A hasnyálmirigygyulladás a hasnyálmirigy gyulladása. A hasnyálmirigy egy nagy mirigy a gyomor mögött, a nyombél közelében. A nyombél a vékonybél felső része. A hasnyálmirigy emésztőenzimeket választ ki a vékonybélbe egy csövön, a hasnyálmirigy-járaton keresztül. Ezek az enzimek segítik a táplálékban lévő zsírok, fehérjék és szénhidrátok megemésztését. A hasnyálmirigy az inzulin és a glükagon hormonokat is kibocsátja a véráramba. Ezek a hormonok segítenek a szervezetnek a táplálékból felvett glükózt energiaként felhasználni.
Normális esetben az emésztőenzimek csak akkor válnak aktívvá, amikor elérik a vékonybelet,
ahol megkezdik az étel emésztését. Ha azonban ezek az enzimek a hasnyálmirigy belsejében válnak aktívvá, akkor magát a hasnyálmirigyet kezdik “emészteni”.
A heveny hasnyálmirigygyulladás hirtelen jelentkezik, rövid ideig tart, és általában megszűnik. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás nem szűnik meg magától, és a hasnyálmirigy lassú pusztulásához vezet. Mindkét forma súlyos szövődményeket okozhat. Súlyos esetekben vérzés, szövetkárosodás és fertőzés léphet fel. Pszeudociszták – folyadék- és szövettörmelék-felhalmozódások – is kialakulhatnak. Az enzimek és toxinok pedig a véráramba kerülhetnek, károsítva a szívet, a tüdőt, a veséket vagy más szerveket.
Akut hasnyálmirigygyulladás
Néhány embernek egynél több rohama van, és mindegyik után teljesen felépül, de az akut hasnyálmirigygyulladás súlyos, életveszélyes betegség lehet, számos szövődménnyel. Az Egyesült Államokban évente mintegy 80 000 eset fordul elő; ezek mintegy 20 százaléka súlyos. Az akut hasnyálmirigygyulladás gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél.
Az akut hasnyálmirigygyulladást általában epekő vagy túl sok alkoholfogyasztás okozza, de nem ezek az egyedüli okok. Ha az alkoholfogyasztást és az epekövet kizárták, a hasnyálmirigy-gyulladás egyéb lehetséges okait gondosan meg kell vizsgálni, hogy a megfelelő kezelés – ha van ilyen – megkezdődhessen.
Tünetek
Az akut hasnyálmirigy-gyulladás általában a felső hasban jelentkező fájdalommal kezdődik, amely néhány napig is eltarthat. A fájdalom lehet erős és állandósulhat – csak a hasban – vagy a hátra és más területekre is kiterjedhet. Lehet hirtelen és intenzív, vagy kezdődhet enyhe fájdalommal, amely étkezéskor rosszabbodik. Az akut hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő személy gyakran nagyon betegnek tűnik és érzi magát. Egyéb tünetek lehetnek:
- duzzadt és érzékeny has
- hányinger
- hányás
- láz
- gyors pulzus
Súlyos esetekben kiszáradás és alacsony vérnyomás jelentkezhet. A szív, a tüdő vagy a vesék leállhatnak. Ha a hasnyálmirigyben vérzés lép fel, sokk és néha halál következik.
Diagnózis
Az orvos a kórtörténet megkérdezése és a fizikális vizsgálat mellett vérvizsgálatot is elrendel az akut hasnyálmirigygyulladás diagnosztizálásához. Akut rohamok során a vér legalább háromszor annyi amilázt és lipázt tartalmaz, mint általában. Az amiláz és a lipáz a hasnyálmirigyben képződő emésztőenzimek. A vér glükóz-, kalcium-, magnézium-, nátrium-, kálium- és bikarbonátszintje is megváltozhat. A hasnyálmirigy javulása után ezek a szintek általában visszatérnek a normális szintre.
Az orvos hasi ultrahangot is elrendelhet az epekövek keresésére és CT (számítógépes tomográfia) vizsgálatot a hasnyálmirigy gyulladásának vagy pusztulásának keresésére. A CT-vizsgálatok az álciszták felkutatásában is hasznosak.
Kezelés
A kezelés a roham súlyosságától függ. Ha nem lépnek fel vese- vagy tüdőszövődmények, az akut hasnyálmirigygyulladás általában magától javul. A kezelés általában a létfontosságú testi funkciók támogatására és a szövődmények megelőzésére irányul. Kórházi tartózkodásra lesz szükség, hogy a folyadékot intravénásan pótolni lehessen.
Ha hasnyálmirigy álciszták keletkeznek, és elég nagynak minősülnek ahhoz, hogy akadályozzák a hasnyálmirigy gyógyulását, orvosa lecsapolhatja vagy műtéti úton eltávolíthatja őket.
Néha az ember nem tudja abbahagyni a hányást, és a folyadék és a levegő eltávolítása érdekében csövet kell a gyomrába helyezni. Enyhe esetekben előfordulhat, hogy az illető 3-4 napig nem eszik, és helyette folyadékot és fájdalomcsillapítót kaphat intravénás (intravénás) vezetéken keresztül.
Hacsak a hasnyálmirigy- vagy epevezetéket nem zárják el epekövek, egy akut roham általában csak néhány napig tart. Súlyos esetekben a személynek 3-6 hétig intravénás táplálásra lehet szüksége, amíg a hasnyálmirigy lassan gyógyul. Ezt a folyamatot teljes parenterális táplálásnak nevezik. A betegség enyhe eseteiben azonban a teljes parenterális táplálás nem jelent előnyt.
A kórház elhagyása előtt az illetőnek azt tanácsolják, hogy ne igyon alkoholt, és ne egyen nagy adagokat. Miután az akut hasnyálmirigy-gyulladás minden jele megszűnt, az orvos megpróbálja eldönteni, hogy mi okozta, hogy megelőzze a jövőbeli rohamokat. Egyeseknél egyértelmű a roham oka, másoknál azonban további vizsgálatokra van szükség.
Szövődmények
Az akut hasnyálmirigygyulladás légzési problémákat okozhat. Sok embernél hypoxia alakul ki, ami azt jelenti, hogy a sejtek és szövetek nem kapnak elegendő oxigént. Az orvosok a hipoxiát úgy kezelik, hogy arcmaszkon keresztül oxigént adnak. Az oxigénellátás ellenére egyeseknél tüdőelégtelenség lép fel, és lélegeztetőgépre van szükségük.
Néha az ember nem tudja abbahagyni a hányást, és csövet kell helyezni a gyomrába a folyadék és a levegő eltávolítására. Enyhe esetekben előfordulhat, hogy a személy 3-4 napig nem eszik, és helyette intravénás vezetéken keresztül kaphat folyadékot és fájdalomcsillapítót.
Ha fertőzés alakul ki, az orvos antibiotikumokat írhat fel. Kiterjedt fertőzések esetén műtétre lehet szükség. Műtétre lehet szükség a vérzés forrásának megtalálása, a hasnyálmirigy-gyulladásra hasonlító problémák kizárása vagy a súlyosan károsodott hasnyálmirigyszövet eltávolítása miatt is.
A heveny hasnyálmirigy-gyulladás néha a vesék összeomlását okozhatja. Ha ez megtörténik, dialízisre lesz szükség, hogy segítsen a veséinek eltávolítani a salakanyagokat a vérből.
Kövek és hasnyálmirigy-gyulladás
A kövek hasnyálmirigy-gyulladást okozhatnak, és ezek általában sebészi eltávolítást igényelnek. Az ultrahang vagy a CT-vizsgálat kimutatja az epeköveket, és néha képet adhat a hasnyálmirigy-gyulladás súlyosságáról. Az, hogy az epekőműtét mikorra ütemezhető, attól függ, hogy mennyire súlyos a hasnyálmirigy-gyulladás. Ha a hasnyálmirigy-gyulladás enyhe, az epekőműtét körülbelül egy héten belül elvégezhető. Súlyosabb esetekben az epekőműtét egy hónapig vagy még tovább is elhúzódhat.
Az epekövek eltávolítása és a gyulladás elmúlása után a hasnyálmirigy általában visszatér a normális állapotba.
Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás
Ha a hasnyálmirigy sérülése folytatódik, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás alakulhat ki. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás akkor alakul ki, amikor az emésztőenzimek megtámadják és elpusztítják a hasnyálmirigyet és a közeli szöveteket, hegesedést és fájdalmat okozva. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás szokásos oka a sokéves alkoholfogyasztás, de a krónikus formát egyetlen akut roham is kiválthatja, különösen, ha a hasnyálmirigy-járatok sérültek. A károsodott csatornák miatt a hasnyálmirigy begyullad, a szövetek elpusztulnak, és hegszövet alakul ki.
Az alkoholizmus ugyan gyakori, de nem az egyetlen oka a krónikus hasnyálmirigygyulladásnak. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás fő okai:
- alkoholizmus
- trauma miatt elzáródott vagy beszűkült hasnyálmirigyjárat vagy pszeudociszta alakult ki
- hereditás
- ismeretlen ok (idiopátiás)
Az alkoholfogyasztás okozta károsodás évekig nem jelentkezhet, majd az embernek hirtelen hasnyálmirigy-gyulladásos rohama lehet. A felnőtt betegek akár 70 százalékánál úgy tűnik, hogy a krónikus hasnyálmirigy-gyulladást az alkoholizmus okozza. Ez a forma gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél, és gyakran 30 és 40 éves kor között alakul ki.
Az örökletes hasnyálmirigy-gyulladás általában gyermekkorban kezdődik, de előfordulhat, hogy több évig nem diagnosztizálják. Az örökletes hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő személynek általában jellemző tünetei vannak, amelyek idővel jönnek és mennek. Az epizódok két naptól két hétig tartanak.
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás egyes esetei idiopátiásak, ami azt jelenti, hogy az ok ismeretlen.
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás további okai a veleszületett állapotok, például a hasnyálmirigy divisum, a cisztás fibrózis, a vér magas kalciumszintje (hiperkalcémia), a vérzsírok magas szintje (hiperlipidémia vagy hipertrigliceridémia), egyes gyógyszerek és bizonyos autoimmun állapotok.
Tünetek
A legtöbb krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő embernek hasi fájdalmai vannak, bár vannak, akiknek egyáltalán nincs fájdalma. A fájdalom rosszabbodhat evés vagy ivás közben, átterjedhet a hátra, vagy állandóvá és rokkanttá válhat. Bizonyos esetekben a hasi fájdalom az állapot előrehaladtával megszűnik, valószínűleg azért, mert a hasnyálmirigy már nem termel emésztőenzimeket. Egyéb tünetek közé tartozik a hányinger, hányás, fogyás és zsíros széklet.
A krónikus betegségben szenvedők gyakran fogynak, még akkor is, ha étvágyuk és étkezési szokásaik normálisak. A fogyás azért következik be, mert a szervezet nem választ ki elegendő hasnyálmirigy-enzimet a táplálék lebontásához, így a tápanyagok nem szívódnak fel normálisan. A rossz emésztés a zsír, a fehérje és a cukor kiválasztásához vezet a széklettel. Ha a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei (szigetsejtek) károsodtak, ebben a szakaszban cukorbetegség is kialakulhat.
Diagnózis
A diagnózis felállítása nehéz lehet, de az új technikák segíthetnek. A hasnyálmirigy-funkciós vizsgálatok segítenek az orvosnak eldönteni, hogy a hasnyálmirigy még mindig elegendő emésztőenzimet termel-e. Ultrahangos képalkotás, endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia (ERCP) és CT-vizsgálatok segítségével az orvos meglátja a krónikus hasnyálmirigy-gyulladásra utaló problémákat. Ilyen problémák közé tartozik a hasnyálmirigy meszesedése, amikor a szövetek megkeményednek az oldhatatlan kalciumsók lerakódásától. A betegség előrehaladottabb stádiumaiban, amikor cukorbetegség és felszívódási zavar lép fel, az orvos számos vér-, vizelet- és székletvizsgálattal segíthet a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztizálásában és a betegség lefolyásának nyomon követésében.
Kezelés
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kezelésének első lépése a fájdalom csillapítása. A következő lépés a magas szénhidrát- és alacsony zsírtartalmú étrend megtervezése.
Az orvos felírhat hasnyálmirigy-enzimeket az étkezésekhez, ha a hasnyálmirigy nem választ ki elegendő saját enzimet. Az enzimeket minden étkezéshez be kell venni, hogy segítsenek a szervezetnek megemészteni az ételt és visszanyerni némi súlyt. Néha inzulinra vagy más gyógyszerekre van szükség a vércukorszint szabályozásához.
Egyes esetekben műtétre van szükség a fájdalom enyhítésére. A műtét magában foglalhatja a megnagyobbodott hasnyálmirigy-járat lecsapolását vagy a hasnyálmirigy egy részének eltávolítását.
A kevesebb és enyhébb roham érdekében a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedőknek fel kell hagyniuk az alkoholfogyasztással, be kell tartaniuk az előírt diétát és szedniük kell a megfelelő gyógyszereket.
Megjegyzendő pontok
- A hasnyálmirigygyulladás akkor kezdődik, amikor az emésztőenzimek aktívvá válnak a hasnyálmirigy belsejében, és “emésztésbe” kezdenek.
- A hasnyálmirigygyulladásnak két formája van: akut és krónikus.
- A hasnyálmirigy-gyulladás gyakori okai az epekő vagy az alkoholfogyasztás.
- Néha a hasnyálmirigy-gyulladásnak nincs oka.
- A heveny hasnyálmirigy-gyulladás tünetei közé tartozik a hasi fájdalom, hányinger, hányás, láz és szapora pulzus.
- A heveny hasnyálmirigy-gyulladás kezelése magában foglalhat intravénás folyadékpótlást, oxigént, antibiotikumokat vagy műtétet.
- A heveny hasnyálmirigy-gyulladás krónikussá válik, amikor a hasnyálmirigy-szövet elpusztul és hegesedés alakul ki.