Az ázsiai fekete medve, (Ursus thibetanus), más néven himalájai medve, tibeti medve vagy holdmedve, a medvefélék családjának (Ursidae) tagja, a Himalájában, Délkelet-Ázsiában és Kelet-Ázsia egyes részein, beleértve Japánt is. Az ázsiai fekete medve mindenevő, rovarokat, gyümölcsöket, dióféléket, méheket, kisemlősöket és madarakat, valamint hullákat eszik. Alkalmanként megtámadja a háziállatokat. Fényes fekete (néha barnás) bundája van, mellkasán félhold alakú fehéres folt található. Hosszú, durva nyak- és vállszőre módosított sörényt alkot. A medve epehólyagját és epéjét nagyra értékelik a hagyományos ázsiai gyógyászatban, különösen Japánban, Dél-Koreában és Szingapúrban. Kínában az epét úgy “tenyésztik”, hogy fogságban tartott medvékből nyerik ki, de Ázsia más részein a vadon élő medvéket epehólyagjukért és más testrészeikért vadásznak.
Encyclopædia Britannica, Inc.
Az ázsiai fekete medve nyáron főként erdős dombokon és hegyekben él, 3600 méteres magasságig. Őszre elhízik, a telet legfeljebb 1500 méteres magasságban tölti, és az idő nagy részében alszik. Egy kifejlett hím súlya 100-200 kg (220-440 font), a nőstényé körülbelül fele ennyi; átlagos hossza körülbelül 130-190 cm (51-75 hüvelyk), emellett 7-10 cm (3-4 hüvelyk) hosszú farka van. Az elválasztás után a kicsinyek akár három évig is az anyjukkal maradnak.