A második világháború okai miatt kiéleződött a vita Oroszország és az uniós országok között: egy vezető orosz tisztviselő elítélte az USA lengyelországi nagykövetét.
Vjacseszlav Volodin parlamenti elnök szerint Georgette Mosbacher nagykövet tweetje “sértő” volt az oroszokra és az amerikaiakra nézve.
Hétfőn tweetelt: “Kedves Putyin elnök úr, Hitler és Sztálin összejátszott a második világháború kirobbantása érdekében”.
Vlagyimir Putyin elnök szerint Lengyelország és szövetségesei elferdítik a történelmet.
A december 19-i maratoni sajtótájékoztatón az orosz elnök “teljesen elfogadhatatlannak és pontatlannak” nevezte, hogy Adolf Hitler náci vezetőt és Joszif Sztálin szovjet vezetőt egyformán hibáztatják a háború kitöréséért.
Putyin úr elmondta, hogy szovjet levéltári dokumentumokat kért ki, hogy cikket írjon a témáról – a náci Németország 1939. szeptember 1-jei lengyelországi inváziójáról -, és szerinte helyre kell tenni a dolgokat.
Azzal érvelt, hogy a nyugati hatalmak és Lengyelország azzal csillapították Hitler agresszióját, hogy 1938-ban hagyták neki Csehszlovákia elfoglalását.
- Miért haragszik Putyin Lengyelországra?
- Öt állam emlékezik a második világháborús “nyomorúságos” paktum áldozataira
Lengyelország náci lerohanása mindössze egy héttel azután történt, hogy Hitler külügyminisztere, Joachim von Ribbentrop és Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter 1939. augusztus 23-án aláírta a világot megdöbbentő megnemtámadási paktumot.
A paktum egy titkos záradéka Kelet-Európát náci és szovjet befolyási övezetekre osztotta fel, lehetővé téve a két diktátor – az egyik fasiszta, a másik kommunista – számára Lengyelország megszállását és szétverését.
Mosbacher asszony tweetjében emlékeztetett arra, hogy Lengyelország a két diktátor áldozata volt.
De a Putyinhoz közel álló Volodin úr szerint az amerikai külügyminisztériumnak meg kellene győződnie arról, hogy egy Mosbacher asszonyhoz hasonló nagykövetnek elegendő ismerete van egy ország történelméről, mielőtt oda küldenék dolgozni.
- Lengyelország még mindig számolja a második világháborús invázió veszteségeit
- Miért harcol Oroszország még mindig a világ legnagyobb tankcsatájában
Putyin úr felelevenítette a háborús szovjet szimbólumokat, és Sztálin portréi ma már gyakran láthatók Oroszországban.
2020-ban ünneplik a szövetségesek náci Németország felett aratott győzelmének 75. évfordulóját.
Több mint 20 millió szovjet állampolgár halt meg az oroszok által “Nagy Honvédő Háborúnak” nevezett háborúban, miután a nácik 1941-ben megszállták a Szovjetuniót. Putyin apja Sztálin NKVD titkosrendőrségében szolgált, és 1942-ben súlyosan megsebesült a háborúban.
Putyin elnök azzal érvelt, hogy Sztálin megpróbált Hitler-ellenes szövetséget kötni Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Lengyelországgal, de az 1938-as müncheni egyezmény – amely Csehszlovákiát halálra ítélte – meghiúsította ezt a tervet. Sztálinnak ezután meg kellett egyeznie Hitlerrel, mivel a Nyugat elárulva érezte magát – érvelt.
A nyugati történészek azonban rámutatnak, hogy a náci-szovjet megnemtámadási paktum azt jelentette, hogy Hitlernek nem kellett tartania a Szovjetunióval való összecsapástól, ha lerohanja Lengyelországot, és így megkapta a szükséges biztosítékot.
Másrészt Sztálin nyersanyagokkal látta el a náci hadigépezetet, ami – szó szerint – Hitler Nyugat-Európa elleni agresszióját segítette.
Hogyan eszkalálódott ez a vita?
December 30., hétfő: Az amerikai nagykövet tweetje mellett Németország lengyelországi nagykövete – Rolf Nikel – is belekeveredett a vitába, és tweetelt: “A Molotov-Ribbentrop-paktum a náci Németország Lengyelország elleni bűnös inváziójának előkészítését szolgálta. A Szovjetunió Németországgal együtt részt vett Lengyelországnak ebben a brutális felosztásában.”
december 29: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök nyilatkozatot ad ki, amelyben azzal vádolja Putyint, hogy a második világháború kérdését arra használja, hogy elfedje az Oroszországot ért közelmúltbeli nemzetközi kudarcokat, például az orosz dopping miatt kiszabott sportszankciókat. Morawiecki szerint “Putyin elnök számos alkalommal hazudott Lengyelországról”.
december 27: A lengyel külügyminisztérium tiltakozásul beidézi az orosz nagykövetet, emlékeztetve arra, hogy a háború a náci-szovjet paktummal kezdődött, és hogy Lengyelország mintegy hatmillió polgárt veszített a háborúban. Korábban Putyin lenézte Lengyelországot és a nyugati hatalmakat Hitler megbékítése miatt, és az 1930-as években “antiszemita disznónak” bélyegezte Lengyelország berlini nagykövetét.
Szeptember19: Az Európai Parlament állásfoglalása – amely politikai jelentőségű, de nem törvény – sürgeti az uniós államokat, hogy “világosan és elvi alapon értékeljék a totalitárius kommunista rezsimek és a náci rezsim által elkövetett bűnöket és agresszív cselekményeket”. A háborút az 1939-es hírhedt náci-szovjet alku “közvetlen következményeként” írja le.