Mi történik az Antarktiszon?
2020. február 6-án az Antarktiszi-félsziget északi részén található, argentin tulajdonban lévő Esperanza kutatóállomáson 18,3 Celsius-fokot, azaz 64,9 Fahrenheit-fokot mértek. Ez több mint 10 Fahrenheit-fokkal magasabb, mint az előző legmelegebb, 2015. március 24-én mért 53,5 fokos (17,5 Celsius-fok) érték, és ez a valaha mért legmelegebb hőmérséklet az antarktiszi kontinensen. (Összehasonlításképpen: a floridai Miami átlaghőmérséklete február hónapban 64-75 Fahrenheit-fok.)
Az Antarktiszi-félsziget jellemzően a kontinens legmelegebb területe, ahol a legmagasabb hőmérséklet januárban és februárban (a déli félteke nyári hónapjaiban) jelentkezik; az éghajlat azonban ritkán haladja meg az 50 Fahrenheit-fokot, azaz 10 Celsius-fokot. A téli átlaghőmérséklet is emelkedik, egyes tanulmányok szerint az 1960-as évek óta közel 11 Fahrenheit-fok (6 Celsius-fok) emelkedés tapasztalható.
Valójában az egész antarktiszi régió – amelyet a 60. szélességi foknál délebbre fekvő bármely helyként határoznak meg – folyamatosan melegszik. A Meteorológiai Világszervezet szerint az Antarktiszi-félsziget nyugati részén található gleccserek akár 87%-a is visszahúzódott az elmúlt ötven évben. Bár az antarktiszi tengeri jég az elmúlt évtizedekben fokozatosan növekedett, a PNAS folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a tendencia a közelmúltban megfordult, és 2017-ben rekordalacsony antarktiszi tengeri jeget mértek. Összességében akár 25 000 négyzetkilométernyi (közel 10 000 négyzetmérföldnyi) antarktiszi tengeri jég is elveszett az elmúlt hetven évben.
Mit jelent ez a világ többi része számára?
Az antarktiszi jégtakaró annyi vizet tárol, hogy potenciálisan 60 méterrel megemelheti a globális tengerszintet. Bár a teljes jégtakaró elvesztése túlzó aggodalom, az antarktiszi hőmérséklet felmelegedése és az ezzel járó tengeri jég és gleccserek olvadása hatással van a vízszint emelkedésére. A tengerszint jelenlegi emelkedésének akár egynegyedét is okozhatja az antarktiszi jég olvadása. Az egyik aggodalomra okot adó terület a nyugat-antarktiszi jégtakaró, amely a különösen instabil Thwaites-gleccsert tartalmazza. 2018-ban kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása hozzájárulhatott a tengerszint rendkívül gyors emelkedéséhez a 125 000 évvel ezelőtti Eemi-interglaciális időszakban, a mainál csak néhány fokkal melegebb éghajlati viszonyok között.
A jég olvadása nem az emelkedő hőmérséklet egyetlen következménye. Az óceánok elsavasodását – a korallfehéredés témájában leggyakrabban említett jelenséget – az okozza, hogy az óceánok vize szén-dioxidot nyel el, megváltoztatva ezzel a pH-értékét. Az Antarktiszt körülvevő Déli-óceánban jelentősen megnőtt az oldott CO2 koncentrációja, ami veszélyezteti az ottani ökoszisztémákat. Az olyan gerinctelenek, mint a krill és a zooplankton, amelyek számos tengeri táplálékhálózat alapját képezik, súlyos populációcsökkenést tapasztalhatnak. Emellett a hidegvízi élőlények – amelyek jellemzően alacsonyabb anyagcserével és hosszabb élettartammal rendelkeznek, mint trópusi társaik – lassabban alkalmazkodnak a változó körülményekhez, és ezért kevésbé valószínű, hogy túlélik a környezetükben bekövetkező változásokat. Bár ez helyi problémának tűnhet, a világ számos faja – köztük madarak, halak és bálnák – vándorol a Déli-óceánba és vissza élete során. Az Antarktisz és a környező ökoszisztémák károsodásának messzemenő globális következményei lehetnek.
Kiegészítő információk:
- 65 fok volt az Antarktiszon ezen a héten : NPR (Febr. 2020)
- Antarktisz hatása a tengerszint emelkedésére az elkövetkező évszázadokban: NASA (April 2019)
- Quick Facts About Ice Sheets : NSIDC
article by Kayla Windelspecht
image credits:
- Aerial view of Antarctica: Davepape / Public domain
- Ice sheet: Liam Quinn Kanadából / CC BY-SA (https://creativecommons.org/licenses/by-sa/2.0)