Az anteroseptális myocardialis infarctus megfelelő kifejezés?

Az anteroseptális myocardialis infarctust az V(1)-V(2), V(3) vagy V(4) prekordiális elvezetésekre korlátozódó elektrokardiográfiás Q-hullámok jelenléte határozza meg. Az elektrokardiográfiás, echokardiográfiás és angiográfiás leletek korrelációjával igyekeztünk megállapítani, hogy ez a kifejezés megfelelő-e. 50 egymást követő, első akut myocardialis infarktus miatt felvett beteget vizsgáltunk, akiknél a V(1)-V(2)-V(4) prekordiális elvezetésekben Q-hullámok voltak, és akik a kórházi kezelés során echokardiográfián és coronaria-angiográfián estek át. Az apikális hosszútengelyű, kétkamrás és négykamrás echokardiogramokat egy falmozgási pontozási index segítségével vizsgálták. 4 betegnél Q-hullámok voltak jelen a V(1)-V(2) prekordiális elvezetésekben, 28 betegnél a V(1)-V(3) elvezetésekben, a fennmaradó 18 betegnél pedig a V(1)-V(4) elvezetésekben. A feltételezett culprit lézió 15 betegnél a bal elülső leszálló artéria proximális szegmensében, 33 betegnél a középső szegmensben, 2 betegnél pedig bizonytalan volt. Ez az elváltozás 19 betegnél az első szeptális ág előtt, 29 betegnél pedig az első szeptális ág után volt. Az átlagos (+/- SD) bal kamrai ejekciós frakció 51% +/- 10% volt. Az echokardiográfiás elemzés azt mutatta, hogy a szeptális fal soha nem volt az egyetlen érintett fal. A csúcs azonban minden betegnél érintett volt, és 26 (52%) betegnél az egyetlen érintett fal volt (apikális falindex 2,1 +/- 0,5). A fennmaradó 24 betegnél a szeptum is érintett volt (szeptális index, 1,5 +/- 0,3), de kevésbé súlyosan, mint a csúcs (apikális index, 2,3 +/- 0,4; P <0,0001 vs. szeptum). Ebben a 24 betegben az elülső és oldalsó falak is érintettek voltak (elülső index, 1,4 +/- 0,4; oldalsó index, 1,1 +/- 0,2), de ismét kevésbé súlyosan, mint a csúcs (P <0,0001 mindkettő vs. csúcs). Sem az angiográfiás, sem az echokardiográfiás adatok nem támasztják alá az izolált anteroseptalis myocardialis infarktus elképzelését. A bal elülső leszálló artéria érintettsége gyakrabban tűnik középszegmentálisnak és posztszeptálisnak. Az apex mindig és alapvetően érintett. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy az anteroseptális szívinfarktus téves elnevezés, és hogy a V(1)-V(2)-V(4) Q-hullám mintázatot úgy kell tekinteni, mint ami túlnyomórészt apikális és általában korlátozott szívinfarktust jelez.