|
|
 Print version |
64. szám 2005. január 64.
ALKOHOLOS MÉRBETEGSÉG
A máj a szervezet egyik legnagyobb és legösszetettebb szerve. Életfontosságú energiát és tápanyagokat tárol, az egészséghez szükséges fehérjéket és enzimeket állít elő, védi a szervezetet a betegségektől, valamint lebontja (vagy metabolizálja) és segít eltávolítani a szervezetből a káros méreganyagokat, például az alkoholt.
Mivel a máj az alkohol metabolizálásáért felelős fő szerv, ezért különösen érzékeny az alkohollal kapcsolatos sérülésekre. Már három ital egyszerre is mérgező hatással lehet a májra, ha bizonyos vény nélkül kapható gyógyszerekkel, például paracetamol tartalmúakkal kombinálják.
Az Alcohol Alert e száma az alkoholos májbetegség (ALD) diagnózisát és kezelését vizsgálja, amely az alkoholfogyasztás súlyos és potenciálisan halálos következménye. Egy másik betegség, a szintén itt bemutatott hepatitis C gyakran fordul elő ALD-ben szenvedő betegeknél.
ALD – A STEATOSIS-tól a CIRRHOSIS-ig
Az ALD három állapotot foglal magában: a zsírmájat, az alkoholos hepatitist és a cirrózist. Már néhány napig tartó erős alkoholfogyasztás is vezethet “zsíros” májhoz, vagy steatosishoz – az alkoholos májbetegség legkorábbi stádiumához és a leggyakoribb alkohol okozta májbetegséghez. A szteatózist a zsír túlzott felhalmozódása jellemzi a májsejtekben. Ez az állapot azonban visszafordítható, ha abbahagyjuk az ivást.
A hosszabb ideig tartó erős alkoholfogyasztás súlyosabb és potenciálisan halálos kimenetelű állapothoz, alkoholos hepatitishez – a máj gyulladásához – vezethet. A tünetek közé tartozik a hányinger, étvágytalanság, hányás, láz, hasi fájdalom és érzékenység, sárgaság és néha mentális zavartság. A tudósok úgy vélik, hogy ha az ivás folytatódik, egyes betegeknél ez a gyulladás végül alkoholos májzsugorhoz vezet, amelyben az egészséges májsejteket hegszövet (fibrózis) váltja fel, így a máj nem képes ellátni létfontosságú funkcióit.
Az alkoholos májgyulladás jelenléte vörös zászló, hogy hamarosan cirrózis következhet: Az alkoholos hepatitisben szenvedő betegek akár 70 százalékánál is kialakulhat végül májzsugor (1). Azoknál az alkoholos hepatitisben szenvedő betegeknél, akik abbahagyják az alkoholfogyasztást, a májbetegség teljesen meggyógyulhat, de még mindig kialakulhat cirrózis.
A májcirrózis az Egyesült Államokban a halálozás egyik fő oka (2,3). A 2000. évben ez volt a 12. vezető halálozási ok. A májcirrózis halálozási aránya korcsoportonként jelentősen eltér: A fiatalok körében nagyon alacsony, de középkorban jelentősen megnő. Valójában a cirrózis a 45-54 évesek körében a negyedik vezető halálozási ok (4).
Az alkoholon kívül más tényezők is befolyásolhatják az ALD kialakulását, köztük olyan demográfiai és biológiai tényezők, mint az etnikai és faji háttér, a nem, az életkor, az oktatás, a jövedelem, a foglalkoztatás és a családban előforduló alkoholproblémák (5).
A nőknél nagyobb a cirrózis kialakulásának kockázata, mint a férfiaknál (6). Ez a magasabb kockázat az alkohol felszívódásának és lebomlásának módjában mutatkozó különbségek következménye lehet. Amikor egy nő iszik, a vérében az alkohol magasabb szintet ér el, mint egy férfié, még akkor is, ha mindketten ugyanannyit isznak. Az alkohol lebontásában részt vevő vegyi anyagok is különböznek a férfiak és a nők között. A nők gyomrában például kevesebb lehet az alkohol kezdeti lebontásához szükséges kulcsfontosságú enzim (alkohol-dehidrogenáz). Ez azt jelenti, hogy a nők lassabban bontják le az alkoholt, így a májukat hosszabb ideig magasabb véralkoholkoncentrációnak teszik ki (7) – ami potenciálisan mérgező lehet a májra nézve. A nők szervezetében az alkohol lebontásában és eltávolításában mutatkozó különbségek összefügghetnek azzal is, hogy mennyit és milyen gyakran isznak, hogy van-e ösztrogén a szervezetükben, sőt még a májuk méretével is (8).
DIAGNÓZIS
Az ALD diagnosztizálása kihívást jelent. A kórtörténetben előforduló erős alkoholfogyasztás bizonyos fizikai tünetekkel és a májbetegségre utaló pozitív laboratóriumi vizsgálatokkal együtt a betegség legjobb jelzői. Az alkoholfüggőség nem feltétlenül előfeltétele az ALD-nek, és az ALD-t nehéz lehet diagnosztizálni, mert a betegek gyakran bagatellizálják vagy tagadják az alkoholfogyasztásukat. Még inkább zavaró az a tény, hogy a fizikális vizsgálatok és a laboratóriumi leletek nem feltétlenül utalnak kifejezetten ALD-re (9).
A diagnózis általában három májenzim laboratóriumi vizsgálatára támaszkodik: gamma-glutamiltranszferáz (GGT), aszpartát-aminotranszferáz (AST) és alanin-aminotranszferáz (ALT). A májbetegség a legvalószínűbb diagnózis, ha az AST-szint több mint kétszerese az ALT-szintnek (9), és ezt az arányt egyes vizsgálatok az alkoholos májbetegségben szenvedő betegek több mint 80 százalékánál találták. A GGT májenzim emelkedett szintje a súlyos alkoholfogyasztás és a májkárosodás másik fokmérője. A három enzim közül a GGT a túlzott alkoholfogyasztás legjobb mutatója, de a GGT számos szervben jelen van, és más gyógyszerek hatására is emelkedik, így a magas GGT-szint nem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg visszaél az alkohollal.
KEZELÉS
Az ALD kezelési stratégiái közé tartozik az életmódváltás az alkoholfogyasztás, a dohányzás és az elhízás csökkentése érdekében; táplálkozási terápia; farmakológiai kezelés; és esetleg májátültetés (cirrózis esetén).
Életmódváltás
-Az alkoholtól való tartózkodás létfontosságú a további májkárosodás, a hegesedés és esetleg a májrák megelőzése érdekében; úgy tűnik, hogy a betegség minden stádiumában előnyös a betegeknek. Bár csak néhány tanulmány vizsgálta kifejezetten az absztinencia hatását az ALD progressziójára, gyakorlatilag mindegyik azt mutatta, hogy az alkoholtól való tartózkodás előnyös (10,11).Az alkoholfogyasztók közül sokan cigarettáznak is, és európai tanulmányok szerint a máj hegesedése gyorsabban következik be a dohányzó ALD-s betegeknél (12,13). Az elhízás egy másik tényező, amely összefüggésbe hozható a májbetegséggel – konkrétan a zsírmáj és a nem alkoholos steatohepatitis, az alkoholos hepatitishez hasonló betegség kialakulásával. Így a dohányzás abbahagyása és az egészséges testsúly fenntartása két további intézkedés, amelyet a betegek a további májkárosodás csökkentése vagy megelőzése érdekében tehetnek.
Az alkoholos májbetegség kezelése
Életmódváltás (alkoholfogyasztás csökkentése, dohányzás abbahagyása, fogyás).
Megfelelő táplálkozási, vitaminpótlás.
Pentoxifyllin vagy prednizon alkalmazása alkoholos májgyulladás esetén.
Kiegészítő és alternatív gyógyászat (pl., SAMe) cirrózis esetén.
Transzplantáció kiválasztott absztinens betegeknél súlyos betegségben.
Táplálkozási kezelés
Bár az alkoholos italok kalóriát tartalmaznak, a kutatások szerint bizonyos körülmények között ezeknek a kalóriáknak nincs akkora értékük a szervezet számára, mint a más tápanyagokból származóaknak (14). Ráadásul sok alkoholista szenved alultápláltságban, ami májkárosodáshoz és károsodott májműködéshez vezethet (15). Sok alkoholista az ajánlott napi szénhidrát-, fehérje-, zsír-, vitamin- (A-, C- és B-vitamin, különösen tiamin ) és ásványi anyag (például kalcium és vas) mennyiségnél kevesebbet visz be.
Ezek a hiányosságok megelőzése érdekében a klinikusoknak kiegyensúlyozott étrendet kell biztosítaniuk az alkoholisták számára. Az étrend-kiegészítők megelőzhetik vagy enyhíthetik az alkohol egyes káros hatásait. Például a B1-vitamin hiányából eredő agykárosodás, amely olyan állapotokhoz vezethet, mint a Wernicke-Korsakoff-szindróma, bizonyos mértékig visszafordítható. Mivel a B1-vitamin általában biztonságosan adagolható, a klinikusok gyakran javasolják, hogy minden kezelés alatt álló alkoholista kapjon napi 50 milligramm tiamint (injekció formájában, ha a beteg kórházban van, vagy szájon át). Az alkoholistáknak B2-vitamin (riboflavin) és B6-vitamin (piridoxin) kiegészítőket is kell kapniuk a szokásos multivitaminokban található adagokban. Az A-vitamin azonban alkohollal kombinálva toxikus lehet, ezért csak azoknak az alkoholistáknak szabad adni, akiknek jól dokumentált hiánya van, és akik abba tudják hagyni vagy jelentősen csökkenteni tudják ivásukat (15).A táplálékkiegészítőkön kívül a mérsékelten alultáplált alkoholistáknak előnyös lehet az anabolikus szteroidokkal való kezelés (16). Ezek a vegyületek, amelyek a tesztoszteron férfihormonból származnak, rövid távon elősegíthetik a test általános “felépülését”, és ezért segíthetnek az alkoholistának jobban felépülni az alultápláltságból.
Kialakulóban lévő terápiák
Az állatokon végzett vizsgálatok segítik a kutatókat abban, hogy más olyan táplálékkiegészítőket találjanak, amelyek segíthetnek a májbetegségek kezelésében. Például bizonyos egészséges zsírok (úgynevezett közepes láncú trigliceridek vagy MCT-k) fogyasztása segíthet csökkenteni a káros zsírok felhalmozódását a májban (17,18). Az MCT-k általában csak bioboltokban kaphatók étrend-kiegészítőként.Az oxidatív stressz jelentős szerepet játszik az alkoholos májbetegség kialakulásában. Az oxidatív stressz akkor jelentkezik, amikor a szervezetben káros oxigénmolekulák, azaz szabad gyökök képződnek. Ezek a molekulák erősen töltöttek és nagyon instabilak. A legközelebbi elérhető molekulával való párosodásra való törekvésük során sejtszintű változásokat okoznak, károsítják a sejteket és módosítják azok működését. Az antioxidánsok segíthetnek megelőzni ezt a szabadgyökös károsodást.
Egy fontos antioxidáns, a glutation vagy GSH nem használható kiegészítőként, mivel ez az anyag nem tud közvetlenül bejutni az oxidatív stressz által fenyegetett sejtekbe. A kutatók azonban egy prekurzor vegyületet, az S-adenozil-metionin (SAMe) molekulát használják, amely bejuthat a sejtekbe, majd lebomolva a hasznos antioxidánssá alakul. Amikor egy klinikai vizsgálatban SAMe-t adtak alkoholos májzsugorodásban szenvedő betegeknek, a következő 2 évben jelentősen kisebb valószínűséggel haltak meg vagy szorultak májátültetésre, mint azok a betegek, akik egy inaktív anyagot (azaz placebót) kaptak (19). Ráadásul a vizsgálat gyakorlatilag semmilyen káros mellékhatását nem mutatta ki a SAMe-kezelésnek. Úgy tűnik tehát, hogy ez a megközelítés ígéretesnek tűnik az ALD-ben szenvedő betegek kezelésében (20).
Farmakológiai terápia
Sem az alkoholos cirrózis, sem az alkoholos hepatitis esetében nem létezik FDA által jóváhagyott terápia. Számos gyógyszert azonban “off label” alkalmaztak, beleértve a pentoxifyllint (PTX) és a kortikoszteroidokat. A PTX hatásosnak bizonyult súlyos alkoholos hepatitisben szenvedő betegeknél. Akriviadis és munkatársai (21) 49 beteget kezeltek PTX-szel és 52 beteget placebóval (B12-vitamin) 4 héten keresztül, és megállapították, hogy a PTX javította a túlélést: 12 PTX-es beteg halt meg (24,5 százalék), szemben 24 placebós beteggel (46 százalék).Bár a kortikoszteroidok az alkoholos hepatitis legterjedelmesebben vizsgált terápiás formája, hasznosságuk csak rövid távú lehet. Mathurin és munkatársai (22) 28 napon belül jelentősen javuló túlélésről számoltak be (85 százalék vs. 65 százalék) a súlyosan beteg alkoholos hepatitises betegeknél, de ez a túlélési előny egy évnél sokkal tovább nem terjedt. A legtöbb vizsgáló egyetért abban, hogy ha kortikoszteroidokat alkalmaznak, azokat a legsúlyosabb májbetegségben szenvedő betegeknek kell fenntartani. Ezenkívül a szteroidoknak jól dokumentált mellékhatásaik vannak, többek között növelik a fertőzés kockázatát, amely az alkoholos hepatitisben szenvedő betegeknél már most is jelentős (9).
Transzplantáció
A májátültetés jelenleg a súlyos (végstádiumú) májelégtelenség egyetlen végleges kezelése. Az Egyesült Államokban 1992 és 2001 között összesen 41 734 májátültetést végeztek holttestekből származó szervek felhasználásával (23). Ezek 12,5 százalékát ALD-s betegeknél végezték, 5,8 százalékát pedig ALD-s és egyidejűleg hepatitis C-vírus (HCV) fertőzésben szenvedő betegeknél, így az ALD a transzplantáció második leggyakoribb oka (a HCV-fertőzés után) (24).
Az ALD-betegeknek alapos kivizsgáláson kell átesniük annak megállapítása érdekében, hogy alkalmasak-e transzplantációra. Ez a szűrővizsgálat kitér minden olyan társuló egészségügyi problémára, mint például szívkárosodás, rák, hasnyálmirigy-gyulladás és csontritkulás, amelyek befolyásolhatják a transzplantáció kimenetelét. Tartalmaz egy pszichológiai értékelést is, hogy azonosítani lehessen azokat a betegeket, akik a legnagyobb valószínűséggel képesek absztinensek maradni és betartani az eljárást követő szigorú orvosi kezelést (24).
A transzplantáció sikeréhez az alkoholista betegek esetében elengedhetetlen, hogy a műtét után absztinensek maradjanak, és betartsák az igényes orvosi kúrát (pl. következetesen szedjék a szükséges antirejekciós gyógyszereket). A pszichiátriai értékelések rutinszerű elvégzése, mielőtt a betegek felkerülnek a transzplantációra jelöltek listájára, segít azonosítani azokat, akik esetleg nem tudnak megfelelni ezeknek a kritériumoknak (24).
A donorszervek hiánya miatt az alkoholos májbetegségben szenvedő betegek transzplantációja továbbra is ellentmondásos, főként azon aggodalom miatt, hogy a transzplantált máj “kárba veszhet”, ha a beteg visszaesik az ivásba, és az új máj is károsodik. Pedig a transzplantációt követő betegeknél a visszaesések aránya alacsonyabb, mint az alkoholizmus kezelés alatt álló betegeknél, és ritkák a súlyos visszaesések, amelyek károsan befolyásolják a transzplantált májat vagy a beteget. Ezzel szemben azoknál a betegeknél, akik hepatitis B vagy C vírusfertőzés miatt kapnak transzplantációt, jellemzően kiújul a betegség, és nagyobb valószínűséggel veszítik el a transzplantált májat e fertőzések kiújulása miatt (24).
Egy másik aggodalom, hogy az ALD-s betegek nem lesznek képesek betartani az antirejekciós gyógyszeres kezelést, de ezt nem támasztják alá kutatások. A májkilökődések aránya hasonló az ALD és a más típusú májbetegségek miatt átültetett betegek esetében, ami azt jelzi, hogy az antirejekciós gyógyszerek betartásának aránya hasonló. Végül úgy vélték, hogy az ALD-s betegek több erőforrást használnak fel, és ezáltal magasabb költségek merülnek fel, mint a nem ALD-s betegeknél, de ezt a feltételezést szintén nem támasztották alá kutatási eredmények (25).A májtranszplantáció ALD-s betegeknél történő alkalmazásával kapcsolatos negatív feltételezésekkel szemben sok klinikus azt állítja, hogy az ALD valójában kiváló ok a májtranszplantációra. Az ALD-s betegek általános javulása a transzplantáció után, beleértve a magasabb termelékenységet és a jobb életminőséget, támogatja, hogy ezeket a betegeket májátültetésnek vessék alá. Ráadásul a transzplantáció és az alkoholbetegek későbbi kezelésének hosszú távú költségei alacsonyabbak lehetnek, mint az alkoholizmus és az ALD transzplantáció nélküli kezelésének költségei (26).
Összefoglaló
A máj a szervezet egyik legnagyobb szerve. Számos, az egészség megőrzéséhez szükséges létfontosságú funkciót lát el. A máj figyelemre méltóan rugalmasan reagál a betegségekre és fertőzésekre, sőt, bizonyos körülmények között akár teljesen új részeket is képes létrehozni a beteg részek helyettesítésére.
Az alkohol olyan méreganyag, amely különösen káros a májra, és az alkoholos májbetegség – különösen a májzsugor – az alkohol okozta halálozás egyik vezető oka. Nem mindenkinél alakul ki ALD, aki sokat iszik. Az alkoholon kívül más tényezők is befolyásolják a betegség kialakulását, többek között demográfiai, biológiai és környezeti tényezők. Mindazonáltal az alkoholfogyasztás abbahagyása segíthet az ALD enyhítésében vagy akár visszafordításában, különösen a betegség korai szakaszában.Az ALD kezelése magában foglalja az életmódbeli változtatásokat, például az alkoholfogyasztás abbahagyását vagy csökkentését, a dohányzás abbahagyását és az egészséges testsúly fenntartását. Az egészségügyi szolgáltatók alkoholos májgyulladás esetén gyógyszereket, például pentoxifyllint vagy prednizont írhatnak fel. A betegek pedig táplálékkiegészítőkhöz vagy kiegészítő és alternatív gyógymódokhoz, például SAMe-hoz folyamodhatnak cirrózis esetén. A súlyos ALD-t a legjobb transzplantációval kezelni a kiválasztott absztinens betegeknél.
(1) Bird, G.L., and Williams, R. Factors determining cirrhosis in alcoholic liver disease. Molecular Aspects of Medicine 10(2):97-105, 1988. (2) Yoon, Y.-H.; Yi, H.; Grant, B.F.; et al. Surveillance Report No. 60: Liver Cirrhosis Mortality in the United States, 1970-1999. Washington, DC: National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism, 2002. (3) Minino, A.; Arias, E.; Kochanek, K.D.; et al. Deaths: Végleges adatok 2000-re. National Vital Statistics Reports 50: 1-107, 2002. (4) Mann, R.E.; Smart, R.G.; és Govoni, R. Az alkoholos májbetegség epidemiológiája. Alcohol Research & Health 27(3): 209-219, 2003. (5) Jones-Webb, R. Ivási szokások és problémák az afroamerikaiak körében: Újabb megállapítások. Alcohol Health & Research World 22(4): 260-264, 1998. (6) Tuyns, A.J. és Péquignot, G. Nagyobb aszkéta cirrózis kockázata nőknél az alkoholfogyasztással összefüggésben. International Journal of Epidemiology 13:53-57, 1984. (7) Frezza, M.; Di Padova, C.; Pozzato, G.; et al. Magas véralkoholszint nőknél: A csökkent gyomoralkohol-dehidrogenáz aktivitás és a first-pass metabolizmus szerepe. New England Journal of Medicine 322:95-99, 1990. (8) Ramchandani, V.A.; Bosron, W.F.; és Li, T.K. Kutatási eredmények az etanol metabolizmusában. Pathologie Biologie 49:676-682, 2001. (9) Marsano, L.S.; Mendez, C.; Hill, D.; et al. Diagnosis and treatment of alcoholic liver disease and its complications. Alcohol Research & Health 27(3):247-256, 2003. (10) Powell, W.J., Jr. és Klatskin, G. A túlélés időtartama Laennec-cirrózisban szenvedő betegeknél. Az alkoholmegvonás hatása és a betegség általános kezelésében a közelmúltban bekövetkezett változások lehetséges hatásai. American Journal of Medicine 44(3):406-420, 1968. (11) Merkel, C.; Marchesini, G.; Fabbri, A.; et al. The course of galactose elimination capacity in patients with alcoholic cirrhosis: Lehetséges felhasználás a halál surrogate markerként. Hepatology 24(4): 820-823, 1996. (12) Klatsky, A.L. és Armstrong, M.A. Alkohol, dohányzás, kávé és cirrózis. American Journal of Epidemiology 136(10):1248-1257, 1992. (13) Corrao, G.; Lepore, A.R.; Torchio, P.; et al. The effect of drinking coffee and smoking cigarettes on the risk of cirrhosis associated with alcohol consumption. Eset-kontroll vizsgálat. European Journal of Epidemiology 10(6):657-664, 1994. (14) Pirola, R.C. és Lieber, C.S. A gyógyszerek, köztük az etanol metabolizmusának energiaköltsége. Pharmacology 7:185-196, 1972. (15) Lieber, C.S. A táplálkozás, az alkoholfogyasztás és a májbetegségek közötti összefüggések. Alcohol Research & Health 27(3):220-231, 2003. (16) Mendenhall, C.; Roselle, G.A.; Gartside, P.; et al. A fehérje-kalória alultápláltság és az alkoholos májbetegség kapcsolata: A Veterans Administration Cooperative Studies adatainak újbóli vizsgálata. Alcoholism: Clinical and Experimental Research 19(3):635-641, 1995. (17) Nanji, A.A.; Yang, E.K.; Fogt, F.; et al. Medium-chain triglycerides and vitamin E reduce the severity of established experimental alcoholic liver disease. Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics 277:1694-1700, 1996. (18) Nanji, A.A.; Jokelainen, K.; Tipoe, G.L.; et al. Dietary saturated fatty acids reverse inflammatory and fibrotic changes in rat liver despite continuous ethanol administration. Journal of Pharmacology and Experimental Therapeutics 299:638-644, 2001. (19) Mato, J.M.; Camara, J.; Fernandez de Paz, J.; et al. S-adenosylmethionine in alcoholic liver cirrhosis: Egy randomizált, placebokontrollált, kettős vak multicentrikus klinikai vizsgálat. Journal of Hepatology 30(6):1081-1089, 1999. (20) Lieber, C.S. S-adenozil-metionin (SAMe): Szerepe a májbetegségek kezelésében. American Journal of Clinical Nutrition 76:1183S-1187S, 2002. (21) Akriviadis, E.; Botla, R.; Briggs, W.; et al. Pentoxifylline improves short-term survival in severe acute alcoholic hepatitis: Egy kettős vak, placebokontrollált vizsgálat. Gastroenterology 119(6):1637-1648, 2000. (22) Mathurin, P.; Mendenhall, C.L.; Carithers, R.L., Jr.; et al. Corticosteroids improve short-term survival in patients with severe alcoholic hepatitis (AH): Az utolsó három randomizált, placebokontrollos, kettős vak vizsgálat egyedi adatainak elemzése a kortikoszteroidokkal súlyos AH-ban. Journal of Hepatology 36(4):480-487, 2002. (23) Egyesült Szervmegosztó Hálózat (UNOS). Az UNOS/OPTN tudományos nyilvántartás nyilvános adatai. Hozzáférés 2002 decemberében. Elérhető a http://www.unos.org címen. (24) Anantharaju, A. és Van Thiel, D.H. Májátültetés alkoholos májbetegség esetén. Alcohol Research & Health 27(3):257-269, 2003. (25) Campbell, D.A., Jr. és Lucey, M.R. Májátültetés alkoholos májzsugorodás esetén. In: Busuttil, R.W. és Klintmalm, G.B., szerk. Transplantation of the Liver, 1. kiadás. Philadelphia: W.B. Saunders, 1996. pp. 145-150. (26) Keeffe, E.B. Az alkoholos májbetegség komorbiditásai, amelyek befolyásolják az ortotópos májátültetés kimenetelét. Liver Transplantation and Surgery 3:251-257, 1997.
Források
Az Alcohol Alert forrásanyaga eredetileg az Alcohol Research & Health című folyóiratban jelent meg: “Alcoholic Liver Disease: I. rész, áttekintés” és “Alkoholos májbetegség: Part II, Mechanisms of Injury” (Vol. 27, Nr. 3 and 4, 2003).
Az Alcohol Research & Health a National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism által negyedévente kiadott, szakértői értékeléssel ellátott folyóirat. Minden szám mélyrehatóan foglalkozik egy-egy témával az alkoholkutatás területén.
Az Alcohol Research & Health korábbi számai és további források letölthetők a NIAAA weboldaláról, a www.niaaa.nih.gov. Az előfizetések 25 dollárért kaphatók a dokumentumfelügyelőtől. Írjon a következő címre: New Orders, Superintendent of Documents, P.O. Box 371954, Pittsburgh, PA 15250-7954; vagy faxon: 202/512-2250.Az Alcohol Alertben szereplő összes anyag közkincs, és a NIAAA engedélye nélkül felhasználható vagy sokszorosítható. A forrás megjelölését megköszönjük.
Az Alcohol Alert példányai ingyenesen beszerezhetők a
National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism Publications Distribution Center
P.O. Box 10686, Rockville, MD 20849-0686.
Print versionKészült: 2005. január