Egyes nők a szülés után úgy döntenek, hogy megőrzik gyermekük placentáját – azt a szervet, amely a magzatot a méh falához köti – és megeszik. Ezt a méhlepényt nyersen turmixban, vagy lasagnában megfőzve, vagy fagyasztva szárítva, lenyelhető kapszulákba töltve fogyasztják.
A méhlepényfogyasztás hívei azt állítják, hogy az leküzdi a szülés utáni depressziót, fokozza a tejellátást, és helyreállítja a vasszintet – mindezek az előnyök jelenleg nincsenek tudományos bizonyítékokkal alátámasztva. Olyan gyakorlatnak tűnik, amelynek mélyen az emberi történelemben kell gyökereznie, és egy olyan korszakból származik, amikor a matriarchális bölcsesség uralkodott. Mert egyébként – kinek az ötlete volt ez?
Mindazok közül, ami a szülés utáni placentofágiában lenyűgöző, a leglenyűgözőbb talán az, hogy milyen viszonylag új gyakorlatról van szó. A legtöbb nem emberi emlős megeszi a placentáját a szülés után. Az emberek azonban történelmileg nem. A hagyományos kínai orvoslás évszázadok óta használja az emberi méhlepényt a vese- és májbetegségek vagy az alacsony energiaszint kezelésére, bár nem a szülés utáni anyák esetében. A tudósok már 1902-ig visszamenőleg is találtak elméleti vitákat a placentáról mint szülés utáni gyógymódról orvosi folyóiratokban.
A placenta szülés utáni tényleges fogyasztása azonban csak az 1960-as évek végén vagy az 1970-es évek elején kezdődött az Egyesült Államokban, a bába által segített otthonszülések újjáéledésével párhuzamosan. Egy 2013-as tanulmány szerint a jelenség első feljegyzése az orvosi szakirodalomban egy harmadik kézből származó beszámoló, amelyet az Obstetrics and Gynecology című folyóiratban 1973-ban megjelent levél említ. A University of Nevada-Las Vegas kutatócsoportja a gyakorlat eredetét kutatva 179 társadalom antropológiai felmérését végezte el; egy sem mutatta ki, hogy az anyák saját placentájukat fogyasztották volna el.
“Nem igazán világos, hogy miért ugrottunk át az “oké, az állatok megeszik a méhlepényüket, más kultúrákban is használják a méhlepényt betegségek kezelésére”… a “szülés utáni komplikációk, például a szülés utáni depresszió vagy a szülés utáni vérszegénység esetén az anyáknak meg kellene enniük a méhlepényüket” – mondta 2015-ben Crystal Clark, a Northwestern University professzora.
A placentofágiát ma elsősorban az iparosodott országokban, különösen az Egyesült Államokban, Ausztráliában és az EU-ban élő nők gyakorolják – mondja Daniel Benyshek, az UNLV antropológus professzora. Egy 2013-as, 189, a gyakorlatot folytató nő körében végzett felmérés szerint a válaszadók többsége fehér, házas és művelt volt.
“Az igazi ok, amiért megettem, az volt, hogy bebizonyítsam, hogy a nők azon új törzséhez tartozom, akik nem félnek a testüktől” – mondta egy friss anyuka 2015-ben a Newsweeknek. “Elfogadják a természetes folyamatokat, és ezért egészségesebbek.”
A Find Placenta Encapsulation könyvtárban jelenleg 742 placenta-kapszulázással foglalkozó szakember szerepel az USA-tól Dél-Koreáig terjedő országokban. A Placenta Remedies Network további mintegy 100-at sorol fel az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Hongkongban és máshol. A gyakorlat annak ellenére virágzik, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy működik.
A brit Szülészek és Nőgyógyászok Királyi Kollégiuma többször is kijelentette, hogy semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá a placentaevés előnyeit. A Northwestern University 2015-ös, a témával kapcsolatos szakirodalmi áttekintése nem talált bizonyítékot arra, hogy a placenta javítaná a mentális vagy fizikai egészséget. A placentofágiával kapcsolatos első, 2016 novemberében közzétett placebo-kontrollált tanulmány szerint a placentakapszuláknak nincs hatása a szülés utáni vasszintre. Ez egy szélesebb körű tanulmány része volt a témában, amelyet Benyshek még ebben az évben szeretne publikálni.
A tudományos bizonyítékok hiánya ellenére sok nő számol be arról, hogy jobban érzi magát a placenta fogyasztása után. Sok orvos úgy tekintett rá, mint egy meglehetősen ártalmatlan betegválasztási kérdésre. A múlt héten azonban az amerikai járványügyi központok közzétettek egy jelentést egy amerikai csecsemőről, aki olyan fertőzést kapott, amelyet baktériumokkal szennyezett placenta-kapszulákra vezettek vissza, amelyeket az anya egy szolgáltatótól vásárolt. A placentofágia hatékonyságára nincs bizonyíték. Ebben a konkrét esetben viszont bizonyíték van a kockázatára.