Diazepam adagolás

A Drugs.com által orvosilag felülvizsgált. Utolsó frissítés: 2021. február 2.

Egészséges felnőtt adag szorongás esetén

ORAL:
PARENTERÁLIS:
Mérsékelt szorongásos zavarok és tünetek: 2-5 mg IM vagy IV, szükség esetén 3-4 órán belül megismételve
Súlyos szorongásos zavarok és tünetek: 5-10 mg IM vagy IV, szükség esetén 3-4 órán belül megismételve

Az orális adagokat a tünetek súlyossága alapján kell meghatározni.
A mindennapi élet stresszével összefüggő szorongás általában nem igényel kezelést ezzel a gyógyszerrel.
Használat: Szorongásos zavarok kezelése és a szorongásos tünetek rövid távú enyhítése

Az alkoholmegvonás szokásos felnőtt adagja

ORAL:
Kezdő adag: 10 mg szájon át naponta 3-4 alkalommal az első 24 órában
Fenntartó adag: 5 mg szájon át naponta 3-4 alkalommal szükség szerint
PARENTERÁLIS: 10 mg IM vagy IV egyszer, majd szükség esetén 5-10 mg IM vagy IV 3-4 órán belül
Használat: Akut nyugtalanság, remegés, fenyegető/akut delirium tremens és hallucinációk tüneti enyhítése akut alkoholmegvonásban

Az izomgörcs szokásos felnőtt adagja

ORAL: 2-10 mg szájon át 3-4 alkalommal naponta
PARENTERÁLIS: 5-10 mg IM vagy IV, majd 5-10 mg IM vagy IV szükség esetén 3-4 óra múlva
Kommentár: Tetanuszos betegeknél nagyobb parenterális adagok lehetnek szükségesek.
Alkalmazás: Tetanuszos betegeknél nagyobb parenterális adagok lehetnek szükségesek: Kiegészítő kezelés a vázizomzat görcsének enyhítésére a helyi patológiára visszaható reflexgörcs, a felső motoros neuronok rendellenességei által okozott spaszticitás, athetosis és stiff-man szindróma (Pl, az izmok/ízületek gyulladása trauma, agyi bénulás, paraplégia következtében)

Felnőttek szokásos adagja görcsrohamok esetén

ORAL: 2-10 mg szájon át naponta 2-4 alkalommal
RECTAL:
-kezdő adag: 0,2 mg/kg rektálisan, felfelé kerekítve a következő elérhető adagra. Részleges helyettesítésként 2,5 mg-os rektális adag adható, ha a betegek az első adag egy részét kilökik
-szükség esetén az első adag után 4-12 órával rektálisan 0,2 mg/kg második adag adható.
-Maximális gyakoriság: Legfeljebb 5 naponként 1 rohamos epizód kezelésére használható, és legfeljebb 5 epizód/hónap
Alkalmazások:
A stabil epilepsziaellenes gyógyszeres kezelésben részesülő, kiválasztott, refrakter epilepsziás betegek kezelése, akiknek a fokozott rohamtevékenységgel járó rohamok ellenőrzésére e gyógyszer időszakos alkalmazására van szükségük
Kiegészítő kezelés görcsös zavarok esetén

Felnőttkori adag endoszkópiás vagy radiológiai előkezeléshez

PARENTERÁLIS:
Kardioverzió: 5-15 mg IV egyszer, 5-10 perccel a beavatkozás előtt
Endoszkópos eljárások:
IV: Általában kevesebb, mint 10 mg, de néhány betegnek akár 20 mg IV-re is szüksége van, különösen, ha a narkotikumokat elhagyják
-IV titrálás: A vénás dózist a kívánt szedatív válaszhoz kell titrálni (pl, beszéd elnémulása), lassú adagolással közvetlenül a beavatkozás előtt.
IM: 5-10 mg IM egyszer 30 perccel a beavatkozás előtt

-Narkotikumok adagját kb. 33%-kal kell csökkenteni, és egyes betegeknél elhagyható.
Az intravénás út előnyös, de ha az intravénás beadás nem lehetséges, alkalmazható az IM adagolás is.
Alkalmazások:
-Endoszkópos beavatkozások előtt, ha szorongás, szorongás vagy akut stresszreakciók vannak jelen, és a beavatkozásokra való emlékezés csökkentésére
-Kardioverzió előtt a szorongás és a feszültség enyhítésére, és a betegnek a beavatkozásra való emlékezés csökkentésére

Szokásos felnőtt adag status epilepticus esetén

PARENTERÁLIS:
Első adag: 5-10 mg intravénásan egyszer, szükség esetén 10-15 perces időközönként ismételve a maximális 30 mg-os adagig

Az intravénás út előnyös; azonban az IM út is alkalmazható, ha az intravénás beadás nem lehetséges.
-A kezelés 2-4 óránként megismételhető, de az aktív metabolitok az ismételt adagolás során fennmaradhatnak.
Krónikus tüdőbetegségben vagy instabil kardiovaszkuláris állapotban szenvedő betegeknek ezt a gyógyszert rendkívül óvatosan kell adni.
Használat:

Egyszerű felnőtt adag könnyű érzéstelenítéshez

PARENTERÁLIS:
Preoperatív gyógyszeres kezelés:
Súlyos visszatérő görcsrohamok és status epilepticus kiegészítője: 10 mg IM egyszer a műtét előtt

A műtét előtti gyógyszer adása esetén az IM út az előnyösebb.
Az atropint, a szkopolamint és más premedikációkat külön fecskendőben kell beadni.
Használat: Premedikáció a szorongás és a feszültség enyhítésére sebészeti beavatkozásokon áteső betegeknél

A geriátriai görcsrohamok szokásos adagja

ORÁL:
-kezdő adag: 2-2,5 mg szájon át naponta egyszer-kétszer
REKTÁL:
-kezdő adag: 0,2 mg/kg rektálisan, lefelé kerekítve a következő elérhető adagra. A 2,5 mg-os rektális adag részleges pótlásként adható, ha a betegek az első adag egy részét kilökik
-szükség esetén az első adag után 4-12 órával rektálisan 0,2 mg/kg második adag adható.
-Maximális gyakoriság: Legfeljebb 5 naponként 1 rohamos epizód kezelésére alkalmazható, és legfeljebb 5 epizód/hónap
Kommentár: Az orális adagok szükség és tolerálhatóság szerint fokozatosan növelhetők, de a legkisebb hatékony mennyiségre kell korlátozni
Alkalmazások:
A stabil epilepsziaellenes gyógyszeres kezelésben részesülő, kiválasztott, refrakter epilepsziás betegek kezelése, akiknek a fokozott rohamtevékenységgel járó rohamok ellenőrzésére e gyógyszer időszakos alkalmazására van szükségük
Kiegészítő kezelés görcsös zavarokban

Az alkoholmegvonás geriátriai adagja

ORAL:
Kezdő adag: 2-2.5 mg szájon át naponta egyszer-kétszer
PARENTERÁLIS:
-kezdő adag: 2-5 mg IM vagy IV, szükség esetén 3-4 órán belül megismételve

Az adagok szükség és tolerálhatóság szerint fokozatosan növelhetők, de a legkisebb hatásos mennyiségre kell korlátozni.
A fenntartó adagokat a klinikai szükséglet és a beteg toleranciája alapján kell meghatározni.
Alkalmazások:
A szorongásos zavarok kezelése és a szorongásos tünetek rövid távú enyhítése
Az akut nyugtalanság, a remegés, a fenyegető/akut delirium tremens és a hallucinációk tüneti enyhítése akut alkoholmegvonásban
A vázizomgörcs enyhítésére szolgáló kiegészítő kezelés a helyi patológiára visszaható reflexgörcs, a felső motoros neuronok rendellenességei által okozott spaszticitás, az athetosis és a merev ember szindróma (pl., az izmok/ízületek trauma, agyi bénulás, paraplégia következtében kialakuló gyulladása)

Az időskori szokásos adag szorongás esetén

ORAL:
– Kezdő adag: 2-2.5 mg szájon át naponta egyszer-kétszer
PARENTERÁLIS:
-kezdő adag: 2-5 mg IM vagy IV, szükség esetén 3-4 órán belül megismételve

Az adagok szükség és tolerálhatóság szerint fokozatosan növelhetők, de a legkisebb hatásos mennyiségre kell korlátozni.
A fenntartó adagokat a klinikai szükséglet és a beteg toleranciája alapján kell meghatározni.
Alkalmazások:
A szorongásos zavarok kezelése és a szorongásos tünetek rövid távú enyhítése
Az akut nyugtalanság, a remegés, a fenyegető/akut delirium tremens és a hallucinációk tüneti enyhítése akut alkoholmegvonásban
A vázizomgörcs enyhítésére szolgáló kiegészítő kezelés a helyi patológiára visszaható reflexgörcs, a felső motoros neuronok rendellenességei által okozott spaszticitás, az athetosis és a merev ember szindróma (pl., az izmok/ízületek gyulladása trauma, agyi bénulás, paraplégia következtében)

Az izomgörcs szokásos geriátriai adagja

ORAL:
– Kezdő adag: 2-2.5 mg szájon át naponta egyszer-kétszer
PARENTERÁLIS:
-kezdő adag: 2-5 mg IM vagy IV, szükség esetén 3-4 órán belül megismételve

Az adagok szükség és tolerálhatóság szerint fokozatosan növelhetők, de a legkisebb hatásos mennyiségre kell korlátozni.
A fenntartó adagokat a klinikai szükséglet és a beteg toleranciája alapján kell meghatározni.
Alkalmazások:
A szorongásos zavarok kezelése és a szorongásos tünetek rövid távú enyhítése
Az akut nyugtalanság, a remegés, a fenyegető/akut delirium tremens és a hallucinációk tüneti enyhítése akut alkoholmegvonásban
A vázizomgörcs enyhítésére szolgáló kiegészítő kezelés a helyi patológiára visszaható reflexgörcs, a felső motoros neuronok rendellenességei által okozott spaszticitás, az athetosis és a merev ember szindróma (pl., az izmok/ízületek gyulladása trauma, agyi bénulás, paraplégia következtében)

Előzetes gyermekgyógyászati adag görcsrohamok esetén

ORAL:
6 hónapos és idősebb:
-kezdő adag: 1-2.5 mg szájon át naponta 3-4 alkalommal
REKTÁLIS:
2-5 éves korig:
-kezdő adag: 0,5 mg/kg rektálisan, felfelé kerekítve a következő elérhető adagra. Részleges helyettesítésként 2,5 mg-os rektális adag adható, ha a betegek az első adag egy részét kilökik
-szükség esetén az első adag után 4-12 órával egy második 0,5 mg/kg-os adag adható rektálisan.
-Maximális gyakoriság: 5 naponta 1 epizód, és legfeljebb 5 epizód/hónap
6-11 éves korig:
-kezdő adag: 0,3 mg/kg rektálisan, felfelé kerekítve a következő elérhető adagra. Részleges helyettesítésként 2,5 mg-os rektális adag adható, ha a betegek az első adag egy részét kilökik
-szükség esetén egy második 0,3 mg/kg-os adag adható rektálisan 4-12 órával az első adag után.
-Maximális gyakoriság: 5 naponként 1 epizód, és legfeljebb 5 epizód/hónap
12 éves és idősebb:
-kezdő adag: 0,2 mg/kg rektálisan, felfelé kerekítve a következő elérhető adagra. Részleges helyettesítésként 2,5 mg-os rektális adag adható, ha a betegek az első adag egy részét kilökik
-szükség esetén az első adag után 4-12 órával egy második 0,2 mg/kg-os adag adható rektálisan.
-Maximális gyakoriság: Legfeljebb 5 naponként 1 rohamos epizód kezelésére alkalmazható, és legfeljebb 5 epizód/hónap
Kommentár: Az orális adagok szükség és tolerálhatóság szerint fokozatosan növelhetők, de a legkisebb hatékony mennyiségre kell korlátozni.
Alkalmazások:
Szintén stabil epilepsziaellenes gyógyszeres kezelésben részesülő, kiválasztott, refrakter epilepsziás betegek kezelése, akiknél a fokozott rohamaktivitás rohamait időszakosan kell kezelni
Kiegészítő kezelés görcsös zavarokban

A Status Epilepticus szokásos gyermekgyógyászati adagja

PARENTERIAL:
IV injekció:
30 naptól 5 évesnél fiatalabb korig: 0,2-0,5 mg lassú intravénás injekció 2-5 percenként, maximum 5 mg-os adagig. Szükség esetén 2-4 óra múlva ismételje meg.
5 éves és idősebb: 1 mg lassú intravénás injekció 2-5 percenként, maximum 10 mg-os adagig. Szükség esetén 2-4 óra múlva ismételje meg.
Kommentár: Az EEG-monitorozás hasznos lehet a rohamtevékenység monitorozásához.
Használat: Adjuvans status epilepticusban és súlyos, visszatérő görcsrohamokban

Előzetes gyermekgyógyászati adag szorongás esetén

ORAL:
6 hónapos és idősebb:
Előzetes adag: 1-2.5 mg szájon át naponta 3-4 alkalommal

-Az adagok szükség és tolerálhatóság szerint fokozatosan növelhetők, de a legkisebb hatásos mennyiségre kell korlátozni.
A fenntartó adagokat a klinikai szükséglet és a beteg tolerálhatósága alapján kell meghatározni.
Alkalmazások:
A szorongásos zavarok kezelése és a szorongásos tünetek rövid távú enyhítése
Az akut nyugtalanság, a remegés, a fenyegető/akut delirium tremens és a hallucinációk tüneti enyhítése akut alkoholmegvonásban
A vázizomgörcs enyhítésére szolgáló kiegészítő kezelés a helyi patológiára visszaható reflexgörcs, a felső motoros neuronok rendellenességei által okozott spaszticitás, az athetosis és a merev ember szindróma (pl., az izmok/ízületek gyulladása trauma, agyi bénulás, paraplégia következtében)

Az izomgörcs szokásos gyermekgyógyászati adagja

ORAL:
6 hónapos kortól:
Kezdő adag: 1-2.5 mg szájon át naponta 3-4 alkalommal

-Az adagok szükség és tolerálhatóság szerint fokozatosan növelhetők, de a legkisebb hatásos mennyiségre kell korlátozni.
A fenntartó adagokat a klinikai szükséglet és a beteg tolerálhatósága alapján kell meghatározni.
Alkalmazások:
A szorongásos zavarok kezelése és a szorongásos tünetek rövid távú enyhítése
Az akut nyugtalanság, a remegés, a fenyegető/akut delirium tremens és a hallucinációk tüneti enyhítése akut alkoholmegvonásban
A vázizomgörcs enyhítésére szolgáló kiegészítő kezelés a helyi patológiára visszaható reflexgörcs, a felső motoros neuronok rendellenességei által okozott spaszticitás, az athetosis és a merev ember szindróma (pl., az izmok/ízületek trauma, agyi bénulás, paraplégia következtében kialakuló gyulladása)

Egységes gyermekgyógyászati adag görcsmegelőzésre

ORAL:
6 hónapos kortól:
Kezdő adag: 1-2.5 mg szájon át naponta 3-4 alkalommal

-Az adagok szükség és tolerálhatóság szerint fokozatosan növelhetők, de a legkisebb hatékony mennyiségre kell korlátozni.
A fenntartó adagokat a klinikai szükséglet és a beteg tolerálhatósága alapján kell meghatározni.
Alkalmazások:
A szorongásos zavarok kezelése és a szorongásos tünetek rövid távú enyhítése
Az akut nyugtalanság, a remegés, a fenyegető/akut delirium tremens és a hallucinációk tüneti enyhítése akut alkoholmegvonásban
A vázizomgörcs enyhítésére szolgáló kiegészítő kezelés a helyi patológiára visszaható reflexgörcs, a felső motoros neuronok rendellenességei által okozott spaszticitás, az athetosis és a merev ember szindróma (pl., az izmok/ízületek trauma, agyi bénulás, paraplégia következtében kialakuló gyulladása)

Tetanusz szokásos gyermekgyógyászati adagja

PARENTERÁLIS:
30 naptól 5 éves korig: 1-2 mg IM vagy lassú intravénás injekció, szükség szerint 3-4 óránként ismételve
5 éves kor felett: 5-10 mg IM vagy lassú intravénás injekció, szükség szerint 3-4 óránként ismételve a görcsök ellenőrzéséhez
Kommentár: A betegek számára légzéssegítésnek kell rendelkezésre állnia.
Használat: Tetanusz

Renális dózismódosítások

Renális diszfunkció:
-Orális készítmények: Adatok nem állnak rendelkezésre
-Parenterális és rektális készítmények: Óvatosan alkalmazható

Májbetegségben szenvedő betegek: Óvatosan alkalmazható (parenterális és rektális készítmények)
Enyhe vagy közepesen súlyos májelégtelenség: A dózis módosítása(i) szükséges(ek) lehet(nek); azonban nem javasoltak konkrét irányelveket. Óvatosság ajánlott. (orális készítmények)
Súlyos májelégtelenség: Ellenjavallt (orális készítmények)

Dózisbeállítások

Lehetetlen betegek:
Orálisan:
-induló adag: 2-2,5 mg szájon át naponta egyszer vagy kétszer
Parenterálisan:
-induló adag: 2-5 mg naponta egyszer
Rektálisan:
-induló adag: 0,2 mg/kg rektálisan, lefelé kerekítve a következő elérhető adagra. Részleges helyettesítésként 2,5 mg-os rektális adag adható, ha a betegek a kezdeti adag egy részét kilökik
-szükség esetén az első adag után 4-12 órával rektálisan 0,2 mg/kg második adag adható.
-Maximális gyakoriság: Legfeljebb 5 naponként 1 rohamos epizód kezelésére alkalmazható, és legfeljebb 5 epizód/hónap

Vigyázóintézkedések

BENZODIAZEPINEK ÉS OPIOIDOK EGYÜTTES ALKALMAZÁSÁNAK VESZÉLYEI:
A benzodiazepinek és opioidok egyidejű alkalmazása mély szedációhoz, légzésdepresszióhoz, kómához és halálhoz vezethet.
-Ezek a kockázatok miatt ezen gyógyszerek egyidejű felírását olyan betegeknél történő alkalmazásra kell fenntartani, akiknél az alternatív kezelési lehetőségek nem megfelelőek.
– Az adagokat és az időtartamot a szükséges minimumra kell korlátozni.
-Követni kell a betegeket a légzésdepresszió és a szedáció jelei és tünetei szempontjából.
Tájékoztassa mind a betegeket, mind a gondozókat a légzésdepresszió és a szedáció kockázatáról, ha ezt a gyógyszert opioidokkal együtt alkalmazzák.
A biztonságosság és a hatékonyság nem bizonyított 30 napnál (parenterális készítmények), 6 hónapnál (orális készítmények) és 2 évnél (rektális készítmények) fiatalabb betegeknél.
A további óvintézkedésekről a WARNINGS szakaszban olvashat.
USA ellenőrzött anyag: IV. jegyzék

Dialízis

Adatok nem állnak rendelkezésre

Más megjegyzések

Adagolási tanácsok:
-IV beadás: Ezt a gyógyszert lassan kell beadni (5 mg VAGY 1 ml/percenként legalább 1 perc sebességgel), elkerülve a kis vénákat. Ha a közvetlen intravénás injekció beadása nem lehetséges, a kezelést lassan kell beadni az infúziós csövön keresztül, a véna bevezetéséhez minél közelebb.
-Pediatriai intravénás adagolás: Az infúziót lassan, 3 perc alatt kell beadni 0,25 mg/kg vagy ennél lassabban. A kezdeti adagot 15-30 perc elteltével meg lehet ismételni. Az injekciós emulziós készítmények alkalmazását gyermekbetegeknél gondosan meg kell fontolni.
-IM beadás: Ezt a gyógyszert mélyen az izomba kell beadni.
-Rektális készítmények: A betegeknek és a gondozóknak át kell tekinteniük a gyártó terméktájékoztatójában szereplő beadási lépéseket.
Tárolási követelmények:
-Emulzió injekcióhoz: Folyamatos infúzióként történő alkalmazás esetén a kevert készítményt 6 órán belül fel kell használni. Injekcióként történő alkalmazás esetén az adagot közvetlenül a beadás előtt fecskendőbe kell szívni.
-Orális koncentrált oldat: Az ételbe/folyadékba keverve az oldatot későbbi felhasználásra nem szabad tárolni.
Rekonstitúciós/előkészítési technikák:
-Emulzió injekcióhoz: Az emulziót 5%-os vagy 10%-os dextrózhoz adva 0,1-0,4 mg/ml koncentrációjú oldat készíthető.
-Orális koncentrált oldat: A koncentrált oldatot a mellékelt kalibrált cseppentővel kell adagolni, és folyadékokhoz vagy félpuha ételekhez kell keverni. Miután az oldatot a folyadékhoz/élelmiszerhez adták, néhány másodpercig keverni kell; a betegeknek azonnal el kell fogyasztaniuk a teljes adagot.
-Injekciós oldat: Folyamatos infúzióhoz történő alkalmazás esetén az oldatot az infúziós folyadékkal való összekeverés után azonnal fel kell használni.
IV kompatibilitás:
-Emulzió injekcióhoz: Folyamatos infúzióban történő alkalmazás esetén az emulzió keverhető 10%-os vagy 20%-os intralipiddel, de kerülni kell a sóoldattal való keverést. Előfordulhat adszorpció a műanyag infúziós berendezésekben, de ez kisebb lehet, mint más készítmények esetében.
-Injekciós oldat: Folyamatos infúzióként történő alkalmazás esetén ezt a készítményt legalább 200 ml nátrium-kloriddal vagy dextrózzal kell keverni üvegpalackokban. Előfordulhat adszorpció a műanyag zacskókban.
Általános:
-Rektális oldatos készítmények alkalmazása javasolt olyan betegeknél, akik gyors kezelést igényelnek, de nem kaphatnak intravénás készítményeket.
-A szájon át adható oldat hosszú távú (pl. 4 hónapnál hosszabb) alkalmazásának hatékonyságát nem állapították meg. A betegeket rendszeresen újra kell vizsgálni a kezelés további szükségessége szempontjából, különösen akkor, ha tünetmentesek.
-A betegeknek a legkisebb hatásos adagot kell kapniuk a legrövidebb ideig.
-Ha a harmadik intravénás adag nem enyhíti a tüneteket a gyermekbetegeknél, az állapotnak megfelelő kiegészítő terápiát kell alkalmazni.
Monitorozás:
-Vesefunkció, különösen csökkent vesefunkciójú idős betegeknél
-Periodikus vérkép, különösen a hosszú távú terápiában részesülő betegeknél
-Periodikus májfunkciós vizsgálatok, különösen a hosszú távú terápiában részesülő betegeknél
-Szedáció, különösen a beadást követő 1 órán belül ÉS parenterális készítmény adása esetén
Betegeknek szóló tanácsok:
Tanácsok:
Tanácsos a betegeknek, hogy beszéljenek az egészségügyi szolgáltatóval, ha terhesek, teherbe kívánnak esni vagy szoptatnak.
-tájékoztassa a betegeket, hogy ez a gyógyszer álmosságot okozhat, és kerülniük kell a gépjárművezetést vagy gépek kezelését, amíg a gyógyszer teljes hatása nem jelentkezik.
-A betegeket és gondozóikat tájékoztatni kell, hogy jelenteniük kell a légzésdepresszió vagy mély szedáció minden jelét/tünetét.