A komodói sárkány gyorsaságának és kitartásának gyökereit találta meg a genom tanulmány

WASHINGTON – A tudósok feltérképezték a világ legnagyobb gyíkjának, a komodói sárkánynak a genomját, és érdekes titkokat fedeztek fel a hidegvérű ragadozók lenyűgöző gyorsasága és kitartása mögött, amelyek az anyagcsere emlősökéhez hasonló szintre emelésével érhetőek el.

A kutatók hétfőn közölték, hogy olyan kulcsfontosságú genetikai adaptációkat találtak, amelyek a több indonéziai szigetet, köztük Komodót is benépesítő gyíkok szívósságának alapját képezhetik, és mérges harapásukkal akár egy vízibivaly méretű zsákmányt is elpusztítanak.

A komodói sárkányok elérik a 3 méteres hosszúságot, görbe és fogazott fogakkal, sárga villás nyelvvel, erős végtagokkal és hosszú farokkal rendelkeznek.

“Ez egy elszigetelt szigeteken élő csúcsragadozó, és teljesen gigantikus. Egyszerűen félelmetes állat” – mondta Benoit Bruneau, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetemhez tartozó Gladstone Institute of Cardiovascular Disease igazgatója, a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban megjelent tanulmány egyik vezető szerzője.

“A hüllők olyanok, mint egyfajta játszótér az evolúció számára. Olyan nagy a változatosság a méret, a forma, a viselkedés és a fiziológia tekintetében” – tette hozzá Bruneau.

A csapat az atlantai állatkertben tartott két komodói sárkány, a Slasher és a Rinca nevűek vérmintáiból szekvenálta a genomot.

A kutatók olyan genetikai adaptációkat fedeztek fel, amelyek a mitokondriumok – a sejtek áramfejlesztői, amelyek kritikus szerepet játszanak a szív- és más izmok működésének szabályozásában – működését érintik, és amelyek felerősíthetik a gyíkok aerob kapacitását.

Külső vérű élőlényekként a hüllők jellemzően nem rendelkeznek aerob kapacitással, a fizikai megerőltetés után gyorsan kimerülnek, ellentétben a melegvérű emlősökkel. A komodói sárkányok, amelyek kivételt képeznek a hüllők között, képesek az emlősökéhez közeli anyagcserét elérni.

A kutatók olyan géneket is találtak, amelyek egy fejlett érzékelőrendszerben részt vevő kémiai érzékelőket irányítanak, amelyek segítségével a komodói sárkányok érzékelik a hormonokat, a test kémiai hírvivőit, valamint a feromonokat, a különösen az emlősök által kibocsátott vegyi anyagokat, amelyek jelzésekként szolgálnak fajuk többi tagja számára.

Ezek az alkalmazkodási képességek segíthetnek a komodói sárkányoknak nagy távolságokon át zsákmányt találni, tette hozzá a tanulmány társszerzője, Katherine Pollard, a Gladstone Institute of Data Science & Biotechnológia igazgatója.

A komodói sárkány mérgének egyik összetevője egy véralvadásgátló vegyület, amely megakadályozza, hogy az áldozat vére megalvadjon, és így elvérezzen. A kutatók a komodói sárkányok véralvadásban szerepet játszó génjeiben olyan adaptációkat találtak, amelyek immunissá teszik ezeket a gyíkokat a méreg alvadásgátló anyagával szemben, és megvédik őket attól, hogy elvérezzenek, ha egy másik fajuk tagja támadja meg őket.

“Amikor két hím harcol egymással” – mondta Bruneau – “az egy lenyűgöző erőfitogtatás.”