Ha valaki megkérdezné Öntől, hogy évente hány állatot használnak fel laboratóriumi kísérletekben világszerte, mi lenne a válasza? Egymillió? Tízmillió? Ötvenmillió?
Pontos számot mondani erre a kérdésre rendkívül nehéz. A legmegbízhatóbb, 2005-ös adatokon alapuló becslés szerint évente 115,3 millió állatot használnak fel kísérletekben (bár a szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy ez “valószínűleg még mindig alulbecsült adat”. Emellett gyakorlatilag az összes gerinctelen állatot kizárja).
Miért nem tudjuk tehát, hogy hány állatot használnak fel? Az állatkísérletekre vonatkozó statisztikák nem állnak rendelkezésre minden olyan országra vonatkozóan, ahol állatokat használnak. Ez néha azért van, mert az adott országnak nincs törvénye az állatkísérletekről, vagy egyszerűen nem gyűjti ezeket az információkat.
Japánban például önszabályozó rendszer működik, és nem kell felméréseket készíteni a felhasznált állatok számáról. Kanadában csak azoknak a laboratóriumoknak kell adatokat szolgáltatniuk, amelyek a nemzeti finanszírozó ügynökségektől kapnak kutatási támogatást.
Azokban az országokban, ahol léteznek statisztikák, azok általában sok állatot nem tartalmaznak. Ilyenek például: a szövetek biztosítása céljából leölt állatok (az állatok további 21%-a a közzétett adatokon felül); a csak tenyészkolóniák fenntartására használt, genetikailag módosított állatok (további 34%); a laboratóriumi felhasználásra tenyésztett, de “feleslegesen” leölt állatok (az egerek és patkányok 50%-a az ipari adatok szerint); néhány fiatal állat a fejlődés korai szakaszában (magzati és embrionális formák); és bizonyos gerinctelen fajok.
Az adatok nem egységes bemutatásának egyértelmű példája az Egyesült Királyság. EU-tagállamként be kell nyújtania állatkísérleti adatait, hogy azok bekerüljenek egy uniós szintű statisztikai jelentésbe. Az EU azonban nem veszi figyelembe a kizárólag tenyészkolóniák fenntartására használt, genetikailag módosított állatok számát, míg az Egyesült Királyság a saját jelentésében szerepelteti azokat. Így az uniós jelentés szerint az Egyesült Királyság 2011-ben valamivel több mint 2 millió állatot használt fel, ugyanakkor az Egyesült Királyság saját nemzeti jelentése ugyanarra az évre vonatkozóan 3,79 millióra teszi a számot – 1,7 millióval több állatot.
Az USA, amelyről úgy gondolják, hogy a világ legnagyobb laboratóriumi állatfelhasználója, az állatok 95%-át kizárja a védelem és az adatgyűjtés alól, mivel a törvény nem terjed ki az egerekre, patkányokra, madarakra, kétéltűekre és hüllőkre. Az USA 2012-ben 1,1 millió kísérletekben felhasznált állatról számolt be, de a valós szám a becslések szerint meghaladja a 22 milliót.
Egyes országok több fajt vagy kísérlettípust vonnak az állatkísérleti törvény hatálya alá. Norvégia például a mézelő méheket is beleszámítja, a Cseh Köztársaságban pedig a madárgyűrűzés (vadon élő madarak befogása és azonosító gyűrű felhelyezése az egyik lábukra természetvédelmi célból, mielőtt a madarat sértetlenül szabadon engedik) kísérletnek minősül, és szerepel az állatkísérleti statisztikákban.
Szóval, mint látjuk, még ha vannak is elérhető statisztikák, azok nem mindig megbízhatóak vagy könnyen összehasonlíthatóak az egyes országok között.
Az állatkísérletek mértékét fontos tudni? Szerintünk igen. Ahhoz, hogy megfelelő és átlátható vitát lehessen folytatni az állatkísérletekkel kapcsolatos tudományos és etikai kérdésekről, tisztában kell lenni a kísérletek szintjével és típusával, a felhasznált fajokkal és az egyes állatoknak okozott károkkal. Csak ezen információk birtokában lehet megfelelően nyomon követni a szabályozás hatásait és a nem állatkísérleti módszerek elterjedését.
A Lush-díj az állatkísérletek megszüntetéséért dolgozik a tudomány, a kampányok és a lobbizás finanszírozásával. Felismerjük, hogy ezeken az ágazatokon átívelő egységes megközelítésre van szükség, és ebben a megbízható információk kritikus szerepet játszanak.
A blogban szereplő információk a Lush Prize globális állatkísérletekről szóló tanulmányából származnak. A teljes jelentés (PDF) elolvasásához kattintson ide.
Ha ismer olyan szervezetet vagy személyt, aki Ön szerint megérdemelné a Lush-díjat, jelölheti őket a weboldalunkon.
Megjelölheti őket.