Esszé

Az esszé definíciója

A francia essayer szóból származik, ami azt jelenti, hogy “megpróbálni”, vagy “megpróbálni”. Az esszé az irodalmi fogalmazás rövid formája, amely egyetlen témára épül, és gyakran a szerző személyes véleményét adja közre. Egy híres angol esszéíró, Aldous Huxley úgy definiálja az esszét, hogy “irodalmi eszköz arra, hogy szinte bármiről szinte mindent elmondhassunk”. Az Oxford Dictionary pedig úgy írja le, hogy “egy adott témáról szóló rövid írás”. Egyszerű szavakkal úgy definiálhatjuk, mint olyan tudományos írásművet, amely a szerző személyes érvelését adja közre.

Az esszé típusai

Az esszének két formája van: irodalmi és nem irodalmi. Az irodalmi esszének négy típusa van:

  • Expository Essay – Az expozíciós esszében az író egy gondolat, téma vagy kérdés magyarázatát adja a közönségnek, személyes véleményének kifejtésével. Ezt az esszét példákon, meghatározásokon, összehasonlításokon és kontrasztokon keresztül mutatja be.
  • Leíró esszé – Ahogy hangzik, ez az esszétípus leírást ad egy adott témáról, vagy részletesen ismerteti valaminek vagy egy személynek a tulajdonságait és jellemzőit. Művészi szabadságot enged, és az öt érzékszerv felhasználásával képeket teremt az olvasók fejében.
  • Elbeszélő esszé – Az elbeszélő esszé nem szépirodalmi jellegű, de egy történetet ír le érzékszervi leírásokkal. Az író nemcsak elmesél egy történetet, hanem indoklással érvel is.
  • Meggyőző esszé – Ebben az esszétípusban az író megpróbálja meggyőzni olvasóit, hogy fogadják el álláspontját vagy álláspontját egy kérdésben, miután ezzel kapcsolatban megalapozott érvekkel látja el őket. Sok kutatást igényel egy gondolat állítása és védelme. Érvelő esszének is nevezik.

A nem irodalmi esszék is lehetnek ugyanilyen típusúak, de bármilyen formátumban megírhatók.

Példák esszére az irodalomban

Példa #1: The Sacred Grove of Oshogbo (By Jeffrey Tayler)

“Ahogy áthaladtam a kapun, nyikorgó hangot hallottam. Egy apró termetű, középkorú férfi jött elő a fák mögül – a gondnok. Egy fogkefe nagyságú pálcikát forgatott a szájában, és az algás fogcsonkok közötti résekbe vájt. Mezítláb volt; buba néven ismert kék batikolt inget, bő, lila nadrágot és hímzett koponyasapkát viselt. Megkérdeztem, körbevezetne-e a szentélyben. Intett, hogy kövessem, kiköpte botmunkájának eredményét, és elindult az ösvényen.”

Ez egy példa a leíró esszére, mivel a szerző leíró nyelvezetet használt, hogy drámai képet fessen az olvasóinak egy idegennel való találkozásról.

Példa #2: A szerelemről (Francis Bacon)

“Lehetetlen szeretni és bölcsnek lenni … A szerelem a bolondság gyermeke. … A szerelmet mindig vagy viszonzással, vagy belső és titkos megvetéssel jutalmazzák. Megfigyelheted, hogy minden nagy és méltó ember között… nincs egy sem, aki a szerelem őrült fokára jutott volna: ami azt mutatja, hogy a nagy szellemek és a nagy ügyek távol tartják ezt a gyenge szenvedélyt…” Hogy Helénát részesítette előnyben, elhagyta Juno és Pallas ajándékait. Mert aki túlságosan nagyra tartja a szerelmi vonzalmat, az mind a gazdagságot, mind a bölcsességet elhagyta.”

Bacon ebben a részletben arról próbálja meggyőzni az olvasót, hogy aki sikeres akar lenni ezen a világon, az soha nem szabad szerelembe esnie. Olyan híres emberek példájával, mint Párizs, aki Helénát választotta szerelmének, de elvesztette gazdagságát és bölcsességét, a szerző arról próbálja meggyőzni a hallgatóságot, hogy szerelembe esve elveszíthetik lelki egyensúlyukat.

Példa #3: Egy üstökös önéletrajza (John Russell írása)

“Félek, hogy nem keltek feltűnést, és még sincs olyan otthon, ahol nélkülözni tudnám. Csak egy kicsi, fekete katlan vagyok, de sok minden érdekel, mert minden nap történik velem valami új. A konyha nem mindig vidám hely, ahol élni lehet, de mégis sok izgalmat találok ott, és egészen boldog és elégedett vagyok a sorsommal…”

Ezzel a példával a szerző egy vízforraló önéletrajzát meséli el, és az egész történetet időrendben írja le. A szerző emberként írta le a vízforralót, és lehetővé teszi az olvasók számára, hogy úgy érezzék, ahogy ő érezte.”

Az esszé funkciója

Az esszé funkciója a témától függ, attól, hogy az író tájékoztatni, meggyőzni, magyarázni vagy szórakoztatni akar. Valójában az esszé növeli az író és az olvasók elemző és intellektuális képességeit egyaránt. Értékeli és próbára teszi az író íráskészségét, és megszervezi gondolkodását, hogy személyesen vagy kritikusan reagáljon egy kérdésre. Az esszén keresztül az író kifinomultabb módon mutatja be érveit. Emellett olyan fogalmak és készségek fejlesztésére ösztönzi a tanulókat, mint az elemzés, az összehasonlítás és kontraszt, az egyértelműség, a kifejtés, a tömörség és a meggyőzés.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.