Hangulatzavarok

A hangulatok az érzelmeink. Minden nap hatással vannak ránk. Néha szomorúak vagyunk, máskor boldogok. Még az is előfordulhat, hogy ugyanazon a napon szomorúak és boldogok vagyunk. De néha az emberek hangulata “megrekedhet” a szomorúságon. Vagy a hangulatok sokat változhatnak, vagy szélsőségessé válhatnak. Amikor ez megtörténik, az kihat az életünkre. És ezt a hangulatzavaroknak nevezett mentális betegségek egy csoportja okozhatja.

Mi ez?

A hangulatzavarok a mentális betegségek egy csoportja, amelyek befolyásolják, hogyan érzel és gondolkodsz magadról, más emberekről és általában az életről. A hangulatzavaroknak néhány különböző típusa van: depresszió, disztimikus zavar és bipoláris zavar.

A depresszió miatt szomorúnak vagy levertnek érzi magát. Egyesek úgy élik meg a depressziót, hogy “zsibbadtnak” érzik magukat, vagy nincsenek érzéseik. A depressziótól ingerlékennyé, reménytelenné és bűntudatossá is válhat. Sok depresszióval élő ember elveszíti érdeklődését olyan dolgok iránt, amelyeket korábban élvezett, vagy és gyakran elszigetelődik a családjától és a barátaitól. A depresszió azonban nem csak a hangulatodra lehet hatással: előfordulhat, hogy nehezen tudsz koncentrálni vagy emlékezni. Előfordulhat, hogy a szokásosnál kevesebbet vagy többet alszik vagy eszik. Az is előfordulhat, hogy állandóan fáradtnak érzi magát.

• A szezonális affektív zavar (SAD) a depresszió egy olyan típusa, amelyet az évszakok befolyásolnak. Általában a téli hónapokban érinti az embereket, amikor kevesebb a napfény.
• A szülés utáni depresszió a depresszió egy olyan típusa, amely az anyákat érinti a szülés után. A szülés utáni depressziót valószínűleg különböző biológiai változások, valamint a szülők életében bekövetkező társadalmi és érzelmi változások idézik elő.

A disztimikus zavar (más néven disztímiás zavar) a depresszióhoz hasonló. A disztímiás zavar esetén a depresszió tünetei enyhébbek, de hosszabb ideig tartanak.

A bipoláris zavar három különböző részből áll: depresszió, mánia és normális érzések. A bipoláris zavarban jelentkező depresszió olyan, mint bármely hangulatzavarban jelentkező depresszió. A mánia az, ami a bipoláris zavartól megkülönbözteti. Egyesek ezt úgy élik meg, hogy nagyon boldognak érzik magukat, mások viszont nagyon ingerlékenynek vagy dühösnek érzik magukat egy-egy mániás epizód alatt. A mánia gyakori tünetei közé tartozik, hogy nagyon erősnek érzi magát, kevés alvásra van szüksége, és száguldó gondolatai vannak. Egy mániás epizód alatt sokan olyan dolgokat is tesznek, amelyeket normális esetben nem tennének, például drága bevásárlásokba bocsátkoznak, amelyeket nem engedhetnek meg maguknak, kockázatos szexet folytatnak, vagy a szokásosnál többet fogyasztanak alkoholt és más szereket. A bipoláris zavar minden embernél másképp nézhet ki, attól függően, hogy a mániás és depressziós epizódok mennyi ideig tartanak, mennyire súlyosak, milyen gyorsan változik a személy hangulata, és mennyi ideig van normális hangulat a két epizód között.

A hangulatzavarok és a pszichózis

Néhány embernél a súlyos depressziós vagy mániás epizód alatt pszichózis alakul ki. A pszichózisnak két része van: téveszmék és hallucinációk. A téveszmék olyan erős hiedelmek, amelyek nem igazak, például az a hiedelem, hogy különleges képességekkel rendelkezel. A hallucinációk olyan dolgokat érzékelsz, amelyek nem valósak.

Top

Kit érint?

A hangulatzavarok a leggyakoribb mentális betegségek közé tartoznak. Valójában körülbelül minden hetedik kanadai életében egyszer előfordul hangulatzavar. Nagyobb valószínűséggel érintik a következő embercsoportokat:

• Nők: A nőknél nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak depressziót, disztimózist és SAD-ot. Úgy tűnik azonban, hogy a bipoláris zavar egyformán érinti a férfiakat és a nőket
• Fiatalok: Bár a hangulatzavarok életünk bármely szakaszában érinthetnek, sokan már a tizen- és huszonéves korukban elkezdik tapasztalni a tüneteket. A gyermekek körülbelül 3,5%-ánál és a tizenévesek 3-7%-ánál diagnosztizálnak depressziót. Sokaknál 15 és 19 éves koruk között diagnosztizálnak bipoláris zavarokat.
• Családtagok: Ha van olyan közeli hozzátartozója, aki hangulatzavarban szenved, az növeli a kockázatát annak, hogy Ön is szenvedjen
• Olyan emberek, akik kábítószer-használati problémákkal küzdenek: Egyes szerek hangulatzavart okozhatnak, mániás vagy depressziós epizódot válthatnak ki, vagy súlyosbíthatják a hangulatzavart,
• Más egészségügyi és mentális problémákkal élő emberek: Az olyan emberek, akik hosszú távú egészségügyi problémákkal küzdenek, mint a rák, az AIDS, a szívbetegség vagy az Alzheimer-kór, nagyobb valószínűséggel szenvednek depressziót. A szorongásos zavarral vagy étkezési zavarral élők szintén nagyobb valószínűséggel tapasztalnak depressziót

Top

Mit tehetek ellene?

A hangulatzavarok jól kezelhetők. A megfelelő kezeléssel az emberek körülbelül 80%-a már egyáltalán nem érez tüneteket. Néhány gyakori, önmagukban vagy kombináltan alkalmazott kezelés:

Tanácsadás: A hangulatzavarral élők számára a tanácsadás leggyakoribb formái a kognitív-viselkedésterápia és az interperszonális terápia:

• A kognitív-viselkedésterápia vagy CBT a hangulatzavarok leggyakoribb terápiás kezelése. A CBT segít megérteni a hangulat, a gondolatok és a viselkedés közötti kapcsolatot. Olyan készségeket is megtanít, mint például a problémamegoldás, amelyek segíthetnek megelőzni, hogy a tünetek a jövőben visszatérjenek.
• Amikor depressziós vagy, gyakran szenvednek a másokkal való kapcsolataid. Az interperszonális terápia megtaníthat olyan készségeket, amelyekkel javíthatja a másokkal való kapcsolatát.

Medicina: A depressziót általában az antidepresszánsoknak nevezett gyógyszercsoporttal, a bipoláris zavarokat pedig általában a hangulatstabilizátoroknak nevezett gyógyszercsoporttal kezelik. A pszichózis vagy a szorongás kezelésére más gyógyszereket is felírhatnak Önnek.

Elektrokonvulzív terápia: Az elektrokonvulzív terápia vagy ECT segíthet a súlyos depresszióban vagy bipoláris zavarban szenvedőknek, különösen akkor, ha az olyan kezelések, mint a tanácsadás és a gyógyszeres kezelés nem segítettek. A kezelést kórházban végzik, és azt jelenti, hogy néhány másodpercig elektromos áramot vezetnek át az agyon, miközben Önt általános érzéstelenítésben tartják. A modern ECT nagyon biztonságos, gyorsan ható és hatékony.

Fényterápia: Azok az emberek, akik SAD-ot tapasztalnak, hasznosnak találhatják a fényterápiát. A fényterápia egy speciális fényt használ, amely sokkal világosabb, mint a beltéri világítás. Ez azonban nem biztos, hogy mindenkinek megfelelő megoldás, ezért fontos, hogy beszéljen orvosával, mielőtt elkezdi a fényterápiát.

Self-management: Van néhány dolog, amit önmaga is megtehet, hogy jobban érezze magát. A rendszeres testmozgás, a helyes táplálkozás, az elegendő alvás és a következetes alvási rend betartása, a stressz kezelése, a barátokkal és a családdal való együttlét, a spiritualitás, valamint az alkohol és más szerek használatának ellenőrzése segíthet a hangulati problémák kezelésében.

Top

Hogyan tovább?

A háziorvosával való beszélgetésen kívül az alábbi forrásokból is tájékozódhat a hangulatzavarokról:

Mood Disorders Association of BC
Látogasson el a www.mdabc.net weboldalra, vagy hívja a 604-873-0103 (Alsó-Főföldön) vagy az 1-855-282-7979 (BC többi részén) számot a hangulatzavarokkal kapcsolatos forrásokért és információkért. További információkat talál a tartományban működő támogató csoportokról is.

BC Partners for Mental Health and Addictions Information
Látogasson el a www.heretohelp.bc.ca honlapra a (betegséggel kapcsolatos) információs lapokért és személyes történetekért. További információkat, tippeket és önteszteket is talál, amelyek segítenek megérteni számos különböző mentális egészségügyi problémát.

Canadian Mental Health Association’s BC Division
Látogasson el a www.cmha.bc.ca oldalra, vagy hívja az 1-800-555-8222 (ingyenes BC-ben) vagy a 604-688-3234 (Greater Vancouverben) telefonszámot, ahol a mentális egészséggel vagy bármilyen mentális betegséggel kapcsolatos információkat és közösségi forrásokat talál.

1-800-SUICIDE
Ha bajban van, vagy aggódik valaki miatt, aki bajban van és esetleg kárt tehet magában, hívja az 1-800-SUICIDE telefonszámot a nap 24 órájában, hogy várakozás vagy foglalt jelzés nélkül csatlakozzon a BC krízisvonalhoz. Ez az 1-800-784-2433.

Más nyelven elérhető források:
*Az alábbi szolgáltatás esetében, ha nem az angol az anyanyelve, mondja angolul a kívánt nyelv nevét, hogy összekapcsolják egy tolmáccsal. Több mint 100 nyelv áll rendelkezésre.

HealthLink BC
Hívja a 811-et vagy látogasson el a www.healthlinkbc.ca weboldalra, ahol ingyenes, nem sürgősségi egészségügyi információkhoz juthat családtagjai számára, beleértve a mentális egészséggel kapcsolatos információkat is. A 811-es számon keresztül egy regisztrált ápolóval is beszélhet a tünetekről, amelyek miatt aggódik, vagy gyógyszerésszel beszélhet a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdésekről.