztása szintén növelte a halálozás kockázatát azokhoz képest, akiknek optimális volt az ezen élelmiszerek/tápanyagok bevitele. A túl sok feldolgozott hús (8,2%), a cukorral édesített italok (7,4%) és a feldolgozatlan vörös hús (0,4%) fogyasztása szintén növelte a szívbetegség, a stroke és a 2-es típusú cukorbetegséggel összefüggő halálozás kockázatát.
A vizsgálat kimutatta, hogy a nem optimális étrenddel összefüggő halálozások aránya demográfiai csoportonként eltérő volt. Például ez az arány magasabb volt a férfiaknál, mint a nőknél; a feketék és a spanyolajkúak körében a fehérekhez képest; valamint az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében.
“Ez a tanulmány megállapítja az amerikaiak táplálkozási szokásaihoz köthető kardiometabolikus halálesetek számát, és ez a szám nagy” – magyarázza Dr. David Goff, az NHLBI Kardiovaszkuláris Tudományok Osztályának igazgatója. “Másodszor, megmutatja, hogy ezeknek a haláleseteknek a közelmúltbeli csökkenése hogyan függ össze az étrend javulásával, és ez a kapcsolat erős. Sok munka vár még ránk a szívbetegségek megelőzésében, de azt is tudjuk, hogy a jobb táplálkozási szokások gyorsan javíthatnak az egészségünkön, és e tudás alapján cselekedhetünk, ha apró változtatásokat hajtunk végre és építünk azokra, amelyek idővel összeadódnak.”
Ezek az eredmények a népességre vonatkozó átlagokon alapulnak, és nem vonatkoznak egyetlen személy egyéni kockázatára sem. Sok más tényező is hozzájárul a személyes betegségkockázathoz, beleértve a genetikai tényezőket és a fizikai aktivitás szintjét. Az egyéneknek konzultálniuk kell egészségügyi szakemberrel az egyedi étrendi szükségleteikről.
-Tianna Hicklin, Ph.D.