Ezt a cikket ET 14:00-kor frissítettük.
A jegesmedvék köztudottan kiváló úszók, de egy új kutatás szerint kiváló búvárok is.
A tudósok nemrég megfigyeltek egy 3 perc 10 másodpercig tartó jegesmedve merülést, amely mintegy 2 perccel megdöntötte a korábbi rekordot. A kutatók – Ian Stirling, a kanadai Albertai Egyetem munkatársa és Rinie van Meurs, holland természettudós és sarkvidéki expedícióvezető – a norvégiai Svalbard szigetcsoporton (a norvég kontinentális Norvégia és az Északi-sark között, Grönlandtól keletre található) jegesmedvéket tanulmányozták, amikor szemtanúi voltak ennek az epikus víz alatti úszásnak. A kutatók a merülésről a Polar Biology című folyóirat augusztusi számában számoltak be.
A jegesmedvékről köztudott, hogy élelemért merülnek – mondta Stirling és van Meurs, akik jelentésükben megjegyezték, hogy ezek az állatok általában 3 és 30 másodperc között maradnak a víz alatt, amikor merülnek. Néha hosszabb ideig maradnak a víz alatt, hogy hínár után kutassanak, de a leghosszabb feljegyzett hínármerülés mindössze 1 perc 12 másodpercig tartott, mondták.
Ez a rekordmerülés is táplálékért volt, de ez a medve nagyobb zsákmányra gondolt. A lefogyott jegesmedve, amelyet a kutatók egy hajó fedélzetéről figyeltek meg, egy három szakállas fókából álló csoportra vadászott, amelyek egy úszó jégtáblán, úgynevezett jégtáblán heverésztek. A medve lecsúszott a vízbe, és úszni kezdett a fókák felé, majd a felszín alá merült, hogy folytassa a kutatók által “vízi becserkészést”
Miután több mint 3 percet töltött a víz alatt, a jegesmedve “kirobbant” a vízből, és félúton a jégtáblára hajtotta magát, közvetlenül az egyik fóka pihenőhelye elé. Az éhes medve szerencsétlenségére a fóka elmenekült – mondták a kutatók. Az egész vadászatot azonban videóra és filmre vették, így a kutatók megerősíthették, hogy a jegesmedve nem jött fel levegőért, mielőtt a jégre vetette volna magát.
Hogy a medve merülését perspektívába helyezzük, egy átlagos ember körülbelül 2 percig képes visszatartani a lélegzetét a víz alatt, bár néhány embernek még ez is túlzás. És vannak, akik képesek arra edzeni magukat, hogy ennél sokkal tovább tartsák vissza a lélegzetüket. (Különböző technikák léteznek a lélegzetvételek közötti idő növelésére.)
A jegesmedve azon képessége, hogy ilyen sokáig képes visszatartani a lélegzetét, azért érdekes a kutatók számára, mert ez annak a jele lehet, hogy ezek az állatok fejlődnek, hogy túléljenek egy gyorsan változó élőhelyen. A globális felmelegedés a kutatók szerint a tengeri jég csökkenéséhez vezet, ami azt jelenti, hogy a jegesmedvéknek kevesebb jégen van lehetőségük vadászni. Így az állatoknak több időt kell a vízben tölteniük, mint korábban, amikor fókákra és más szárazföldi zsákmányra vadásznak.
“Lehetséges, hogy az a képesség, hogy ilyen sokáig vissza tudja tartani a lélegzetét, a tengeri környezetben való élethez és vadászathoz való jelentős alkalmazkodás kezdeti fejlődését jelzi” – írták a kutatók a tanulmányban.
A jegesmedvék 400 000 és 500 000 évvel ezelőtt váltak el őseiktől, a barnamedvéktől (Ursus arctos), ami evolúciós szempontból meglehetősen friss. Stirling és van Meurs szerint a jegesmedve víz alatti lélegzetvételre való hajlama olyan tulajdonság lehet, amely még nem fejlődött ki teljesen, de nem valószínű, hogy az állat elég gyorsan tud fejlődni ahhoz, hogy alkalmazkodjon a gyorsan zsugorodó sarki jégsapkák életéhez.
Szerkesztői megjegyzés: A cikket frissítettük, hogy javítsuk a jegesmedvék felszín alá merülésével kapcsolatos információkat. A medvék nem halakért merülnek, ahogy a cikk korábban állította.
Kövesse Elizabeth Palermo @techEpalermo. Kövesse a Live Science @livescience, Facebook & Google+. Eredeti cikk a Live Science-en.
Újabb hírek