Milyen hatással lehetnek a géntechnológiával módosított növények a környezetre?
- 5.1 Milyen közvetlen hatással lehetnek a géntechnológiával módosított növények a környezetre?
- 5.2 Milyen közvetett hatással lehetnek a géntechnológiával módosított növények a környezetre?
- 5.3 Hogyan kell ezeket a környezeti hatásokat értékelni?
5.1 Milyen közvetlen hatásai lehetnek a géntechnológiával módosított növényeknek a környezetre?
Mezőgazda egy kukoricaföldön Bolíviában Forrás: FAO
Bármilyen típusú mezőgazdaság – önellátó, bio vagy intenzív – hatással van a környezetre, így várható, hogy az új géntechnológiák alkalmazása a mezőgazdaságban is hatással lesz a környezetre.
A géntechnológia felgyorsíthatja a mezőgazdaság káros hatásait, ugyanolyan hatással lehet, mint a hagyományos mezőgazdaság, vagy hozzájárulhat a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokhoz és a természeti erőforrások megőrzéséhez, beleértve a biológiai sokféleséget is.
Bár a tudományos vélemények megoszlanak e kockázatokkal kapcsolatban, abban egyetértés van, hogy a környezeti hatásokat eseti alapon kell értékelni. Javasolják az ökológiai megfigyelést a váratlan események észlelésére, amint a növényeket a környezetben termesztik. Bővebben…
5.1.1. A horizontális génáramlás a termesztett fajokról a vadon élő rokonaikra (és fordítva) történő, általában pollen útján történő génátvitelre utal. Ez történhet akár hagyományos, akár géntechnológiával módosított növényekkel.
A világ számos jelentős élelmiszernövénye azonban nem őshonos azokon a területeken, ahol termesztik, és így nincsenek közeli vadon élő rokonai, amelyek szükségesek lennének a génáramláshoz. Például a burgonyának (amely Dél-Amerikából származik) és a kukoricának (amely Mexikóból származik) nincsenek vad rokonai Európában. Ilyen esetekben a vadon élő rokonok felé történő horizontális génáramlás lehetetlen. Az USA-ban a gyapotnak és a kukoricának nincsenek vad rokonai, míg a napraforgónak, a töknek és a reteknek igen, így ez utóbbiak lehetséges jelöltjei a génáramlásnak.
A termesztett növények és vad rokonaik közötti génáramlás általában nem tekinthető környezeti problémának, kivéve, ha nemkívánatos következményekkel jár. Sőt, a génáramlás a termesztett növényekből a vadon élő rokonokba várhatóan olyan hibrideket hoz létre, amelyek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek előnyösek a mezőgazdasági környezetben, de a vadonban nem fejlődnének. Az Egyesült Királyságban például még soha nem vált invazívvá egy kultúrnövény és egy vadon élő rokon közötti hibrid.
A jövőbeni genetikailag módosított növényeket úgy tervezhetik, hogy megakadályozzák a génáramlást más növényekbe. Ez fontos a géntechnológiával módosított és a hagyományos növények együttélése szempontjából, és különösen fontos lehet az olyan géntechnológiával módosított növények esetében, amelyek orvosi vagy ipari érdekű anyagokat termelnek. A génáramlás ellenőrzésére irányuló gazdálkodási stratégiák közé tartozik a géntechnológiával módosított növények telepítésének elkerülése ott, ahol vadon élő rokonok vannak jelen, vagy pufferzónák alkalmazása a géntechnológiával módosított fajtáknak a hagyományos vagy ökológiai fajtáktól való elkülönítésére. Bővebben…
5.1.2 A specifikus “Bt” gént hordozó növények olyan toxint termelnek, amely megöli a velük táplálkozó rovarkártevőket, de ártalmatlan az emberre és más, rovarkártevőnek nem minősülő fajokra. A Bt-t természetes rovarölőszerként használják a biogazdálkodásban.
Egy vita alakult ki arról, hogy a Bt-növények pollenje károsíthatja-e a hasznos fajokat (például a monarch-pillangót). Egy sor utóvizsgálat azonban arra a következtetésre jutott, hogy szabadföldi körülmények között a Bt-kukorica pollenje által a monarch-pillangó hernyóira gyakorolt károsodás kockázata nagyon kicsi, különösen más veszélyekkel, például a hagyományos növényvédő szerekkel és a szárazsággal összehasonlítva.
A szabadföldön eddig sem a nem célzott vadon élő állatokra gyakorolt jelentős káros hatásokat, sem a talajban lévő magasabb Bt-koncentráció hosszú távú hatásait nem figyelték meg. A tudósok azonban nem értenek egyet abban, hogy mennyi bizonyíték szükséges annak bizonyításához, hogy a Bt-növények termesztése hosszú távon fenntartható.
A tudósok ezért az ilyen hatások folyamatos megfigyelésére szólítanak fel, és arra, hogy a Bt-génnek a növényekre gyakorolt hatásait hasonlítsák össze más jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatok, például a kémiai növényvédő szerek használatának hatásaival. Tovább…