Ismerd meg a világ flamingóit
A flamingók a föníciafélék (Phoenicopteridae) családjába tartozó, hat madárból álló csoport. Ez az egyetlen család a Phoenicopteriformes rendben.
Megjelenésükben hasonlóak, hosszú lábaik úszóhártyás lábakban végződnek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy könnyen gázoljanak a vízben.
Tollazatuk rózsaszínű, de amikor kikelnek, szürkék, és ha egy tollukat elveszítik, az gyorsan elveszíti a színét. Ez azért van, mert a színük a táplálékukból származik. Hogy ezt a színt megtartsák az állatkertekben, táplálékuk kiegészítéseként ételfestékkel lehet őket ellátni.
A születéskor a kikelő fiókák szürkék vagy fehérek, és egy-két évbe telik, amíg kifejlődik a felnőttkori színezetük.
A flamingók egy csoportját rajnak vagy flamingórajnak nevezik. Egy-egy flamingóraj akár több tízezer madárból is állhat. Néha a rajok két faj keverékei is lehetnek.
Az Afrikában a kis flamingók alkotják a ma ismert legnagyobb madárrajokat, akár egymillió madár is összegyűlhet.
Úgy vélik, hogy a leggyakoribb flamingófaj a kis flamingó, amelyből akár 2,5 millió is lehet, a legkevésbé gyakori pedig az andoki flamingó, amelyből körülbelül 33 000 madár maradt fenn.
A flamingók napjuk 15-30%-át töltik gőtezéssel. A farkuk tövében található mirigyből kiválasztódó olajat a csőrükkel osztják szét.
Az ókori Rómában a flamingók nyelvét csemegének tartották.
A flamingók jól ismertek arról a szokásukról, hogy az egyik lábukon állnak, a másikat a testükhöz szorítva.
A lábuk közepén lévő ízület, amelyet gyakran “térdnek” gondolnak, valójában a bokaízület. A valódi térd a testükön feljebb helyezkedik el, és a tollak alatt van elrejtve.
A fészkük sárból készül, és kúp alakúra van formálva. Évente egyszer egy tojást raknak le ebbe a fészekbe. Kikeléskor a fiataloknak hiányzik a csőrükön a görbület. Ez az élet első néhány hónapja alatt fejlődik ki.