AFRIKÁN KÍVÜLI HIPOTÉZIS

=Az Afrikán kívüli hipotézis= Más néven:- ”Recent African Origin hypothesis”- ”Recent Single-Origin hypothesis”- ”Replacement hypothesis”Ez az elmélet szerint az anatómiailag modern ember Délkelet-Afrikából származik, és a világ többi részén elterjedt, felváltva az Ázsiában (”erectus”) és Európában (”neandervölgyiek”) meglévő emberi populációkat. A bizonyítékok arra utalnak, hogy az anatómiailag modern ember (”Homo sapiens”) valahol 120 000 és 60 000 évvel ezelőtt hagyta el Afrikát.A tudományos konszenzus ezt az elméletet támogatja (a több régióra vonatkozó elmélettel szemben), azonban még mindig vitatott, hogy egyetlen vagy több kivándorlás történt-e Afrikából.==Támogató bizonyítékok==”’Fosszilis bizonyítékok:”’ A legrégebbi ”Homo sapiens” fosszíliák Afrikában találhatók 195 000 évvel ezelőtt. Az Afrikán kívül talált ”Homo sapiens” fosszíliák közel sem ilyen régiek. Általánosságban elmondható, hogy minél közelebb van egy ország Afrikához, annál idősebbek a ”Homo sapiens” fosszíliák. Ez alátámasztja az afrikai eredetet. ”’Mitokondriális DNS (mtDNS):”’ Mivel mitokondriális DNS-ünk kizárólag az anyánktól öröklődik, az mtDNS-szekvenciáink variációja kizárólag mutációk eredménye. Idővel ezek a mutációk felhalmozódnak, ezért az idősebb populációk mtDNS-ében általában nagyobb a variáció. Például az anatómiailag modern emberek (“Homo sapiens”) Afrikában jelentős mértékű genetikai variációt halmoztak fel. Ezt ábrázolják a különböző színű pontok az ábrán (balra).Amikor a ”Homo sapiens” egy kis csoportja elhagyta Afrikát, ennek a változatosságnak csak egy kis részét vitte magával. Ennek eredményeként a közelmúltban benépesült régiókban kevesebb variációnak kellene lennie az mtDNS-szekvenciákban. Az ősváltozatok korlátozott mintájából indultak volna ki, és kevesebb idejük lett volna új változatok kialakítására, mint az őspopulációnak. Ezt a tendenciát figyelték meg az mtDNS-elemzések az afrikai népességben mutatják a legnagyobb változatosságot, míg az Afrikától földrajzilag legtávolabbi régiókban a legkisebb a változatosság. Valójában a bizonyítékok arra utalnak, hogy egyetlen nőtől származunk, akit ”Mitokondriális Évának” neveztek el, aki körülbelül 100 000-200 000 évvel ezelőtt élt Afrikában.”’Y-kromoszóma-elemzés:”’ Mivel az Y-kromoszóma mindig apai úton öröklődik (az apától), az Y-kromoszómaszekvenciák eltérései általában szintén mutációk (és nem független szortiment és kereszteződés) eredményei. Az Y-kromoszómaelemzés az mtDNS-hez hasonló tendenciát mutat: az afrikai populációk mutatják a legnagyobb változatosságot, és az Y-kromoszómaszekvenciák változatossága annál kisebb, minél távolabb van egy populáció Afrikától. ”’Nukleáris DNS:”’ A neandervölgyi, denisovai és cro-magnoni maradványokból származó nukleáris DNS elemzése arra utal, hogy ezek különálló fajok voltak. A közös szekvencia elemek arra utalnak, hogy volt némi keveredés, és a neandervölgyiek & Denisovaiak némileg hozzájárultak a nem afrikai populációk genomjához. Úgy tűnik azonban, hogy a kereszteződés meglehetősen korlátozott volt, és a bizonyítékok még mindig azt az elképzelést támasztják alá, hogy az Afrikából származó anatómiailag modern ember (”Homo sapiens”) nagyrészt felváltotta a többi fajt Ázsiában és Európában. Egyszerűen úgy tűnik, hogy nem volt elég génáramlás (kereszteződés) a kontinensek között ahhoz, hogy alátámassza azt az elképzelést, hogy az anatómiailag modern ember egyszerre fejlődött ki az egyes kontinenseken.