Egyes alapfogalmak az ordinációs fajgazdagsággal kapcsolatban
(Lásd még az ordinációs fogalmak glosszáriumát)
Fajgazdagság – A fajok száma egy adott, meghatározott egységben, mint például egy csapda, kvadrát, tó, megye stb. A fajgazdagság mindig egész szám.
Bőség – Egy faj mennyiségének valamilyen mérőszáma a mintában. Néha “teljesítménynek” is nevezik. Példák: sűrűség, szaporodó párok száma, biomassza, alapterület, gyakoriság, borítottság, territoriális terület, jelenlét.
Sűrűség: Egységnyi területre vagy térfogatra jutó egyedek száma. Például , ha 5 hektáron 11 fióka található, a sűrűség 2,2/ha.
Frekvencia: A fajokat tartalmazó részminták aránya vagy százalékos aránya. Ha 8 megfigyelési pontból 5-ben találtak phoebákat, akkor a gyakoriságuk 5/8 = 0,625
Bázisterület: Általában fás növényekre használják. Egy adott faj összes fájának keresztmetszeti területe együttesen. Ha egy 10 hektáros kvadrátban három platánfát találtak, és a fák átmérője 1 cm, 2 cm és 10 cm, akkor az alapterület a következő:
Fedettség: A talajra való függőleges vetület mértéke. Tartalmazhat átfedéseket vagy nem. Ha tűmintákon alapul, a fedettség általában tartalmazza az átfedéseket, de ha vizuális becsléseken alapul, akkor általában nem. A vizuális becslések esetében egyesek a csomón belüli “üres teret” számolják, mások nem.
A fedettséget gyakran összefoglalják széles “fedettség-bőség skálákkal”. Ez gyakran elegendő, ha csak a nagyon heterogén környezet térbeli változása vagy a hosszú távú időbeli változás érdekli az embert. Jobb lenne azonban sokkal pontosabbnak lenni, ha a finom léptékű mintázatok megfigyelése érdekli.
Biomassza: Általában száraz biomassza, de néha a nedves biomasszából extrapolálva. A biomassza becslése néha “dimenzióelemzéssel” történik, amely regressziós egyenleteken alapul.
b0, b1, b2,stb. meghatározása szerény számú cserje alapján történik.
Létezés: Fogalmilag egyszerű, de van néhány finomság:
- A halott egyedek számbavétele?
- Lábon álló vagy fedett egyedek?
- termékeny vagy nem termékeny?
- fészkelő vagy véletlen?
Relatív abundancia: Egy faj abundanciája (bármilyen mérőszámmal), osztva az összes faj összesített abundanciájával. Ha 2,2 túzok/ha, 3,6 fakó/ha és 3,2 pirosszemű vireó/ha van, és nincs más faj, akkor a madarak relatív sűrűsége
túzok lenne: (2,2/ha)/(9/ha) = 0,244
flicker: (3,6/ha)/(9/ha) = 0,400
vireók: (Ha a cinegék gyakorisága 0,625, a fakóké 0,500 és a vireóké
1,000, akkor a madarak relatív gyakorisága
fakóké lenne: (0,625)/(2,125) = 0,294
flickers: (0,500)/(2,125) = 0,235
vireók: (1,000)/(2,125) = 0,471
Ha a platánok alapterülete 8,25 cm2/ha, a pamutfenyők alapterülete 105,32 cm2/ha, a vörösfenyők alapterülete 10,25 cm2/ha,és a csúszós szil alapterülete 89,20 cm2/ha, és nincs más fa, akkor az egyes fajok relatív alapterülete (közismertebb nevén relatív dominanciája): Fajösszetétel – A meghatározott egységben található összes faj listája, a bőség valamilyen mértékével (gyakran a relatív bőséggel) együtt.
A fajösszetétel vektornak tekinthető – azaz számok oszlopának.Ha a relatív bőségen alapul, a számok összegének 1 vagy 100%-nak kell lennie.
A rendezés, az osztályozás és a közvetlen gradienselemzés mind a fajösszetétel mintázatainak feltárására tesznek kísérletet.
Mi van akkor, ha egynél több mérőszámmal rendelkezik az egyes fajok abundanciájára vagy teljesítményére vonatkozóan? Megteheti:
1) mindegyiket külön-külön elemezni – ez új felismerésekhez vezethet
2) kitalálni, hogy melyik a “legjobb” a céljaidhoz
3) szintetikus fontossági értéket létrehozni.
A fontossági értékek (IV) általában vagy a relatív gyakoriság mértékének összege vagy átlaga. Az erdőkben leggyakrabban használt fontossági érték a relatív sűrűség, a relatív gyakoriság és a relatív dominancia összege, mindegyik százalékban kifejezve.
Ez esetben a lehetséges legkisebb IV 0, a lehetséges legnagyobb pedig 300.
Az elemzés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az összeget vagy az átlagot vesszük, vagy hogy arányban vagy százalékban kifejezett relatív értékeket használunk. Ez azért van így, mert a különböző módszerek egymás lineáris kombinációi.
Megjegyezzük, hogy a “relatív gyakoriság” valamilyen almintát igényel a mintán belül. Mivel sok tanulmány nem tartalmaz almintákat, az IV-et gyakran a relatív sűrűség és a dominancia átlagaként számítják.
Az IV használatának egyik előnye, hogy tompítja az egyes nagy egyedek vagy a ritkán előforduló fajok hatását, amelyek, ha jelen vannak, nagyon gyakoriak (pl. cédrusbogarak, többtörzsű bokrok).
A Thispage-t MichaelPalmer hozta létre és tartja karban. 
A felszentelési weblap