A korallokat fenyegető antropogén (emberi) veszélyek

A korallzátonyokat leginkább az ember okozta, vagy antropogén tevékenységek veszélyeztetik. A szennyezés, a túlhalászás, a dinamitot vagy cianidot használó pusztító halászati gyakorlat, az élő korallok gyűjtése az akváriumi piacra, a korallok bányászata építőanyagként, valamint az éghajlat felmelegedése csak néhány azon számos módok közül, amelyekkel az emberek nap mint nap károsítják a zátonyokat szerte a világon.

A zátonyokat fenyegető egyik legjelentősebb veszélyforrás a szennyezés. A szárazföldi lefolyás és a szennyezőanyag-kibocsátás a kotrásból, a part menti fejlesztésekből, a mezőgazdasági és erdőirtási tevékenységekből, valamint a szennyvíztisztító telepek működéséből eredhet. Ez a lefolyás tartalmazhat üledéket, tápanyagokat, vegyi anyagokat, rovarölő szereket, olajat és törmeléket.

Amikor egyes szennyező anyagok a vízbe kerülnek, a tápanyagszint megnövekedhet, ami elősegíti az algák és más organizmusok gyors növekedését, amelyek elnyomhatják a korallokat.

A korallzátonyokra hatással vannak a vízbe kerülő szivárgó üzemanyagok, lerakódásgátló festékek és bevonatok, valamint más vegyi anyagok is. A kőolajkiömlések nem mindig hatnak közvetlenül a korallokra, mert az olaj általában a víz felszíne közelében marad, és nagy része napokon belül elpárolog a légkörbe. Ha azonban az olajszennyezés a korallok ívása közben történik, az ikrák és a spermiumok károsodhatnak, mivel a felszín közelében lebegnek, mielőtt megtermékenyülnének és letelepednének. Az olajszennyezés tehát amellett, hogy veszélyezteti a vízminőséget, megzavarhatja a korallok szaporodási sikerét is, ami sebezhetővé teszi őket más típusú zavarokkal szemben.

Sok területen a korallzátonyok elpusztulnak, amikor a korallfejeket és az élénk színű zátonyhalakat összegyűjtik az akvárium- és ékszerkereskedelem számára. A figyelmetlen vagy képzetlen búvárok letaposhatják a törékeny korallokat, és számos halászati technika is pusztító lehet. A robbantásos halászat során dinamitot vagy más nehéz robbanóanyagokat robbantanak fel, hogy a halakat előcsalogassák rejtekhelyeikről. Ez a gyakorlat válogatás nélkül elpusztít más fajokat, és annyira megrepesztheti és megterhelheti a korallokat, hogy azok kilökik zooxantelláikat. Ennek eredményeképpen nagy zátonyszakaszok pusztulhatnak el. A cianidos halászat, amely során cianidot permeteznek vagy dobnak a zátonyokra, hogy elkábítsák és elkapják az élő halakat, szintén megöli a korallpolipokat és rontja a zátonyok élőhelyét. Több mint 40 országot érint a robbantásos halászat, és több mint 15 ország számolt be cianidos halászatról.

Az egyéb káros halászati technikák közé tartozik a mélyvízi vonóhálózás, amely során halászhálót húznak a tengerfenéken, és a muro-ami hálózás, amely során a zátonyokat súlyozott zsákokkal döngölik, hogy a halakat előcsalogassák a hasadékokból. A hullámok által megzavart területeken gyakran problémát jelentenek a törmelékként visszamaradt halászhálók. A sekély vízben az élő korallok belegabalyodnak ezekbe a hálókba, és elszakadnak az alapjukról. Ezenkívül a halászhajókról a zátonyokra dobott horgonyok is eltörhetnek és elpusztíthatják a koralltelepeket.

Az olyan tevékenységekből, mint az erdőirtás, valamint a fosszilis tüzelőanyagok hő- és energiatermelés céljából történő elégetéséből származó üvegházhatású gázok növekedése az óceánok hőmérsékletének emelkedését okozza, megváltoztatja a viharmintákat, és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez. Ezek a változások több korallfehéredési eseményhez, fokozott viharpusztuláshoz vezetnek.

A korallzátonyokon megfeneklett hajók azonnali és hosszú távú károkat okozhatnak a zátonyokban. Tudjon meg többet, és tekintse meg a nagyobb képet.

A szennyezés számos módon károsíthatja a zátonyokat. Az olyan törmelék, mint ez a műanyag zacskó, gyorsan beleakadhat egy korallba, és megfojtja azt. Tudjon meg többet, és nézze meg a nagyobb képet.

A halászat bizonyos típusai súlyosan károsíthatják a zátonyokat. A vonóhálós halászok a halakat úgy fogják ki, hogy hálókat húznak az óceánfenéken. A háló útjában lévő zátonyokat elkaszálják. Hosszú, széles törmelék- és homokfoltok maradnak a nyomukban.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.