A húszas modul áttekintése: Afrika déli része
Ez a modul a dél-afrikai régió kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai gazdagságát és sokszínűségét mutatja be. A tanulási tevékenységek révén a diákok megismerkednek e dinamikus régió elsődleges fizikai és társadalmi jellemzőivel, és megértik azokat a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatokat és kapcsolatokat, amelyek a régión belüli folyamatossághoz és változáshoz vezetnek. A tanulási tevékenységek konkrétan a dél-afrikai régió egységességével, sokszínűségével és változásával foglalkoznak a következők vizsgálatán keresztül:
Geográfiai jellemzők: domborzat, főbb földformák, éghajlat ,növényzet, és hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják az emberek életmódját, megélhetését és világnézetét.
Társadalmi-kulturális jellemzők: hol élnek az emberek – vidéki/városi; társadalmi azonosítók/konstrukciók (faj, etnikum, nem, osztály); nyelv; vallás; kifejező kultúra (művészet, zene, előadás, irodalom/dráma)
Gazdasági jellemzők: termelési, elosztási és fogyasztási módok (módszerek); a mezőgazdaság (és földtulajdon), ipar, bányászat szerepe; kereskedelem a régión belül (és kívül); munkaerő; a jólét és szegénység egyenlőtlenségei.
Politikai jellemzők: országok száma a régión belül; kormányzati típusok; nemzetek közötti kapcsolatok a régióban; regionális szervezetek (SADC: Dél-Afrikai Fejlesztési Bizottság); politikai konfliktusok, demokratizálódás és emberi jogok.
A régió fogalma nagyon fontos a földrajzban. A régió (a hely, a hely, az ember és a környezet közötti kapcsolatok, a mozgás és az emberi rendszerek mellett) egyike az öt központi földrajzi témának és a 18 nemzeti földrajz standardnak. A régiók mint térbeli egységek mérete nagyon különböző, a mikrorégiók, például a városoktól a kontinensekig (a világ régiói). Mérettől függetlenül a régiók térben összefüggő területek. A földrajzosok két regionális típust különböztetnek meg: egységes és csomóponti régiók:
Egységes régiók: olyan régiók, amelyeknek van egy határozott és könnyen azonosítható jellemzőkészlete, amely lehet fizikai (domborzat: hegység, fennsík, tó, folyó, tengerpart, éghajlat, növényzet), kulturális (nyelv, vallás), társadalmi (etnikum, faj, népsűrűség), politikai (kormányzati szint típusa: központi, állami, helyi,) gazdasági (termelési mód, termelési típus: mezőgazdaság, ipar, bányászat) vagy történelmi (közös történelem, ugyanazon gyarmati hatalom által uralt terület).
Központi régiók: A csomóponti régió egy csomópont;gyakran egy város, jelentős bányászati központ, jelentős tengeri kikötő hatását tükrözi a környező területre. A kölcsönhatás (kereskedelem, kommunikáció) és nem a közös fizikai jellemzők határozzák meg a csomóponti régiókat. A régiók társadalmi konstrukciók. Azaz az emberek hozzák létre őket, hogy segítsenek megszervezni, értelmezni és értelmezni az emberi tevékenységet egy adott földrajzi térben. Következésképpen a régiók (akár egységesek, akár csomópontiak) dinamikusak és folyamatos változáson mennek keresztül, ami néha a régió alakjának és méretének drámai térbeli változását eredményezi, esetenként pedig egy régió megszűnését, amikor olyan mértékben változott, hogy már nem indokolja eredeti besorolását.
Régiók Afrikában Történelmileg számos módon regionalizálták Afrikát a tudományos tudományágakban, a nemzetközi szervezetek és a nemzetközi kormányzati szervek.
Két Afrika?
A posztkoloniális korszakban számos nemzetközi szervezet, külföldi kormány és tudós két nagy régióra osztotta Afrikát: Észak-Afrika (Arab Afrika) és a Szaharától délre fekvő Afrika (Fekete-Afrika). Afrika e két régióra való felosztásának politikai és kulturális indokai voltak. Sok kívülálló úgy látta, hogy a szubszaharai Afrika társadalmilag és kulturálisan különbözik Észak-Afrikától. E regionális és faji besorolás szerint a Szaharától délre fekvő Afrika a hagyományos afrikai kultúrákból és társadalmakból, valamint a fekete fajból áll. Észak-Afrikát viszont, állításuk szerint, az arab kultúra, nyelv és a nem fekete bőrű népek uralják, akik fiziológiailag, kulturálisan és társadalmilag nem afrikaiak, gyökereik Nyugat-Ázsiában (Közel-Keleten) vannak.
Ez a regionális besorolás azt az általános, de téves felfogást eredményezte, hogy Észak-Afrika, valójában nem is Afrika, azon kívül, hogy térben egybefügg a kontinens többi részével. Az elmúlt évtizedben egyre inkább felismerték, hogy Afrika e két régióra való felosztása azért jött létre, hogy illeszkedjen a világról alkotott anakronisztikus hidegháborús és faji paradigmákhoz, amelyek nem életképesek. Míg Észak-Afrika közös arab öröksége megkülönbözteti Afrika más régióitól, vannak olyan társadalmi, fizikai, kulturális és történelmi kapcsolatok, amelyek összekötik Észak-Afrikát a Szaharától délre fekvő régiókkal, és tarthatatlanná teszik az Észak- és a Szaharától délre fekvő Afrika szigorú kettéválasztását. Ráadásul a kettéosztott regionális osztályozás nem ismeri el a Szaharától délre fekvő Afrika fontos regionális sokféleségét.
Az afrikai földrajzi régiók
A geográfusok és más társadalomtudósok (közgazdászok, politológusok, történészek) általában négy-hat régióra osztják az afrikai kontinenst. Tekintettel az egyes régiókon belüli társadalmi, kulturális és gazdasági sokféleségre, e régiók kialakításának indoka elsősorban a térbeli elhelyezkedés.
- Négy régió: Észak-Afrika, Nyugat-Afrika, Kelet-Afrika, Dél-Afrika
- Öt régió: Észak-Afrika, Nyugat-Afrika, Közép-Afrika, Kelet-Afrika, Dél-Afrika
- Hat régió: Észak-Afrika, Nyugat-Afrika, Közép-Afrika, Északkelet-Afrika, Kelet-Afrika, Dél-Afrika.
Ebben az egységben Afrikát öt régióra osztjuk, elsősorban pedagógiai okokból. Vagyis ebben a tantervben az öt modulegységből álló keretet követtük. Azzal, hogy hat helyett öt régióra összpontosítunk, nem hagyjuk figyelmen kívül a Kelet-Afrikán belüli fontos eltéréseket (azzal, hogy Északkelet-Afrikát a kelet-afrikai régióba soroljuk), és a tantervünk integritása sem sérül.
CÉL
Ez a modul megismerteti a diákokat a dél-afrikai régió kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai gazdagságával és sokszínűségével. A tanulási tevékenységek révén a tanulók megismerik ennek a dinamikus régiónak az elsődleges fizikai és társadalmi jellemzőit, és megértik azokat a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatokat és kapcsolatokat, amelyek a régión belüli folyamatossághoz és változáshoz vezetnek.
A tanulási tevékenységek konkrétan a Dél-Afrikán belüli egységességgel, sokszínűséggel és változással foglalkoznak a következők vizsgálatával:
- Geográfiai jellemzők: domborzat, főbb földformák, éghajlati növényzet, és hogy ezek a tényezők hogyan befolyásolják az emberek életmódját, megélhetését és világképét.
- Társadalmi-kulturális jellemzők: az emberek lakóhelye; vidéki/városi; társadalmi azonosítók/konstrukciók (faj, etnikum, nem, osztály); nyelv, vallás, kifejező kultúra (művészet, zene, előadás, irodalom/dráma)
- Gazdasági jellemzők: termelési, elosztási és fogyasztási módok (módszerek); a mezőgazdaság (és földtulajdon), ipar, bányászat szerepe; a régión belüli (és külső) kereskedelem; munkaerő; vagyoni és szegénységi különbségek.
- Politikai jellemzők: országok száma a régióban; kormányzati típusok; nemzetek közötti kapcsolatok a régióban; regionális szervezetek (SADC: Dél-Afrikai Fejlesztési Bizottság); politikai konfliktusok, demokratizálódás és emberi jogok.
Jegyzet a fényképekről
A modul során számos fénykép kerül felhasználásra. Fontos megjegyezni, hogy a fényképek nem azt ábrázolják, ahogyan a dolgok vannak. Egy zimbabwei politikai gyűlésről készült fénykép nem reprezentálja, hogyan zajlanak a politikai gyűlések Zimbabwéban, még kevésbé más dél-afrikai országokban. Egy ilyen fénykép csak egy az afrikai politikai szerveződések sok lehetséges ábrázolása közül, ahogyan egy fénykép, amelyen egy amerikai gyerek a kedvenc játékát játssza, csak egy pillanatképet ad az amerikai kamaszok játékáról.
A fényképeket ebben a modulban a dél-afrikai társadalmi, kulturális, gazdasági és politikai tevékenységek és gyakorlatok szemléltetésére használjuk, és ezek nem egy egységes módot képviselnek, ahogyan az emberek részt vesznek ezekben a folyamatokban.
Glosszárium:
Ebben a modulban a diákok számos olyan kifejezéssel és fogalommal fognak megismerkedni, amelyek ismeretlenek lehetnek számukra. Kifejlesztettünk egy szójegyzéket, amelyben olyan, a modulban használt kifejezéseket/fogalmakat sorolunk fel, amelyekről úgy érezzük, hogy magyarázatra szorulhatnak. Ezeket a kifejezéseket a szövegben kiemeljük. A kiemelt szóra kattintva a felhasználó a szójegyzékhez jut.
KÉRDÉSEK:
- Melyek Dél-Afrika topográfiájának főbb jellemzői?
- Melyek Dél-Afrika éghajlatának főbb jellemzői?
- Melyek a vegetációs zónák Afrika déli részén?
- Hogyan befolyásolta a régió fizikai földrajza az emberi tevékenységet?
- Hogyan befolyásolta a régiót az elmúlt 500 év történelme?
- Melyek Dél-Afrika elsődleges gazdasági erőforrásai?
- Milyen fontos a mezőgazdaság, a bányászat és az ipar a régió gazdaságában?
- Hogyan befolyásolta a faj, az etnikum és a nyelv a régió történelmét és jelenlegi társadalmi szerkezetét és kapcsolatait?
- Melyek a regionális politikai és gazdasági integráció lehetőségei a dél-afrikai régióban?
célkitűzések
A modul elvégzése után a hallgatók:
- Tisztábban megértik a régió fogalmát, és azt, hogy ez a fogalom hogyan artikulálódik Dél-Afrikában.
- A történelem, a környezet és a társadalmi tényezők jelentőségének megértése a dél-afrikai régió kialakításában.
- A képesség a dél-afrikai régióban a változásokhoz vezető tényezők értékelésére.
- A társadalmi és környezeti folyamatokról való kritikusabb gondolkodás képessége, ahogyan azok egy geopolitikai térségben – Dél-Afrikában – megnyilvánulnak.
Kezdje ezt a modult az első tevékenységgel, vagy válasszon egyet a többi tevékenység közül
- Egyes tevékenység: Mit tudunk Dél-Afrikáról?
- Kettes tevékenység: Dél-Afrika földrajza
- Harmadik tevékenység: Kultúra, társadalom és termelés Dél-Afrikában
- Negyedik tevékenység: Regionális együttműködés Dél-Afrikában