CONDEMN; CONDEMNATION
kon-dem’, kon-dem-na’-shun:
1. Az Ószövetségben:
(1) A rasha` “rossznak nyilvánítani (vagy rossznak tenni)”, “elítélni”, akár polgári, etikai, akár vallási viszonylatban a rasha` kauzatív törzse. Ebben az értelemben véve a szó nem szorul kommentárra (2Mózes 22:9; 5Mózes 25:1; Jób 40:8): “Ki tud tehát elítélni?”. (Jób 34:29, a King James változat “bajba keverni”).”
(2) `anash, “bírságolni”. “Elítélte a földet” (2Krónikák 36:3 a King James Version; a King James Version margin “mulcted”; a Revised Version (brit és amerikai) “amerced”; az American Standard Revised Version “fined”); “az elítéltek bora” (Ámosz 2:8; a Revised Version (brit és amerikai) “fined” (igazságtalanul)).
(3) A shaphaT, “ítélkezni” aktív részese. “Azoktól, akik elítélik a lelkét” (Zsoltárok 109:31 a King James Version; a Revised Version (brit és amerikai) “akik elítélik a lelkét”).
2. “Azoktól, akik elítélik a lelkét”. Az Újszövetségben:
Az újszövetségi használat sokkal bonyolultabb, egyrészt a “kárhoztatni” és “kárhoztatni” görög szavak nagyobb száma miatt, másrészt azért, mert a King James Version ugyanazt a szót többféleképpen fordítja, nyilvánvalóan semmilyen szabály nélkül.
(1) A legfontosabb szó a krino, “ítélni”. Ebből számos származékos ige és főnév származik. a Revised Version (brit és amerikai) mereven kizárta a kemény “damn” és “damnation” szavakat, és helyette a “judge”, “condemn”, “condemn”, “judgment”, “condemnation” szavakat használja. Ez helyes, mivel a damn (latinul damnare, “kárhoztatni” valakit, “kárhoztatni”) szó és származékai az idők folyamán degradálódást szenvedtek, így a modern angolban általában az örök büntetésre utal. A szónak ez a speciális alkalmazása néhány évszázadon át az eredeti jelentéssel párhuzamosan futott, de még Wycliffe változatában is a “damn” szót általában az elítélés értelmében használják, mint Jób 9:20-ban: “A szám eltapos engem”. Még Jézusnak a főpapok és írástudók általi elítélésére is alkalmazzák (Márk 10:33). A szónak ez az elfajulása talán, ahogy Sanderson püspök mondja, “nem annyira a jó cselekedeteknek, mint inkább a rossz modornak köszönhető”. A revideált változat (brit és amerikai) egységesen “bírónak” adja vissza a krino szót, még ott is, ahol a szövegkörnyezet. az elítélés gondolatát kényszeríti (János 3:17,18; 12:47; ApCsel 7:7; “elkárhozhat”, 2Thesszalonika 2:12 a King James Version; Róma 14:22; Jakab 5:9).
(2) A kárhoztatás konkrétabb értelme azonban a katakrino-ban található, “elítélni valakit” (Máté 12:41,42; Márk 14:64):
“elkárhozik, ha eszik” (Róma 14:23; 1 Korinthus 11:32 a King James Version; a Revised Version (brit és amerikai) “elítélt”). Lásd még Márk 16:16; 2Péter 2:6.
(3) A “kárhozatra” a krima, vagy krima főnév (a hangsúlyt lásd Thayer’s Lexicon), törvényszéki értelemben “a bíró ítélete” (Lukács 23:40; Máté 23:14, a Revised Version (brit és amerikai) elhagyta; “az ördög kárhoztatása” 1Timóteus 3:6; 5:12; Júdás 1:4).
(4) Sokkal erősebb a katakrima, “kárhoztatás” (Róma 5:16,18; 8:1) a bűn elleni isteni ítéletre utalva.
(5) kriszisz, “az ítélet folyamata”, “törvényszék” (János 3:19; 5:24), utalva “az ítéletre, amelyet az emberek magukra hoznak Krisztus elutasítása miatt.”
(6) Erősebb szó az autokatakritosz melléknév, “önmagukat elítélő” (Titusz 3:11; vö. 1János 3:20,21).
G. H. Trever