A finn kultúra számos őshonos szokás kombinációja, amelyeket nemzeti nyelvük (a germán svéd és az uráli finn), a szauna, valamint az európai és északi hagyományok képviselnek. Földrajzi elhelyezkedésük és történelmük miatt Finnországra nagy hatással voltak különböző közösségek, köztük az oroszok, a svédek, valamint számos balti és finn nép. A finn kultúra a hagyományos megélhetésükre és az egalitarizmus hagyományára épül. Az ország különböző régiói között még mindig léteznek kulturális különbségek, főként a szókincs és az akcentusok különbségei.
A finn kultúra története
A mai Finnország i. e. 5000-ig a kunda kultúrához tartozott, i. e. 4200-tól i. e. 2000-ig pedig a fésűskerámia kultúrához. A Kiukainen kultúra i.e. 2000 körül érkezett a délnyugati partvidékre. A svéd korona 1100 és 1200 között kezdte meg Finnország bekebelezését, de a novgorodiak megpróbálták megszerezni a terület feletti ellenőrzést, és ez számos háborút eredményezett, amelyekhez Oroszország és a Moszkva 1400 és 1700 között csatlakozott. A svéd uralom a balti térségben 1721-ben a nystadi békeszerződés aláírásával ért véget. A területet 1809-ben több mint egy évszázadra Oroszországhoz csatolták. Mind az orosz, mind a svéd kultúra hatással volt Karéliára (ahol az oroszok és a svédek harcoltak).
A nép
A finnek a Finnországban élő finn nyelvű nép. A finnek nyelvjárásuk szerint kisebb alcsoportokra oszlanak, de a belső migráció és az urbanizáció csökkentette a csoportosítás jelentőségét. Társadalmuk a liberalizmust és az egyenlőséget szorgalmazza. Hagyományos vallási meggyőződésükre nagy hatással volt az északi és balti pogányság, ami a XII. században változott meg, amikor a kereszténység megérkezett Finnországba. Jelenleg a lakosság mintegy 1,1%-a imádkozik a finn-ortodox egyházban, míg 72,8%-a az evangélikus-lutheránus egyházhoz tartozik.
Az őshonos szubkultúrák
Finnországban régóta léteznek szubkultúrák, melyek közül a legnagyobbak a svéd nyelvű finnek. A svéd nyelvű finneknek van egy Helsinkiben székelő svéd napilapjuk és a Svéd Néppárt, amely kultúrájuk meghatározó része. A svéd nyelvű finneknek megvannak a maguk hagyományai. Egy másik finnországi szubkultúra a Lappföldön élő szamiiaké. A szamikaiak anyanyelve nem a finn, és nomád életmódot folytatnak, akárcsak a cigányok, akik a XVII. század óta élnek Finnországban.
Fesztiválok és hagyományok
A finnországi hagyományok és ünnepek a pogány szokásaik és a kereszténység tökéletes keveréke. Karácsonyuk a karácsonyfák hagyományát és az adventi naptárakat követi. A finn karácsony december 23-án kezdődik és december 26-a után ér véget. Szenteste ajándékot adnak, karácsony napján pedig esznek, amit szaunázás követ.
A finn húsvéti ünnep a pogány és a keresztény szokások keveréke. A gyerekek általában beöltöznek, és házról házra járnak nárciszokat osztogatni, és cserébe édességet kapnak nagyszombaton vagy pálmavasárnap. A húsvéti hétvége egyik pogány hagyománya, hogy máglyát gyújtanak, hogy távol tartsák a boszorkányokat. A nárciszok édességért való cseréje a halloweeni ünnephez hasonlít.
A szauna egy száraz gőzfürdő, amely Finnországban széles körben népszerű. A szaunák proto-finn eredetűek, ami 7000 évvel ezelőttre nyúlik vissza. A szaunák célja a fürdés, miközben a hő segíti a tisztulást és a bőr pórusainak megnyitását.