A Bering-szoros, amely elválasztja Szibériát Alaszkától a Csendes-óceán északi részén.Fotó hitel: NASA , via Wikimedia Commons
A Bering-szorost 10.000 éve lakhatták emberek.
Transcript
A Beringia elveszett civilizációja. Bob Hirshon vagyok, és ez itt a Science Update.
Nagyjából húszezer évvel ezelőtt az emberek Ázsiából Beringián, a mai Oroszországot és Alaszkát egykor összekötő szárazföldi hídon át jutottak el Amerikába. A Utahi Egyetem antropológus genetikusa, Dennis O’Rourke szerint azonban Beringia több lehetett, mint egy átjáró.
A Science folyóirat legújabb számában O’Rourke és kollégái olyan legújabb bizonyítékokat raknak össze, amelyek arra utalnak, hogy Beringia többnyire zord környezete változatosabb volt, mint korábban gondolták, cserjékkel, fákkal és meglepően enyhe éghajlattal rendelkező területekkel. O’Rourke csapata azt gyanítja, hogy az emberek hosszú időre telepedtek le ott.
O’Rourke:
Nem borítottak hatalmas területeket, de ezek afféle kis elszigetelt, ökológiai zónák voltak, és nagyon kedveztek az emberi lakhatásnak.
Szerinte a genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy az emberek akár tízezer évig is maradtak Beringiában, mielőtt délre költöztek. Bob Hirshon vagyok az AAAS, a Tudományos Társaság részéről.
A kutatások értelmezése
A 2008-as elnökválasztási kampány során a republikánus alelnökjelölt és korábbi alaszkai kormányzó, Sarah Palin híresen azt mondta: “Oroszországot látom a házamból”. Ezzel Oroszország északkeleti határára utalt, amely a Bering-szoros nevű keskeny víztömeggel szemben fekszik Alaszka nyugati partjaitól.
A Bering-szoros a legkeskenyebb pontján ma alig több mint 50 mérföld széles. Az “utolsó glaciális maximumnak” nevezett időszakban (az általánosan utolsó jégkorszaknak nevezett időszak csúcspontján) azonban a mai Oroszország és az Egyesült Államok szárazföldi tömegei összekapcsolódtak. Ez azért volt így, mert a tengerszint akkoriban mintegy 400 lábnyival alacsonyabb volt, mint ma, mivel a nagy mennyiségű tengervíz gleccserekké fagyott, amelyek lassan mozogtak az észak-amerikai szárazföldön. Ennek eredményeként a mai tengerfenék egy része akkoriban szárazföld volt.
A két kontinenst összekötő, Beringia nevű régió utoljára több mint 20 000 évvel ezelőtt alakult ki, és akkor tűnt el, amikor a tengerszint körülbelül 6000 évvel ezelőtt elérte a jelenlegi szintet. Csúcspontján akár 1000 mérföld széles is lehetett (nagyobb, mint az Oregon állambeli Portland és a kaliforniai Los Angeles közötti távolság). Ez idő alatt a genetikai, antropológiai és régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy az emberek átkeltek ezen a szárazföldi tömegen, hogy Ázsiából Amerikába jussanak.
A kérdés azonban az volt, hogy meddig maradtak. A genetikai bizonyítékok azt mutatják, hogy az amerikai őslakosok genomja körülbelül 25 000 évvel ezelőtt izolálódott az ázsiai genomtól, de csak 15 000 évvel ezelőtt terjedt el Amerikában. A régészek azonban nem találtak emberi civilizációra utaló nyomokat Beringia víz feletti területein, és a területet széles körben úgy vélték, hogy túl kopár és hideg ahhoz, hogy az ember letelepedjen rajta.
De O’Rourke cikke, amely nem új kutatásokat mutat be, hanem több különböző friss tanulmányból származó információt szintetizál, arra utal, hogy leegyszerűsítettük a Beringiáról alkotott képet. Megjegyzi, hogy a közelmúltban a Beringia körüli mélytengeri üledékekből származó bizonyítékok fák és cserjék pollenjeit találták. Ez arra utal, hogy Beringia alföldjei barátságosabbak lehettek a növények, a legelő állatok és így az emberek számára. Más bizonyítékok arra utalnak, hogy bár ezek a régiók télen hidegek lehettek, nyáron sokkal enyhébbek lehettek, mint korábban gondolták.
Mindez hihetőbbé teszi, hogy az emberek akár 10 000 évig is megtelepedtek a Berigina foltokban gazdag alföldjein, ahogy azt a genetikai bizonyítékok is sugallják. És mivel ezek az alföldi területek ma már víz alatt vannak, ez megmagyarázná, hogy ezek a civilizációk miért nem hagytak régészeti nyomokat.
Most próbálj meg válaszolni ezekre a kérdésekre:
- Mi az a Beringia? Hol van?
- Mit tudunk a szerepéről az emberek Ázsiából Amerikába való vándorlásában?
- Ha arra gondolunk, hogy az emberek mennyi ideig maradtak Beringiában, a genetikai bizonyítékok látszólag hogyan mondtak ellent a régészeti bizonyítékoknak?
- Milyen bizonyítékot mutat be O’Rourke, amely feloldhatja ezt az ellentmondást?
A Science Update Pueblo Migrations című tudományos frissítésben arról a 20 éves erőfeszítésről hallhat, amely arra irányult, hogy megtudja, mi történt az amerikai délnyugat ősi lakóival.
A National Geographic online eszköze, a Migration Station egy virtuális vasútállomás segítségével segíti elő annak megértését, hogy miért vándorolnak az emberek.
Tovább
- Az emberi történelem feltárása
- Tanulj meg régészként gondolkodni
- Szibériai permafroszt
- Viking hosszúház
- Újjáéledt növények
A Collapse című leckesorozatban, a tanulók megismerkednek a jelentős társadalmi változásokat okozó tényezőkkel és egy társadalom túlélésének előfeltételeivel.
A Science Update Pueblo Migrations című leckében arról a 20 éves erőfeszítésről hallhatnak, amely arra irányult, hogy megtudják, mi történt az amerikai délnyugat ősi lakóival.
A National Geographic online eszköze, a Migration Station egy virtuális vasútállomás segítségével segíti elő annak megértését, hogy miért vándorolnak az emberek.
Kapcsolódó források
The Core
6-12 | Audio
Climate and Conflict
6-12 | Audio
Viking Longhouse
6-12 | Audio
Küldjön visszajelzést erről a Science Update-ről >