A neandervölgyiek 200 000 éven át virágoztak Eurázsia-szerte. Úgy tűnik, hogy teljes és boldog életet éltek. Hozzánk hasonlóan művészetet alkottak, gyászolták halottaikat, és még fogpiszkálót is használtak a fogaik közötti tisztálkodáshoz. De 45 000 évvel ezelőtt, amikor a Homo sapiens először talált otthonra Európában, a neandervölgyiek hirtelen eltűntek.
Most egy új japán kutatás, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg, ad némi támpontot arra, hogy miért – a neandervölgyiek agyát vizsgálva. Ezt az úttörő tanulmányt megelőzően a neandervölgyiek agya elérhetetlen volt a kutatók számára, mivel a lágy szövetek már régen elpusztultak. De egy bonyolult technika, az úgynevezett számítógépes neuroanatómia lehetővé tette a tudósok számára, hogy négy neandervölgyi koponya adatainak felhasználásával részletes 3D modelleket készítsenek a neandervölgyi agyakról. Ezután ezeket összehasonlították a korai anatómiailag modern emberek és egy “átlagos” modern emberi agy modelljeivel, közel 1200 MRI-vizsgálat adatai alapján.
A neandervölgyiek (NT), a korai Homo sapiens (EH) és a modern Homo sapiens (MH) agyfelszíni morfológiájának összehasonlítása. A felső sor az agyfelületben mutatkozó különbségeket mutatja. Az alsó sor a morfológiai különbséget mutatja az érintőfelületre merőleges irányban. (Credit: Spring Nature/Scientific Reports)
A megállapítások szembetűnő különbségeket mutatnak az emberi és a neandervölgyi agy morfológiájában. Persze, a neandervölgyieknek nagyobb koponyájuk és ennek megfelelően nagyobb agyuk volt, de a Homo sapiens kisagya arányaiban jóval nagyobb. Ez a majdnem pillangó alakú, bordázott szerv a nagyobb nagyagy szögletes gömbjei alatt helyezkedik el. Mérete azonban meghazudtolja képességeit: A kutatók szerint ez arra utal, hogy a neandervölgyiek a jelek szerint kognitívan kevésbé voltak rugalmasak, és rosszabbak voltak a talpraesettségben, a tanulásban és a változásokhoz való alkalmazkodásban, mint a Homo sapiens. Lehet, hogy volt nyelvük – ez még vita tárgya -, de a nyelvi feldolgozási képességeik töredéke lehetett a modern emberének. Ha ehhez hozzávesszük a rövidebb figyelmet és a rosszabb rövid- és hosszú távú memóriát, akkor kezd kirajzolódni egy kép arról, hogy ezek a korai emberek hogyan küzdhettek az alkalmazkodással ehhez képest.
VIDEÓ:
Mi okozta a neandervölgyiek kihalását?
Bár lehetetlen megmondani, miért tűntek el hirtelen a neandervölgyiek, ez a tanulmány bemutat néhány nyomot. Azt biztosan tudjuk, hogy a modern ember és a neandervölgyiek egymás mellett éltek: a Homo sapiens magasabb kognitív és kommunikációs képességei miatt talán jobban tudtak táplálkozni és vadászni, politikai szövetségeket kötni, vagy az életet megkönnyítő technológiát kitalálni. A neandervölgyiek talán nem tudtak volna versenyezni.
A tanulmány azonban nem mindenkit győzött meg, és egyes tudósok megkérdőjelezik, hogy a kutatók agyméretre és -formára vonatkozó következtetései feltétlenül helyesek-e. Ráadásul nagyobb kérdéseket is fel kell tenni azzal kapcsolatban, hogy az “intelligenciáról” alkotott modern felfogásunk valóban alkalmazható-e – és hogy a neandervölgyiek rendelkezhettek-e más, mára elveszett különleges képességekkel.