Newswise – A bolognai egyetemi kórház nőgyógyászati onkológiai osztályának kutatócsoportja Antonio Giordano professzorral, a Sbarro Egészségügyi Kutatószervezet munkatársával együttműködve közzétette a terhesség alatti méhnyakrákos esetekről szóló irodalom felülvizsgálatát, kiegészítve a bolognai egyetemi kórházban kezelt új esetekkel. Munkájuk a Journal of Cellular Physiology című folyóiratban jelenik meg.
“A terhesség alatti rákot úgy határozzuk meg, mint a terhes nőknél vagy közvetlenül a szülés után diagnosztizált daganatot” – mondja Dr. Myriam Perrone, a Nőgyógyászati Onkológiai Osztály doktora és a kézirat első szerzője. “Az elmúlt évtizedben megfigyeltük e betegség előfordulásának növekedését, ami nagyrészt a későbbi gyermekvállalásnak köszönhető, és bár feltevések szerint a magzati fejlődéshez szükséges hormonok és növekedési faktorok felgyorsíthatják a tumor növekedését, a bizonyítékok arra utalnak, hogy a terhesség nem feltétlenül rossz prognosztikai tényező a betegek túlélése szempontjából.”
“A méhnyakrák a terhesség alatt vagy a szülés után diagnosztizált rák vagy rák előtti rák második leggyakoribb formája, és a terhes nők körülbelül 0,004-0,1%-ánál fordul elő. Az állapot ritkasága lehetetlenné teszi a nagy vizsgálatokat, és az irányelvek eddig kis esetszámokon és szakértői véleményeken alapultak” – zárja Perrone.”
“Ezen okok miatt ma a diagnosztikai eszközök és a kezelés hasonlóak a terhes és nem terhes nők esetében, néhány különbséggel” – magyarázza Dr. Alessandro Bovicelli, a Bolognai Egyetem Nőgyógyászati Onkológiai Egységének munkatársa és a kézirat társszerzője. “Terhes nőknél a korai stádiumú méhnyakrák elsődleges kezelésére konzervatív műtét javasolható, például kúp- és nyirokcsomóeltávolítás. Előrehaladott stádiumú nőknél azonban a neoadjuváns kemoterápia is lehetséges kezelési lehetőség”.
“Az egyénre szabott terápia erősen ajánlott, és a kezelési döntést a szülészorvosokból, nőgyógyászokból, onkológusokból, gyermekorvosokból és pszichológusokból álló multidiszciplináris csapattal együttműködve kell meghozni” – teszi hozzá Pierandrea De Iaco professzor, a bolognai egyetemi kórház nőgyógyászati onkológiai osztályának igazgatója. “Az évek során és az új tanulmányok megjelenésével a kezelési stratégia fokozatosan konzervatívabbá vált, különösen a második vagy harmadik trimeszterben lévő, korai stádiumban lévő rákos betegek esetében. Továbbá arról számoltak be, hogy a neoadjuváns kemoterápia sikeresen kontrollálja a betegséget és késlelteti a szülést a magzati érettségig, az anyára és a magzatra gyakorolt súlyos káros hatások nélkül.”
“A szülés időpontját a szülészorvosokkal együtt kell értékelni, mivel a magzati érettség időpontja a fő kérdés” – zárja De Iaco.”
“A terhességi rák nem akut vészhelyzet, és a klinikusoknak minden szükséges időt ki kell szánniuk az eset tanulmányozására és a legjobb diagnózis és terápia felajánlására” – mondja Perrone. “A terhességi rákos betegek kezelését tapasztalt perinatális központokkal társult nőgyógyászati onkológiai központokban kell kínálni, hogy a betegek számára minden szükséges szempontot figyelembe vevő szakértelmet biztosítsanak.”
“A jövőben a molekuláris markerek kifejlesztése és rutinszerű használatuk segíthet a klinikai döntéshozatalban” – zárja Perrone.
A Sbarro Egészségügyi Kutatási Szervezetről
A Sbarro Egészségügyi Kutatási Szervezet (SHRO) nonprofit jótékonysági szervezet, amely a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és más krónikus betegségek gyógyítása és diagnosztizálása, valamint a fiatal orvosok képzésének a szakmaiság és a humanizmus szellemében történő előmozdítása érdekében a kiváló genetikai alapkutatás finanszírozása mellett kötelezte el magát. Ha többet szeretne megtudni az SHRO-ról, kérjük, látogasson el a www.shro.org
weboldalra.