A karamell évszázadok óta kedvelt édesség. Sokféleképpen élvezhetjük ezt az ízletes cukros alkotást, mint egy kis fagylalt tetejét, egy ital vagy desszert ízesítőjeként, érett gyümölcs bevonataként vagy önmagában, a maga krémes, meleg finomságában.
A “karamell” kifejezésnek valójában két jelentése van; az egyik a felmelegített cukor legmagasabb fokozata, például a “karamellizáció”, a másik jelentése pedig magára az édességre utal. Valójában öt különböző kifejezés létezik, amelyeket a tizennyolcadik és tizenkilencedik században használtak a karamellkészítés módjainak kategorizálására: sima, gyöngyház, fújás, toll és törés vagy kassza. Ez egy olyan kényes folyamat volt, hogy a tizenhatodik században csak a patikusok voltak elég magabiztosak ahhoz, hogy kezeljék a karamell készítésének különböző hőkezelési technikáit.
A karamell szintén a karamellből eredeztethető, mivel a cukrászok különböző összetevőkkel kísérleteztek, amelyeket az egyszerű recepthez hozzáadtak vagy elvontak. A karamellhez hasonló tej helyett a karamell kókuszolajat használ, hogy más ízt és textúrát adjon neki. A karamellben lévő tej az, ami a sokak által ismert krémes ízt adja.
A karamell keverésének és ízesítésének oly sok módja van, hogy egyesek még más édességekben meglévő ízekkel is kísérleteznek, mint például az édesgyökér vagy az eper. Sokféleképpen lehet élvezni ezt az egyszerű, mégis finom édességet, érdemes megnézni, hogy mit kínál a világ, mint a saját csavarja ezt a klasszikust.
