Az egyes államok kormányzati formája nagymértékben meghatározza, hogy miként alakítják ki és hajtják végre belpolitikájukat. A tekintélyelvű kormányok esetében az uralkodó csoport a kormányzott nép közreműködése vagy beleegyezése nélkül követheti belpolitikai céljait. A parlamentáris demokratikus társadalmakban azonban a polgárok akarata sokkal nagyobb befolyással bír.
A demokráciában a belpolitika formális kialakítása elsősorban a választott vezetők, a törvényhozó testületek és a szakosodott kormányzati szervek feladata. De számos más tényező is szerepet játszik a folyamatban. A választók határozzák meg például, hogy mely személyek és politikai pártok rendelkeznek a politika meghatározásához szükséges hatalommal. A tömegtájékoztatási eszközök terjesztik és véleményezik a belpolitikai kérdésekkel kapcsolatos információkat, és befolyásolják az emberek hiedelmeit és véleményét. A lobbisták, aktivista csoportok és más szervezetek szintén különböző módszerekkel igyekeznek befolyásolni a politikát. Ilyen módszerek lehetnek a pénzadományok, támogatási ígéretek, reklámkampányok vagy tüntetések és tiltakozások.
A belpolitika hatékonysága a kormányzati bürokráciától (ügynökségek rendszerétől) függ, amely a törvényeket és programokat megvalósítja. Egyes esetekben a bürokráciák lassan vagy nem hatékonyan működnek, vagy nem úgy alkalmazzák a politikát, ahogyan azt eredetileg tervezték. A belpolitika a bíróságok előtt is kihívásokkal szembesülhet. Számos országban a bíróságok rendelkeznek a bírósági felülvizsgálat jogával, amely lehetővé teszi a bírák számára, hogy megsemmisítsenek minden olyan törvényhozói vagy végrehajtói intézkedést, amely szerintük sérti az adott állam alkotmányát.