Az NFL legjobb irányítójának nevezték, háromszor kapta meg az MVP címet, és alig 19 évig játszott profi futballt, ami élete majdnem felét teszi ki. Brett Favre-nak hívják, és negyvenévesen már túl öregnek bélyegzik a játékhoz, túl alkalmatlannak ahhoz, hogy a kemény környezetben versenyezzen, és túl makacsnak ahhoz, hogy elengedje a futballsztár múltját. A legenda az elmúlt két évben kétszer vonult vissza, és kétszer is visszatért a visszavonulásból, annak ellenére, hogy mind a sportkommentátorok, mind a szurkolók részéről sok kritika érte. Nem is olyan régen még Favre képviselte mindazt, ami a Green Bay Packers volt, de ma már a fő riválisuknál, a Minnesota Vikingsnél játszik. A csapatváltás csak az egyik ok, ami miatt a futballrajongók ragaszkodnak ahhoz, hogy végleg visszavonult maradjon. De függetlenül a közvélemény véleményétől, Brett Favre döntése, hogy újra futballozik, jó döntés volt.
Talán a legnagyobb panasz Favre-ral kapcsolatban az, hogy mennyire önző döntés volt nagy ügyet csinálni a visszavonulásból, hogy aztán hónapokkal később visszatérjen a visszavonulásból. Mintha ez nem lenne elég, Brett Favre-nak volt képe megismételni az egész drámai folyamatot még egyszer, mindössze egy évvel később. Az emberek gyakran kérdezik, hogy mi a fenéért vonult vissza egyáltalán? Az igazság az, hogy aligha az egójáról szólt. Brett Favre minden egyes döntése mögött vagy hibás tanácsok, vagy indokolt érvek álltak.
Például az első döntése, hogy visszavonul a Green Bay Packers-től, valószínűleg a legvitatottabb döntés, amit irányítóként valaha hozott. A 2008-as év elején Favre szomorúan jelentette be, hogy kora miatt visszavonul a Green Bay Packerstől. A Packers vezetőitől érkező hírek szerint ez teljes mértékben Favre döntése volt, és a csapat csak támogatta a döntését. Greta Van Susteren újságíró azonban később egy Brett Favre-rel készített interjú után arról számolt be, hogy a nemzeti ikont a Green Bay Packers nyomást gyakorolt a visszavonulással kapcsolatos elhamarkodott döntésre (Susteren). Nyilvánvaló volt, hogy a Packers tovább akart lépni új, feltörekvő irányítójával, Aaron Rogersszel.
De még a könnyes búcsú és a lezárásnak tűnő búcsú után is hiányzott Favre-nak a futball. Alig telt el néhány hónap, és máris felröppentek a pletykák, miszerint a nagyszerű irányító valóban visszatér egy újabb szezonra. A pletykák július 2-án megerősítést nyertek, amikor Favre bejelentette, hogy felhagy a visszavonulással, és kérte, hogy visszatérhessen a Green Bay Packershez. Sajnos a Packers vezetőségének már nem kellett a legendás irányító, aki tizenöt évig játszott náluk. Mivel az egyetlen másik lehetőség az volt, hogy a kispadon való ücsörgésért kapjon fizetést, Favre kénytelen volt más csapat után nézni, amelyik játékidőt ad neki, és végül a 2008-as szezonra a New York Jetshez cserélték, bár nem ők voltak az első választása.
Bár a Jetsnél meglehetősen jó évet zárt, Brett Favre ismét kacérkodni kezdett a visszavonulás gondolatával. Kiderült, hogy elszakadt a bicepsz ina, a vállában pedig artroszkópos beavatkozásra volt szükség. Favre rájött, hogy egyszerűen érdemes lenne ismét visszavonulni, és ezt mondta: “Több dolog is befolyásolta a döntést, de a legfontosabb, a legfontosabb dolog az volt, hogy fizikailag, tudod, a vállam az év utolsó felében hátráltatott abban, ahogyan játszottam. 39 éves vagyok, több lehetőségem is volt, és hagytam, hogy meggyógyuljon. Fogalmam sem volt, hogy ez milyen hatással lesz rám a játék szempontjából, és ezt nem akartam megkockáztatni.” (ESPN)
Sokak meglepetésére a műtét csak javított Favre játékképességén. Favre tehát ismét úgy döntött, hogy előbújik a visszavonulásból. Ekkor már a Favre-rajongók is azt kívánták, bárcsak már az első alkalommal is visszavonult maradt volna. Favre azonban még nem állt készen arra, hogy feladja. Nem telt el sok idő, mire felröppent a hír, hogy Favre a Green Bay egyik legnagyobb riválisához, a Vikingshez szerződik. Vikingként Brett Favre valóban játszhatott a Packers ellen egy mérkőzésen, amire a New York Jets játékosaként nem volt lehetősége.
A dráma, valamint a sok kritika ellenére Brett Favre még mindig ugyanazzal a képességgel futballozik, amit 1995-ben, 1996-ban és 1997-ben is megmutatott, amikor MVP-nek választották. Bár a sportkommentátorok sokszor megjegyzik, hogy már túl öreg, a statisztikái ennek ellenkezőjét bizonyítják. 67,8-as pass completion ratingje van (Yahoo Sports), ami jobb, mint (három másik, köztük Manning és Brees kivételével) minden más jelenlegi NFL-irányítóé, és ebben a szezonban több olyan passzt is dobott, amit sokan szinte lehetetlennek tartottak volna. Jelenlegi csapata, a Vikings az eddigi tizennégy meccséből mindössze három vereséget szenvedett, és az egész NFL-ben a harmadik vagy negyedik helyen áll (attól függően, hogy melyik power rankinget nézzük). Favre döntése, hogy a Vikingsben játszik, jelentősen javította a csapat teljesítményét. Még arról is beszélnek, hogy Brett Favre idén is MVP lesz. Az egykori Packer továbbra is lenyűgözi a játékosokat, és még a legnagyobb hibáztatóinak is gondot okoz letagadni, hogy milyen nagyszerű játékos továbbra is.
Negyvenévesen Brett Favre talán már nehezen tudja tartani a lépést a húszas éveiben járó fiatalabbakkal, de a férfi még mindig remek atletikus állapotban van. Bár egyesek meglepődnek azon, hogy milyen jól játszik más fiatalabb játékosokkal szemben, rengeteg más nagyszerű sportoló játszott profi sportot Favre kora körül. Michael Jordon például negyvenévesen játszott a Wizardsban, és kiváló szezont futott. Jordon is kétszer jött vissza a visszavonulásból, hasonlóan Favre-hoz, bár sokkal kevesebb negatívum volt vele kapcsolatban. A Giants negyvenhat éves dobója, Randy Johnson, aki még mindig képes 100 mérföld per órát meghaladó sebességgel dobni, egy újabb példa egy nagyszerű sportolóra, aki kora ellenére továbbra is jól játszik.
A legfontosabb, hogy a visszavonulásból való kilépésre vonatkozó döntés egyszerűen azért volt jó, mert Brett Favre abszolút szereti a futballt, amit az amerikai sportban eltöltött tizenkilenc éve alatt megmutatott a futballrajongóknak. Lehet, hogy egy kicsit idősebb, mint a többi sportoló, lehet, hogy nem volt teljesen biztos a jövőjét illetően a futballban, és lehet, hogy nem a zöld-sárga Packers franchise tagja, amiért ismerjük és szeretjük, de őszintén szenvedélyesen szereti a futballt. Ennek a szenvedélynek köszönhetően a sportrajongóknak tárt karokkal kell visszafogadniuk Favre-t. Nem számít, milyen színű a sportmeze, ő képviseli azt, amiről a futball szól. Minden sportmeccs végén, amikor az utolsó pont is megszületik, és a csapatok megtalálják az utat a pályáról, soha nem a pénzről, a dicsőségről vagy akár a csapat iránti elkötelezettségről van szó. Hanem arról, hogy a játékos mennyire élvezte a játékot. Mark Bowden, a Vanity Fair szerkesztője egyszer azt írta Favre játék iránti elkötelezettségéről:
Favre a profi futball irányítójának archetípusaként áll előttem. Ha lenne egy saját futballcsapatom, és kitalálhatnám az irányítót, hogy vezesse, pont olyat akarnék, mint ő. Hogy miért? Mert többről van szó, mint a képességeinek a gyűjteményéről. Gyanítom, hogy vannak olyan irányítók, mondjuk Joe Montana és Steve Young, akik ugyanolyan jól vagy még jobban elsajátították azt a komplex támadójátékot, amelyet Favre oly sikeresen vezetett Green Bayben. Vannak olyan irányítók, mint Fran Tarkenton és Randall Cunningham, akik jobb scramblerek voltak, és voltak olyan irányítók, mint John Elway, akiknek erősebb karjuk volt. Voltak olyan irányítók, mint Joe Namath és Johnny Unitas, akik inkább a nyomás alatti kegyelemről voltak híresek. De Favre mindezekkel a tulajdonságokkal bőségesen rendelkezik. És van, ami túlmutat a fizikai képességeken vagy akár a játéktudáson – fertőző örömmel játszik. (14)