Grönland északi betelepítése és Észak-Amerika felfedezése
Vörös Erik nagyon színes és fontos alakja az északi vikingek történetének. Történetének forrása az izlandi Huaksbók (14. század) és Skalhóltsbók (15. század) mondákban található. Ez a két beszámoló némileg eltérő verziókat tartalmaz a 3-400 évvel korábban történtekről. A Vörös Erikről szóló eredeti saga feltehetően Kr. u. 1200 körül íródott, és a Skalhóltsbókban található változatot tartják a leginkább hűnek az eredetihez. A Flateyjarbók (13. század), amely a grönlandiak mondáját tartalmazza, szintén fontos forrás, amely segít megérteni Grönland betelepítését és Vinland – Észak-Amerika – felfedezését.
Vörös Erik új földet fedez fel
Vörös Erik Norvégiában nőtt fel, ahol néhány gyilkossági ügybe keveredett. Apjával együtt Izlandra vándorolt, ahol Izland középső, nyugati partvidékén telepedett le, és feleségül vette Thjodhildet. Izlandon azonban Erik további vitákba és gyilkosságokba keveredett, aminek következtében törvényen kívülinek nyilvánították és hároméves száműzetésre ítélték. Kr. u. 982 körül hagyta el Izlandot, és a nyugaton fekvő szárazföld felé vette az irányt, amelyet egy Gunnbjörn nevű férfi szúrt ki körülbelül 100 évvel korábban. Erik grönlandi expedíciója tovább vitte délnyugatra és a Farewell-fok, Grönland déli csücske köré. Ezután továbbhajózott, észak felé haladva felfedezte a sok fjordot, és buja zöld legelőket talált, amelyek termékenyebbek voltak, mint Izland.” Legalább két éven át vizsgálta az új földet, beleértve azokat a helyeket, amelyeket ma Keleti Településként és Nyugati Településként ismerünk.”
Greenlandot az északi vikingek telepítették le
Három év után visszatért Izlandra, és beszélt az általa Grönlandnak nevezett új földről, és megpróbált olyan embereket találni, akik hajlandóak lennének ott települést alapítani. A források szerint ez 15 évvel azelőtt történt, hogy a kereszténység törvényerőre emelkedett volna Izlandon, ami Kr. u. 985 körülre tehető. Erik sikerrel járt, és egy kb. 25-30 hajóból álló flottát gyűjtött össze kb. 700 telepessel. Mindössze 14 hajó érkezett meg. Az új településeket az alapítókról nevezték el, mint például Erik saját gazdaságát, Brattahlidot, mélyen az Eriksfjordban (ma Tunugdliarfik), a mai Narsasuaqkal szemben.
Főként délnyugaton talált régészeti leletek százai arra utalnak, hogy településeik több mint 500 évig tartottak. A települések azonban eltűntek, és senki sem tudja pontosan, hogy miért. A grönlandi telepesekkel kapcsolatos utolsó dokumentált esemény, amelyet feljegyeztek, egy előkelő esküvő a Hvalsey templomban 1408-ban Sigríður Björnsdóttir és Þorsteinn Ólafsson között, akik mindketten 1410-ben érkeztek Izlandra. Azóta nem tudni, mi lett a grönlandi északi telepesek sorsa. A települések megszűnésére vonatkozó feltételezések között szerepel a hirtelen hidegebb éghajlat, vagy talán az Észak-Amerikából érkező szárított tőkehallal való új kereskedelem megnyitása, amely máshol jobb megélhetést teremtett.
Hvalsey Church | © Troels Jacobsen – Oceanwide Expeditions
The Saga of the Greenlanders
Miután Vörös Eric letelepedett Grönlandon, megindult a Norvégia, Izland és Grönland közötti közlekedés. Ez egy véletlen utazáshoz vezetett, amely talán az első viking kapcsolatfelvétel volt Észak-Amerikával.
Bjarni Herhjólfsson, az első viking, aki felfedezte Észak-Amerikát, csak a Saga of the Greenlanders-ben szerepel. A történet szerint apjával felváltva telelt át Izland és Norvégia között. Egyszer, amikor Izlandra érkezett, rájött, hogy apja Grönlandra vándorolt, és úgy döntött, hogy követi őt erre a nagyon veszélyes útra. Bjarni hajója kedvezőtlen időjárással, köddel és északi széllel találkozott, és Bjarnilost elvesztette az irányt. Több napba telt, mire az időjárás jobbra fordult, és Bjarni erdővel borított szárazföld közelében találta magát. Bjarni rájött, hogy ez nem Grönland, és nem szállt partra. Még kétszer észlelt szárazföldet, de ezek a helyek sem feleltek meg a hallott grönlandi leírásnak, és továbbment. Bjarni és hajója végül elérte Grönlandot, és Herjolfsnesben telepedett le az ország délnyugati részén, nem messze a mai Narsaq Kujalleqtól. Herhjolfsnes a Grönland és Izland között folyó kereskedelem egyik fő csomópontjává vált, és ez az egyetlen település, amelyet az észak-atlanti régiónak az északiak által értelmezett 1570-es híres Skálholt-térképe említ.
Bjarni hőstetteiről csak a Grönlandiak Saga című regényben esik szó, máshol sehol. Akárcsak a Huaksbókban található Vörös Erik Saga különböző változatai esetében, Bjarni történetét is Vörös Erik leszármazottai szerkeszthették, akinek fiát, Leif Erikssont később Észak-Amerika felfedezésének tulajdonították. Talán ez egy olyan eset volt, amikor a történelmet átírták a családtagok hőstetteinek fokozása érdekében.
Herhjolfsnes | © Troels Jacobsen – Oceanwide Expeditions
A Grönlandiak mondája szerint Leif Erikssont lenyűgözte Bjarni története. Megvette Bjarni hajóját, tanácsot kért tőle, majd Herhjolfsnesből nyugat felé vette az irányt. Ezen az úton Leif három alkalommal is új földet fedezett fel. Először egy hideg és jeges földet északon, amelyet Hellulandnak vagy Kőcsapás-földnek nevezett el, és később úgy értelmezték, hogy ez a kanadai Baffin-sziget. Ezután délebbre hajózott, és egy erdőkkel teli vidékre bukkant, amelyet Marklandnak nevezett el, és amelyről úgy gondolják, hogy a labradori partvidék, amelyet a tajgaerdő ural. Végül, de nem utolsósorban Vinlandnál kötött ki, amelyet ma Új-Fundlandként értelmeznek. Érdekes módon abban az időben nem hitték, hogy Új-Fundlandon szőlő és szőlő nőhetett volna. Ezért furcsa, hogy a Vinland (“Borvidék”) elnevezés ennyire meghonosodott. Ez azonban nem a szó modern értelmezése, mivel a 11. századi brémai Ádám szerzetes is említette a szőlőt és a szőlőt. Könnyen lehet, hogy nem szőlőre gondoltak, hanem egresre, amelyet az izlandi mondák idején Vínbernek vagy “borszőlőnek” neveztek, és ez vezetett a névhez.
Lépjen a korábbi északi telepesek nyomdokaiba
Jöjjön el az Oceanwide Expeditions expedíciós hajóútjára Délnyugat-Grönlandra, és lépjen a korábbi északi telepesek nyomdokaiba. Ismerje meg Vörös Erik tanyáit, a híres gardari település maradványait, a Kr. u. 1300 körül épült Hvalsey templomromot, Herjolfsnes-t, és fedezze fel, miért nevezte Erik az új földet Grönlandnak. A táj lenyűgöző, a történelem pedig izgalmas. Útközben rengeteg esélyünk van arra, hogy púpos bálnákat lássunk, miközben ezeken a mesés vizeken hajózunk.