Az őssejtterápia előnye lehet a károsodott dopamintermelő idegsejtek pótlása és javítása az agyban. Ezt már egy Neelam K.Venkataramana és munkatársai által végzett tanulmányban is megállapították. Hét, 22 és 62 év közötti, Parkinson-kóros beteget vontak be, akiknél a betegség átlagos időtartama 14,7 ± 7,56 év volt, hogy részt vegyenek az autológ csontvelőből származó mesenchymális őssejtek (BM-MSC-k) egydózisú, egyoldalú transzplantációjának prospektív, nem kontrollált, kísérleti vizsgálatában. A betegeket a transzplantáció után 36 hónapig követték nyomon, a 7 betegből 3 betegnél az UPDRS (Unified Parkinson’s Disease Rating Scale) 38%-os, jelentős javulást mutatott.
A Medical News Today szerint “Jelenleg a legelterjedtebb terápia a levodopa nevű gyógyszert használja a dopamin termelésének serkentésére bizonyos, a motoros készségekkel kapcsolatos neuronokban. Ezek a dopaminerg neuronok a nigrostriatális pályán helyezkednek el, amely egy olyan agyi áramkör, amely összeköti a substantia nigra pars compacta neuronjait a háti striatummal. A levodopának azonban számos mellékhatása van, a fiziológiai és a pszichológiai mellékhatásoktól kezdve. Emellett hosszú távon az ilyen dopamin-szabályozó gyógyszerek előnyei korlátozottak. A tudósoknak tehát hatékonyabb stratégiákat kell kidolgozniuk a Parkinson-kór okozta agykárosodás helyreállítására.”
A DVC Stemnél ígéretes eredményeket látunk a köldökzsinórszövetből származó mesenchymális őssejtekkel, a sejtek száma és életképessége nagymértékben megnőtt, így a kezelés hatékonyabb, mint a 2010-es évek elején alkalmazott csontvelőből származó kezelések. Ezeknek a fejlett sejtterápiáknak a kifejlesztése lehetővé teszi, hogy a betegség progressziója ellen küzdjünk az ebből eredő mozgásszervi szövődmények nélkül.
Mi a Parkinson-kór?
A Parkinson-kór egy degeneratív idegrendszeri állapot, amely befolyásolja a mozgást. A tünetek gyakran egészen fokozatosan kezdődnek, kisebb problémákkal, például a végtagokon (kezeken) belüli kis remegéssel. Jelenleg nincs gyógymód a Parkinson-kórra (Parkinson-kór), de bizonyos gyógyszerek képesek segíteni a tünetek kezelésében. Egyes orvosok műtétet is javasolhatnak bizonyos tünetek kezelésére, ami az agy bizonyos területeinek szabályozását jelenti.
Melyek a Parkinson-kór (PD) tünetei?
A Parkinson-kór (PD) számos tünetet tartalmazhat, amelyek súlyossága és típusa az érintettek körében eltérő lehet. Az állapot korai jelei néha észrevétlenek maradhatnak, de a betegség előrehaladtával számítani lehet ezekre a tünetekre:
- Nehézségek a beszédben
- Nehézségek az írásban
- Az automatikus mozgások elvesztése (Jellemző a pislogás képtelensége, mosolyogni vagy a szokásos testbeszéd gyakorlatokat végrehajtani)
- Az általános mozgás lelassulása (ami a mindennapi feladatokat időigényesebbé teszi)
- Az izmok merevsége
- Tremor vagy remegés
Mi okozza a Parkinson-kórt?
A Parkinson-kórt az agyban lévő idegsejtek elvesztése (vagy romlása) okozza. Az agyban lévő idegsejtek elvesztése azt eredményezi, hogy csökken a dopamin mennyisége, amely hírvivőként működik az agy azon részei között, amelyek az akaratlagos és akaratlan mozgást irányítják. Ezért e létfontosságú kapcsolat nélkül az agy elveszíti azt a képességét, hogy hatékonyan irányítsa a mozgást. Jelenleg nem ismert, hogy mi okozza az idegsejtek Parkinson-kórral összefüggő károsodását. Jelenleg úgy vélik, hogy mind a környezeti tényezők, mind a genetikai tényezők szerepet játszhatnak az idegsejtek elvesztésében.
A Parkinson-kór egy életre szóló állapot, amely nagymértékben ronthatja az egyén mindennapi funkcióinak képességét. A hagyományos kezelések csak az állapot tüneteit kezelik, de a kutatók izgatottan várják bizonyos génterápiák és őssejtterápia lehetőségeit, amelyek képesek lehetnek a károsodások visszafordítására és a betegség progressziójának megállítására.
Mi is az őssejt?
Az őssejtek olyan sejtek, amelyek még nem specializálódtak a szervezetben, azaz nem nőttek ki egy adott funkcióval rendelkező sejttípussá (pl. izomsejt, bőrsejt stb.). Egy őssejtből az emberi szervezetben számos különböző sejttípus válhat. Az őssejtek új típusú sejtekké válásának folyamatát differenciálódásnak nevezzük. Ez a folyamat az őssejtterápiák legfontosabb aspektusa, mivel a sejtek a szervezet gyógyulásához szükséges sejttípussá válnak. Az őssejtek önreprodukálóak is. Ez lehetővé teszi számukra, hogy a szervezetben már differenciálódáson átesett őssejtek azonos másolataivá szaporodjanak. Ha például őssejteket használnának egy idegrendszeri sérülés kezelésére, a kezelés során beadott sejtek idegsejtekké válhatnának, majd szaporodva exponenciálisan több idegsejtet hozhatnának létre önmagukban. Ez idővel drasztikusan növeli az őssejtes kezelések hatékonyságát.
A Parkinson-kór kezelésére szolgáló őssejtek biztonságosak
Venkataraman és munkatársai szerint “szubjektív javulást tapasztaltak az olyan tünetekben, mint az arckifejezés, a járás és a fagyási epizódok; 2 betegnél jelentősen csökkentették a Parkinson-kóros gyógyszeradagokat. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a protokollunk biztonságosnak tűnik, és nem fordultak elő súlyos mellékhatások az őssejt-transzplantáció után a PD-betegeknél.”
A Brian Snyder által tartott 2005-ös tanulmány szerint,
Az őssejtek lehetőséget kínálnak arra, hogy gyakorlatilag korlátlan mennyiségű optimalizált dopaminerg neuront biztosítsanak, amelyek a magzati mezencephalikus transzplantációhoz képest fokozott előnyöket biztosíthatnak. Most kimutatták, hogy az őssejtek képesek dopamin neuronokká differenciálódni, amelyek a Parkinson-kór állatmodelljeiben a transzplantációt követően előnyöket biztosítanak.
Tudjon meg többet a DVC Stem Parkinson-kórra vonatkozó protokolljáról itt: https://www.dvcstem.com/conditions/parkinsons