Az emberiség mindig is kíváncsi volt, meg akarta érteni, hogy a dolgok miért viselkednek bizonyos módon, és megpróbálta összekapcsolni a megfigyelést a jóslással. Az őskor óta megfigyeljük például az égboltot, és megpróbáljuk értelmezni a Nap, a Hold és a csillagok helyzetének évszakos változásait.
Kevin Labianco CC-BY-NC-ND licenc alatt Creative-Commons licenc alatt
Asztronómusok szobra a Griffith Obszervatórium előtt, Los Angeles
A mezopotámiaiak i. e. 4000 körül azzal próbálták magyarázni megfigyeléseiket, hogy a Föld áll az Univerzum középpontjában, és a többi égitest e körül mozog. Az embereket mindig is érdekelte ennek az Univerzumnak a természete és eredete.
METALLURGIA
De nem csak a csillagászat érdekelte őket. A vas kinyerése, ami a vaskorszakhoz vezetett, egy olyan kémiai folyamat, amelyet a korai kohászok anélkül fejlesztettek ki, hogy bármit is értettek volna az ezzel kapcsolatos tudományokból. Ennek ellenére próbálgatással és tévedéssel mégis képesek voltak optimalizálni a kinyerést.
Előtte a rezet és az ónt (ami a bronzkorhoz vezetett), később pedig a cinket nyerték ki. Hogy pontosan hogyan fedezték fel az egyes eljárásokat, az idő ködébe vész, de valószínű, hogy a mai tudósokhoz hasonló módon, megfigyeléssel és kísérletezéssel fejlesztették ki őket.
GYÓGYSZEREK
A korai emberiség azt is megfigyelte, hogy bizonyos növények alkalmasak a betegségek és betegségek kezelésére, és gyógynövényes gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek közül néhányat a mai gyógyszergyárak még ma is felhasználnak, hogy új szintetikus gyógyszerekhez adjanak támpontokat.
AZOK A GÖRÖK
A görögök voltak az elsők, akik megpróbálták kifejleszteni a megfigyeléseik mögötti elméletet: olyan emberek, mint Püthagorasz, akik a világ matematikai szemléletére összpontosítottak. Hasonlóképpen Arisztotelész és Platón is logikai módszereket dolgozott ki a körülöttük lévő világ vizsgálatára.
A görögök voltak azok, akik először vetették fel, hogy az anyag atomokból áll – olyan alapvető részecskékből, amelyeket nem lehet tovább bontani.
De nem csak a görögök vitték előre a tudományt. Indiában, Kínában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában is fejlődött a tudomány. Annak ellenére, hogy saját kulturális világképük volt, mindegyikük önállóan fejlesztett ki olyan anyagokat, mint a puskapor, a szappan és a papír.
A tudományos munka nagy részét azonban csak a 13. században fogták össze az európai egyetemeken, és kezdett jobban hasonlítani a ma ismert tudományra.
A fejlődés eleinte viszonylag lassú volt. Például a 16. századig tartott, amíg Kopernikusz forradalmasította (szó szerint) azt, ahogyan a világegyetemet szemléljük, és amíg Harvey előadta elképzeléseit arról, hogyan kering a vér az emberi testben. Ez a lassú fejlődés néha a vallási dogmák eredménye volt, de a zűrzavaros idők terméke is!
A MODERN TUDOMÁNYOK SZÜLETÉSE
A 17. században született meg igazán a modern tudomány, és a világot kezdték közelebbről megvizsgálni olyan eszközökkel, mint a távcső, a mikroszkóp, az óra és a barométer. Ugyancsak ebben az időben kezdtek tudományos törvényeket felállítani olyan jelenségekre, mint a gravitáció és az, hogy egy gáz térfogata, nyomása és hőmérséklete hogyan függ össze.
A 18. században a felvilágosodás korának részeként a biológia és a kémia alapjainak nagy részét kidolgozták.
A 19. században a tudomány néhány nagy neve született: olyanok, mint John Dalton kémikus, aki kidolgozta az anyag atomelméletét, Michael Faraday és James Maxwell, akik mindketten az elektromossággal és a mágnesességgel kapcsolatos elméleteket terjesztettek elő, valamint Charles Darwin, aki az evolúció (még mindig) vitatott elméletét terjesztette elő. E fejlemények mindegyike arra kényszerítette a tudósokat, hogy radikálisan felülvizsgálják a világ működéséről alkotott nézeteiket.
A múlt század olyan felfedezéseket hozott, mint a relativitáselmélet és a kvantummechanika, amelyek ismét arra kényszerítették a tudósokat, hogy teljesen másképp tekintsenek a dolgokra. Elgondolkodtató, hogy vajon mik lesznek ennek az évszázadnak az ikonikus felfedezései.
Az alábbi táblázat, amely közvetlenül a The Open University S103 Discovering Science című kurzusából származik, a földtörténet néhány fontos eseményének, valamint a tudomány és a technológia fejlődésének időbeli sorrendjét mutatja be. Bemutat valamit az emberi kommunikáció, valamint a tudomány és technológiai alkalmazásainak párhuzamos fejlődéséből, a földtörténet egészének összefüggésében.
A táblázatban feltüntetett jelen előtti évek (BP) természetesen hozzávetőlegesek, mivel csupán azt jelentik, hogy “körülbelül ilyen régen”. Ami a régebbi időpontokat illeti, nyilvánvalóan egyetlen tudós sem tudná bizonyítani, hogy a Föld pontosan 4 600 000 000 évvel ezelőtt alakult ki, vagy hogy az első emberi települések 12 000 évvel ezelőtt jöttek létre.
| év BP | Események a Föld történetében | |
| 4 600 000 000 | A Föld és a bolygók a Naprendszerben kialakultak | |
| 3 800 000 000 | az élet első bizonyítékai | |
| 440 000 000 | az első szárazföldi növények kialakulása | |
| 400 000 000 | az első szárazföldi állatok kifejlődése | |
| 3 000 000 | az első hominidák kifejlődése (ember-hasonló lények) | |
| Tudomány és technológia fejlődése | Kommunikáció fejlődése | |
| 35 000 | folyónyelvű emberi beszéd | |
| 12 000 | első emberi települések | |
| 9 000 | kőszerszámok használata | |
| 6 000 | első képeken alapuló primitív írás (Egyiptom és Mezopotámia) | |
| 5 800 | bronz (ón és réz ötvözete) | |
| 3 700 | az első ábécé kifejlesztése (Palesztina) | |
| 3 500 | a vas első használata | |
| 2 600 | a görög tudomány kora, filozófián alapul (Arisztotelész, Püthagorasz) | |
| 1 000 | Kínaiak találták fel a nyomtatást | |
| 700 | Occami Vilmos kísérleti tudománya | |
| 500 | A Föld kering a Nap körül (Kopernikusz) | első nyomdagép (Caxton) |
| 400 | a vér keringése (Harvey) | |
| 300 | a gravitáció elmélete (Newton); a távcső feltalálása | |
| 200 | ipari forradalom (Nagy-Britanniában) | |
| 150 | a természetes szelekció általi evolúció elmélete (Darwin); korai vasút | fényképezés feltalálása |
| 100 | első motoros repülés; speciális relativitáselmélet (Einstein) | vezeték nélküli távíró feltalálása |
| 50-60 | az első teljesen elektronikus számítógép | |
| 40-50 | a DNS szerkezete (Watson és Crick); az első ember Föld körüli pályán (Gagarin) | |
| 30-40 | az első ember a Holdon (Armstrong) | számítógépek szilícium chipekkel |
| 0-20 | Human Genome Mapping Project; többszörös szervátültetés | lap-top számítógépek; kommunikációs hálózatok; az internet; mesterséges intelligencia |
Fedezz fel több tudományos tartalmat
-
Heuréka! Megtaláltuk a Beagle2-t! Most hová tűnt a Philae?
Miután a múlt héten megtaláltuk a Beagle2-t, Monica Grady professzornő egy másik delikvens leszállóegység, a Philae hollétén töpreng.
Olvass továbbEureka! Megtaláltuk a Beagle2-t! Most hová tűnt a Philae?
Cikk
Szint: 1 Bevezető
-
Copyright: BBC
Tudomány a lencse mögött
Ön is azon kapja magát, hogy frusztráltan üvölt a képernyőre, amikor a hollywoodi filmekben elrontják a tudományt?
Read nowTudomány a lencse mögött
Cikk
Szint: 1 Bevezető
-
Engedéllyel felhasználva
Bevezetés az ásványok és kőzetek mikroszkópos vizsgálatába
Egy ingyenes tanfolyamon, a Bevezetés az ásványok és kőzetek mikroszkópos vizsgálatába, az ásványok polarizációs mikroszkóp segítségével történő vizsgálatát ismerheted meg. Bár az ásványok tanulmányozása magában foglalhatja az elektron- vagy ionnyalábos kémiai elemzést, a polarizációs mikroszkóp továbbra is a kőzetvékonyszelvények tanulmányozásának elsődleges eszköze, és ez az alapja a kőzetek felismerésének, jellemzésének és azonosításának megtanulásához.
További információkEgy bevezetés az ásványok és kőzetek mikroszkópos vizsgálatába
Ingyenes tanfolyam
8 óra
Szint: 2 Középszintű
Csillagászati és bolygótudományi bizonyítvány
Ez a bizonyítvány az alapvető csillagászati és bolygótudományi ismereteket tartalmazza. Két nagy témakört fogsz tanulmányozni: “Csillagok és galaxisok” és “Több hullámhosszú csillagászat”. Megtanulja, hogyan “mérik” a csillagászok az Univerzumot ? figyelembe véve a spektroszkópiát, a képalkotást és az időváltozást, mint megfigyelési eszközöket. Tanulmányozni fogod a csillagok és galaxisok keletkezését, fejlődését és újjászületését energetikai folyamatok révén, és megismered alkotóelemeiket. Megismerkedsz a Naprendszer és más bolygórendszerek kialakulásával és fejlődésével. Megvizsgálod, hogyan keletkezett az élet a Földön, és hogy létezik-e élet a Földön túl. Megvizsgálod a bolygókon végbemenő folyamatokat, mint például a vulkanizmus és becsapódások a Naprendszerben; a bolygók és légkörük szerkezetét; valamint az aszteroidákat, üstökösöket és meteoritokat.
Tudj meg többetAsztronómia és bolygótudományi oklevél
OU kurzus