Minden alma tartalmaz C-vitamint (más néven aszkorbinsavat), de az egyes fajták szintje jelentősen eltér. A C-vitamint általában 100 g almára vonatkoztatott mg C-vitaminban mérik. Az almafajták C-vitamin-tartalmát a következőképpen osztályoztuk:
- alacsony (kevesebb mint 5mg/100g)
- közepes (5mg/100g és 15mg/100g között)
magas (több mint 15mg/100g)
Ezeket az adatokat a bennük rejlő érdekesség miatt vettük fel – nem gondoljuk, hogy az “alacsony” feltétlenül rosszabb, mint a “magas”, mivel minden alma sokféle értékes tápanyagot tartalmaz. Talán érdemes megjegyezni, hogy a kiváló minőségű étkezési almák gyakran a skála alsó végén helyezkednek el.
Ha a legtöbb C-vitamint szeretnénk az almából kinyerni, a legjobb, ha egyenesen a fáról esszük. Mivel a szintek a szedés után csökkennek, egy közepes szintűnek minősített, de közvetlenül a fáról fogyasztott fajta valószínűleg több C-vitamint tartalmaz, mint egy magas szintűnek minősített, több hónapig tárolt fajta. Ökölszabályként elmondható, hogy egy még ehető, de már nem a legjobb állapotú alma C-vitamin-szintje valószínűleg 25%-a annak, mint ami közvetlenül a szedés után volt.
A C-vitamin-tartalomra vonatkozó közzétett adatok jelentősen eltérnek, valószínűleg az eltérő mérési technikák miatt. Az általunk használt elsődleges forrás a Nigel Deacon által a Diversity weboldalon végzett kutatás, amelyet más adatokkal egészítettünk ki, ahol ezek rendelkezésre állnak.
Ha többet szeretne megtudni az alma C-vitamin tartalmáról és annak méréséről, látogasson el a Diversity weboldalra.
Ahol az adatok rendelkezésre állnak, ott a C-vitamin minősítést a fajtaoldalaink összefoglaló jellemzőinek “Felhasználás” részében tüntetjük fel. Lásd például a Bramley’s Seedlinget.