Egycsatornás, kétcsatornás, négycsatornás – ezekkel a kifejezésekkel biztosan találkoztál már, ha valaha is kutattál PC-építés után, vagy meglátogattál bármilyen technikai fórumot. De mit is jelentenek valójában?
Nos, a válasz meglehetősen egyszerű, még ha bonyolultnak is hangzik. Ma rávilágítunk, mit jelent ez a háromféle RAM-konfiguráció, és mi a különbség köztük.
TartalomjegyzékMutasd
Mi az egycsatornás, a kétcsatornás és a kétcsatornás RAM?
Hogyan lehet megkülönböztetni ezeket a konfigurációkat? Ez olyan egyszerű, mintha kinyitnád a tokot, és megnéznéd a RAM-helyeket. Ha egyetlen RAM stickről beszélünk, akkor egycsatornás konfigurációról van szó. Ha kettő van, akkor kétcsatornás, ha pedig négy – kitaláltad -, akkor négycsatornás.
Az elkülönítésük elég egyszerű, de mik a tényleges teljesítménybeli különbségek? Van-e érdemi javulás, amit a többcsatornás konfigurációval elérhetsz, vagy ez csak egy újabb trükk, amivel a hardvergyártók ki akarnak sajtolni némi plusz pénzt a játékosok pénztárcájából?
Mit jelentenek a különböző csatornakonfigurációk a teljesítmény szempontjából?
A több csatorna lényegében nagyobb sávszélességet jelent. Nyilvánvaló, hogy a nagyobb sávszélesség gyorsabb adatátvitelt és ezáltal jobb teljesítményt jelent.
Az elképzelés szerint két vagy négy kisebb kapacitású stick használatával hatékonyabb megoldás érhető el, mint egyetlen nagy kapacitású modullal.
Egy jó analógia erre egy út vagy autópálya lenne: az egycsatornás konfiguráció egy egysávos út, a kétcsatornás két sávos, a négycsatornás pedig négy sávos. Akármilyen jól kiépített is az út, ha csak egy sávja van, egyszerre csak annyi jármű tud elhaladni rajta, ahány sávos. Ha azonban ezt két vagy négy sávra növeljük, az adott idő alatt áthaladó járművek száma exponenciálisan megnő.”
Ez azt jelenti, hogy a több jobb, de a kérdés továbbra is az – mekkora a különbség a gyakorlatban?
A teljesítményt szokás szerint nehéz csupán a hardveres adatokból megítélni, és főként attól függ, hogy mire használjuk majd a RAM-ot: játékra vagy memóriaéhes professzionális szoftverekre.
A játékokat illetően a kétcsatornás és négycsatornás konfigurációkban a több RAM-modul használatának előnyei a legjobb esetben is kétesélyesek, és személyenként, valamint játékonként jelentősen eltérhetnek.
Egyek úgy érzik, hogy a többcsatornás RAM-konfiguráció simább és gyorsabb játékélményt biztosít, míg mások alig vagy egyáltalán nem érzékelik a különbséget.
De ha megnézzük a benchmarkokat, az igazság teljesen nyilvánvaló: a kétcsatornás és négycsatornás RAM-beállítások csak marginális teljesítménynövekedést biztosítanak, ha játékról van szó.
Ez még a legújabb memóriaigényes AAA-játékokra is vonatkozik. A teljesítmény néhány kisebb eltéréstől eltekintve közel azonos marad. Tehát, ha valóban érezhető teljesítménynövekedést szeretne elérni, jobb lenne a GPU-ra és a CPU-ra összpontosítani, mivel ezek – különösen az előbbi – végül is alapvető összetevők minden játékos PC-ben.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a két- és négycsatornás beállításokat nem érdemes megfontolni! Ami azt illeti.
Az okok, amiért a kétcsatornás és négycsatornás szettek megéri
Az első és legnyilvánvalóbb ok, amiért érdemes egy két- vagy négycsatornás készletet választani egyetlen nagy kapacitású RAM-modullal szemben, az árképzés.
Név szerint, több kisebb kapacitású RAM-stick végül olcsóbb, mint egyetlen nagy kapacitású, így néhány dollárt megspórolhatsz így. Az alacsonyabb kapacitású modulok előállítása megfizethetőbb, és mint ilyen, egy 2×8 GB-os vagy egy 4×4 GB-os készlet végül olcsóbb lesz, mint egyetlen 16 GB-os RAM-modul.
De ez még nem minden – nem csak, hogy eleve olcsóbbak, de a többcsatornás beállítások megkönnyíthetik az életét hardverhiba esetén. Ha a két vagy négy RAM-stick közül csak az egyik hibásodik meg, akkor is lesz működőképes RAM-od a számítógéped működtetéséhez, amíg nem tudsz cserét szerezni.
Másrészt, ha csak egyetlen nagy kapacitású modulod van, és az meghibásodik, a számítógéped nem fog működni, amíg nem tudod kicserélni az említett modult.
És persze ott van az esztétika kérdése is. Igaz, ez valószínűleg a legtöbb ember számára nem annyira lényeges, mint a teljesítmény vagy a költséghatékonyság. Mégis, ha Ön az a fajta ember, aki szereti az átlátszó házakat vagy a nyitott rigeket, tagadhatatlan, hogy az alaplap mind a négy DIMM-helye RAM-modulokkal megpakolva egyszerűen elegánsan és robusztusan néz ki, különösen, ha jól megtervezett hőelosztókkal vagy RGB-világítással rendelkeznek.
Az utolsó megjegyzés: az egyik ok, amiért nem érdemes azonnal megtölteni az összes DIMM-helyet, a jövőbiztosítás. Ahogy egy másik cikkünkben már említettük, 2020-ban 8 GB az ajánlott minimum a játékhoz, így ha 8 GB RAM-ot tervezel új játék-PC-dbe, érdemes lehet némi helyet hagyni a frissítésre.
A 16 GB nem fog egyhamar kimenni a divatból, de még így is, ki tudja – lehet, hogy a jövőben igényes professzionális szoftvereket fogsz használni, és még mindig szükséged lehet a frissítésre.
A végeredmény
Összefoglalva, az egycsatornás, kétcsatornás és négycsatornás RAM-készletek a számítógépbe szerelt RAM-pálcák számát jelölik – egy, kettő, illetve négy.
A többcsatornás készletek nagyobb sávszélességet kínálnak, de a teljesítménynövekedés szinte észrevehetetlen, ha játékról van szó.
A fő oka annak, hogy miért érdemes a többcsatornás beállítás mellett dönteni egy játék-PC-ben, az, hogy a kisebb RAM-modulok megfizethetőbbek, ráadásul mindig lesz másik modul(ok), amire vissza tudsz támaszkodni, ha az egyik meghibásodik.