A levegőben terjedő fertőzések megelőzése a patogén organizmusok cseppmagok útján történő átvitelének megelőzésére szolgál, azaz a levegőben hosszú ideig lebegő és a forrástól nagy távolságra terjedő fertőző ágensek, például a rubeola vírus, a varicella vírus és a Mycobacterium tuberculosis átvitelének megelőzésére.1 A levegőben terjedő fertőzéssel kapcsolatos óvintézkedések háromszintű hierarchiából állnak: (1) adminisztratív ellenőrzések, (2) környezeti ellenőrzések és (3) légzésvédelmi ellenőrzések.1,5,6
Az adminisztratív ellenőrzések célja, hogy azonosítsák és elkülönítsék, és végül, ha orvosilag/fogászatilag megfelelőnek tartják, a levegőben terjedő fertőzésre gyanús vagy megerősített fertőző betegségben szenvedő beteget a levegőben terjedő fertőzést elkülönítő helyiséggel (AIIR) rendelkező intézménybe utalják, vagy hazaszállítsák a beteget.5,6 A magas gyanúindex és az adminisztratív ellenőrzések gyors végrehajtása alapvető fontosságú a levegőben terjedő kórokozók átvitelének megelőzéséhez vagy megszakításához.
A kórtörténet áttekintésekor (kezdeti és/vagy időszakos frissítések), beleértve a szervrendszerek áttekintését; minden beteget rutinszerűen meg kell kérdezni (1) a fertőző kórokozóknak való korábbi kitettségéről, (2) bármely olyan egészségügyi állapotról, amely növelheti a fertőző betegségekre való fogékonyságát, és (3) a fertőző betegség bármely jeléről és tünetéről.5 5 Ideális esetben a kórtörténetet a betegektől az elsődleges nyelvükön kell kikérdezni.
A légúti fertőző betegség előzetes diagnózisát minden olyan betegnél meg kell fontolni, akinél légúti fertőzés jelei és tünetei mutatkoznak. A légúti fertőző betegség gyanújával vagy dokumentáltan fertőző betegségben szenvedő betegeket el kell különíteni a többi betegtől egy zárt ajtóval ellátott magánszobában, és utasítani kell őket a szigorú légzéshigiéniai/köhögési etikett betartására. Az egészségügyi dolgozóknak legalább sebészeti maszkot, de lehetőleg N95-ös eldobható légzőkészüléket kell viselniük (lásd a légzésvédelmi ellenőrzéseket alább).5
A sürgős fogászati ellátást igénylő, levegő útján terjedő fertőző betegség gyanújával vagy igazoltan fertőző betegeket haladéktalanul be kell utalni egy AIIR-rel rendelkező szájegészségügyi intézménybe (lásd a környezeti ellenőrzéseket alább); és az ilyen betegeken végzett eljárások során az egészségügyi dolgozóknak legalább N95-ös eldobható légzőkészüléket kell használniuk (lásd a légzésvédelmi ellenőrzéseket alább). A rutinszerű fogászati ellátást el kell halasztani, amíg az orvos vagy kizárja a fertőzést, vagy megerősíti, hogy a beteg már nem fertőző.5
A környezeti ellenőrzések olyan fizikai vagy mechanikai intézkedések, amelyek megakadályozzák a terjedést és csökkentik a fertőző cseppmagok koncentrációját a környezeti levegőben. Az ápolást igénylő, levegő útján terjedő fertőzésre gyanús vagy megerősített betegeket olyan AIIR-ben kell kezelni, amely úgy van kialakítva, hogy (1) negatív nyomást biztosítson a helyiségben; (2) óránként 6-12 légcsere (ACH) legyen, és (3) a levegő közvetlenül az épületen kívülre távozzon, vagy a levegő nagy hatékonyságú részecskeszűrőn (HEPA) keresztül keringjen a helyiségben.1,5-7.
A légzésvédelmi ellenőrzések előírják a légzőkészülék használatát olyan helyzetekben, amelyek a cseppmagoknak való expozíció magas kockázatát jelentik.1,5 A levegőben terjedő fertőző betegség gyanújával vagy megerősített fertőzéssel fertőzött beteget ellátó egészségügyi dolgozóknak ≥95%-os szűrési hatékonyságú légzőkészüléket kell használniuk.1,5 Az N sorozatú, eldobható, nem gépi működtetésű, légtisztító, részecskeszűrős légzőkészülékek 95%-os (N95), 99%-os (N99) és 99,7%-os (N100) szűrési hatékonysággal állnak rendelkezésre.7