Equity Theory Definition
A méltányossági elmélet azt állítja, hogy amikor a kapcsolatokról van szó, két szempont emelkedik ki: (1) Mennyire kifizetődőek a társadalmi, családi és munkahelyi kapcsolataik? (2) Mennyire igazságosak és méltányosak ezek a kapcsolatok? A méltányossági elmélet szerint az emberek akkor érzik magukat a legjobban, ha pontosan azt kapják a kapcsolataiktól, amit megérdemelnek – nem többet és semmiképpen sem kevesebbet. A méltányossági elmélet négy tételből áll:
- I. tétel: A férfiak és nők úgy vannak “bekötve”, hogy megpróbálják maximalizálni az örömöt és minimalizálni a fájdalmat.
- II. tétel. A társadalomnak azonban érdeke fűződik ahhoz, hogy az embereket rávegye a tisztességes és méltányos viselkedésre. A csoportok általában jutalmazzák azokat a tagokat, akik méltányosan bánnak másokkal, és büntetik azokat, akik méltánytalanul bánnak másokkal.
- III. tétel. Tekintettel a társadalmi nyomásra, az emberek akkor érzik magukat a legkényelmesebben, ha úgy érzékelik, hogy nagyjából azt kapják az élettől és a szerelemtől, amit megérdemelnek. Ha az emberek úgy érzik, hogy túlságosan jól járnak, szánalmat, bűntudatot és szégyent érezhetnek; ha alul járnak, haragot, szomorúságot és neheztelést tapasztalhatnak.
- IV. tétel. Az igazságtalan kapcsolatokban élő emberek különböző technikákkal próbálják csökkenteni szorongásukat: a pszichológiai méltányosság helyreállításával, tényleges méltányossággal vagy a kapcsolat elhagyásával.
A méltányosságelmélet kontextusa és jelentősége
Az embereket mindenütt foglalkoztatja az igazságosság. “Ami igazságos, az igazságos!” “Jobbat érdemel.” “Ez egyszerűen nem helyes.” “Ezt nem úszhatja meg: Ez törvénytelen.” “Ez etikátlan!” “Ez erkölcstelen.” Történelmileg azonban a társadalmaknak nagyon eltérő elképzeléseik voltak arról, hogy mi számít társadalmi igazságosságnak és méltányosságnak. Néhány uralkodó nézet a következő:
- Minden ember egyenlőnek teremtetett.
- Minél többet fektetsz be egy projektbe, annál több profitot érdemelsz (amerikai kapitalizmus).
- Mindenki a szükségletei szerint (kommunizmus).
- A győztes mindent visz (kutyakapitalizmus).
1. ábra: A méltányosság hatása a kapcsolattal való elégedettségre
Mindamellett minden társadalomban fontosnak tartják a méltányosságot és az igazságosságot. Ez a bejegyzés azt vizsgálja, hogy milyen következményekkel jár a férfiakra és a nőkre nézve, ha igazságos vagy igazságtalan bánásmódot éreznek. Bár az igazságosság a kapcsolatok széles skáláján – társadalmi kapcsolatok, romantikus és családi kapcsolatok, segítő kapcsolatok, kizsákmányoló kapcsolatok és munkakapcsolatok – fontosnak bizonyult, ez a bejegyzés egy területre, a romantikus és házastársi kapcsolatokra vonatkozó kutatásokra összpontosít.
A méltányosság mérése
Bár (technikailag) a méltányosságot egy összetett képlettel határozzák meg, a gyakorlatban a szerelmi kapcsolatokban a méltányosságot egy egyszerű mérőszámmal értékelték:
Ha figyelembe vesszük, hogy mit teszel bele a (párkapcsolatodba) (házasságodba), ahhoz képest, amit kapsz belőle… és mit tesz bele a partnered, ahhoz képest, amit ő kap belőle, hogyan “áll” a (párkapcsolatod) (házasságod)?
- +3: Én sokkal jobban járok, mint a partnerem.
- +2: Én valamivel jobban járok.
- +1: Én valamivel jobban járok.
- 0: Mindketten egyformán jól vagy rosszul járunk.
- -1: A partnerem valamivel jobban jár.
- -2: A partnerem valamivel jobban jár.
- -3: A partnerem sokkal jobb üzletet kap, mint én.
A válaszok alapján a személyek besorolhatók a túl előnyös (többet kapnak, mint amennyit megérdemelnek), méltányosan kezelt vagy alul előnyös (kevesebbet kapnak, mint amennyit megérdemelnek) kategóriába.
Egyenlőség a szerelmi kapcsolatokban: A kutatás
Sok bizonyíték van arra, hogy a szerelmi kapcsolatokban a méltányosság számít. Konkrétan a kutatók úgy találják, hogy minél társadalmilag kívánatosabbak az emberek (minél vonzóbbak, szimpatikusabbak, híresebbek, gazdagabbak vagy figyelmesebbek), annál nagyobb társadalmi kívánatosságot várnak el a párjuktól. Emellett a randizó párok nagyobb valószínűséggel lesznek szerelmesek, ha kapcsolatukat méltányosnak érzékelik. A párok valószínűleg olyasvalaki mellett kötnek ki, aki a társadalmi kívánatosság tekintetében meglehetősen közel áll hozzájuk. Valószínűleg az önbecsülés, a kinézet, az intelligencia, az iskolai végzettség, a mentális és fizikai egészség (vagy fogyatékosság) alapján is összeillenek. Ráadásul azok a párok, akik a kapcsolatukat méltányosnak érzik, nagyobb valószínűséggel kerülnek szexuális kapcsolatba. A párokat például megkérdezték, hogy mennyire intim a kapcsolatuk – volt-e benne nyalogatás, simogatás, nemi játék, közösülés, kunnilingus vagy felláció. Az egyenrangú kapcsolatokban élő párok általában szexuális kapcsolatot folytattak. Az egyenlőtlen kapcsolatokban élő párok inkább abbahagyták, mielőtt végigmentek volna. A párokat arról is megkérdezték, hogy miért szeretkeztek. Az egyenrangú viszonyban lévők a legnagyobb valószínűséggel azt mondták, hogy mindketten szexelni akartak. Az egyenlőtlen kapcsolatokban élő párok kisebb valószínűséggel állították, hogy a szex közös döntés volt. Az egyenrangú kapcsolatban élő társkereső és házaspárok szexuális élete is kielégítőbb volt, mint társaiké. Az igazságos kapcsolatok kényelmes kapcsolatok. A kutatók társkereső párokat, friss házasokat, különböző hosszú ideje házas párokat, köztük több mint 50 éve házas párokat is megkérdeztek. Az igazságos kapcsolatokat minden életkorban és a kapcsolat minden szakaszában boldogabbnak, elégedettebbnek és legkényelmesebbnek találták.
A méltányos kapcsolatok egyben stabil kapcsolatok is. Azok a párok, akik méltányosnak érzik magukat, a legbiztosabbak abban, hogy 1 év, 5 év és 10 év múlva is együtt lesznek. Az igazságos kapcsolatokban a partnerek általában motiváltak a hűségre. Minél inkább megcsalva érzik magukat a férfiak és nők a házasságukban, annál nagyobb valószínűséggel kockáztatják meg, hogy múló házasságon kívüli szerelmi viszonyokba bocsátkozzanak. Az embereket tehát érdekli, hogy mennyire kifizetődőek a kapcsolataik, és mennyire tűnnek igazságosnak és méltányosnak.
Egyenlőségelméleti implikációk
A kultúraközi és történeti kutatókat régóta érdekli a kultúra hatása a társadalmi igazságosság észlelésére. Azt állítják, hogy a kultúra mélyreható hatást gyakorol arra, hogy a férfiakat és a nőket mennyire érdekli a méltányosság és a méltányosság, és hogyan határozzák meg az igazságosságot, különösen a nemek közötti kapcsolatok terén.
A kulturális és történelmi perspektívák számos kérdést vetnek fel a társadalmi igazságosság iránt érdeklődő kutatók számára: Az igazságosság, a szerelem, a szex és az intimitás mely aspektusai univerzálisak? Melyek társadalmi konstrukciók? A globalizáció nyomán a világ eggyé és homogénné válik-e, vagy a hagyományos kulturális gyakorlatok szívósabbak és ellenállóbbak a mélyreható átalakulással szemben, mint azt egyesek feltételezik?
A teoretikusok vitát folytatnak arról is, hogy a társadalmi igazságosság bizonyos elképzelései (különösen a romantikus és házastársi kapcsolatokban) jobbak-e másoknál. Egyes kulturális teoretikusok azt állítják, hogy minden elképzelés relatív, és hogy a szociálpszichológusoknak kerülniük kell a kulturális arroganciát és az etnocentrizmust, és törekedniük kell a kulturális sokféleség tiszteletben tartására. Mások ragaszkodnak ahhoz, hogy léteznek egyetemes emberi jogok, és hogy bizonyos gyakorlatok visszataszítóak, függetlenül azok kulturális eredetétől. Ezek közé tartozik a népirtás (etnikai tisztogatás), a kínzás, valamint a nemi és családi kapcsolatok területén a menyasszonyok eladása, a lányok prostitúcióra kényszerítése, a hozománygyilkosságok, a suttee vagy özvegyégetés, a nemi szervek megcsonkítása, a gyermekgyilkosság és a nők polgári, társadalmi és jogi egyenlőségét sértő diszkriminatív törvények, hogy csak néhányat említsünk. Ebben a világban, ahol a modernitás és a globalizáció iránti vágyakozás a kulturális hagyományok iránti vágyakozással áll szemben, ez a vita arról, hogy mit jelent a méltányosság és a társadalmi igazságosság, valószínűleg folytatódni fog, és élénk vita lesz.