MIT TUDUNK A KORONAVÍRUSRÓL?
Mi a koronavírus?
A koronavírus egy olyan vírustípus, amely betegséget okozhat állatokban és emberekben. A vírusok a gazdaszervezetükben lévő sejtekbe törnek be, és azokat használják fel arra, hogy szaporodjanak, és megzavarják a szervezet normális funkcióit. A koronavírusok a latin “corona” szóról kapták a nevüket, ami koronát jelent, mivel egy tüskés héj veszi körül őket, amely egy királyi koronára hasonlít.
A Wuhanból származó koronavírus olyan vírus, amelyet a járvány kitörése előtt még soha nem láttak. A vírusok taxonómiájával foglalkozó nemzetközi bizottság a SARS-CoV-2 nevet adta neki. A név a Severe Acute Respiratory Syndrome coronavirus 2 rövidítése.
Szakértők szerint a vírus, amely a járvány decemberi kitörése óta 50 betegből körülbelül egynek a halálát okozta, a Kínát 2002-ben sújtó SARS betegség “testvére”, ezért nevezték el róla.
A vírus által okozott betegséget COVID-19-nek nevezték el, ami a Coronavirus disease 2019 rövidítése.
Dr. Helena Maier, a Pirbright Intézet munkatársa elmondta: “A koronavírusok a vírusok családjába tartoznak, amelyek a legkülönbözőbb fajok széles körét fertőzik, beleértve az embereket, szarvasmarhákat, sertéseket, csirkéket, kutyákat, macskákat és vadon élő állatokat.
“Az új koronavírus azonosításáig mindössze hat különböző koronavírusról volt ismert, amelyek megfertőzték az embert. Ezek közül négy enyhe, közönséges megfázás típusú betegséget okoz, de 2002 óta két új koronavírus jelent meg, amelyek megfertőzhetik az embert, és súlyosabb betegséget okozhatnak (súlyos akut légúti szindróma (SARS) és közel-keleti légúti szindróma (MERS) koronavírusok).
“A koronavírusokról ismert, hogy időnként képesek egyik fajból a másikba átugrani, és ez történt a SARS, a MERS és az új koronavírus esetében is. Az új koronavírus állati eredetét még nem ismerjük’.
Az első emberi megbetegedéseket nyilvánosan a kínai Wuhan városból jelentették, ahol mintegy 11 millió ember él, miután az orvosok először december 31-én kezdték nyilvánosan jelenteni a fertőzéseket.
Január 8-ig 59 gyanús esetet jelentettek, és hét ember állapota válságos volt. Az új vírusra teszteket fejlesztettek ki, és a regisztrált esetek száma emelkedni kezdett.
Az első ember még azon a héten meghalt, január 16-ra pedig már ketten haltak meg, és 41 esetet erősítettek meg. Másnap a tudósok azt jósolták, hogy 1700 ember fertőződött meg, valószínűleg akár 7000 is lehet.
Honnan származik a vírus?
A tudósok szerint a vírus szinte biztosan denevérektől származik. A koronavírusok általában véve általában állatokból származnak – a hasonló SARS- és MERS-vírusok feltehetően cibetmacskákból, illetve tevékből származnak.
A COVID-19 első megbetegedései olyan emberektől származtak, akik egy wuhani élőállat-piacot látogattak vagy ott dolgoztak, amelyet azóta vizsgálat céljából bezártak.
Noha a piac hivatalosan tenger gyümölcsei piac, más élő és halott állatokat is árultak ott, köztük farkaskölyköket, szalamandrákat, kígyókat, pávákat, sündisznókat és tevehúst.
A Wuhan-i Virológiai Intézet tanulmánya, amely 2020 februárjában jelent meg a Nature tudományos folyóiratban, megállapította, hogy a kínai betegeknél talált vírusminták genetikai felépítése 96 százalékban megegyezik a denevérekben talált coronavírussal.
A piacon azonban nem sok denevér volt, így a tudósok szerint valószínű, hogy volt egy állat, amely közvetítőként működött, és egy denevértől kapta el a vírust, mielőtt továbbította volna az emberre. Azt még nem erősítették meg, hogy ez milyen állat volt.
Dr. Michael Skinner, az Imperial College London virológusa nem vett részt a kutatásban, de azt mondta: “A felfedezés egyértelműen Kínába helyezi az nCoV denevérekből való eredetét.”
“Még mindig nem tudjuk, hogy egy másik faj szolgált-e köztes gazdaként a vírus felerősítéséhez, és esetleg a piacra juttatásához, és azt sem, hogy ez a gazdafaj milyen lehetett.
A halálos áldozatok száma eddig meglehetősen alacsony. Miért aggódnak ennyire az egészségügyi szakértők?
A szakértők szerint a nemzetközi közösség azért aggódik a vírus miatt, mert olyan keveset tudunk róla, és úgy tűnik, hogy gyorsan terjed.
A vírus hasonlít a SARS-hoz, amely 2003-ban Ázsiában kitört járványban 8000 embert fertőzött meg és közel 800-at ölt meg, mivel ez egyfajta koronavírus, amely az emberek tüdejét fertőzi meg. Kevésbé halálos azonban, mint a SARS, amely körülbelül minden 10. ember halálát okozta, míg a COVID-19 esetében körülbelül minden 50. emberét.
A másik ok az aggodalomra az, hogy senki sem rendelkezik immunitással a vírussal szemben, mivel még soha nem találkozott vele. Ez azt jelenti, hogy nagyobb károkat okozhat, mint azok a vírusok, amelyekkel gyakran találkozunk, mint például az influenza vagy a nátha.”
Az Oxfordi Egyetem professzora, Dr. Peter Horby egy januári tájékoztatón elmondta: “Az új vírusok sokkal gyorsabban terjedhetnek a lakosság körében, mint a folyamatosan keringő vírusok, mivel nincs ellenük immunitásunk.”
“A legtöbb szezonális influenzavírus halálozási aránya 1000 emberből kevesebb, mint egy. Itt egy olyan vírusról beszélünk, amelynek súlyossági spektrumát nem ismerjük teljesen, de lehetséges, hogy a halálozási arány akár két százalék is lehet.”
Ha a halálozási arány valóban két százalék, akkor ez azt jelenti, hogy 100 betegből kettő, aki elkapja, meghal.
“Az az érzésem, hogy ennél alacsonyabb” – tette hozzá Dr. Horby. Valószínűleg kihagyjuk az enyhébb esetek jéghegyét. De ez a jelenlegi helyzet.”
“A két százalékos halálozási arány az 1918-as spanyolnátha világjárványhoz hasonlítható, így ez világszerte jelentős aggodalomra ad okot.”
Hogyan terjed a vírus?
A betegség pusztán köhögéssel és tüsszentéssel terjedhet az emberek között, így rendkívül fertőző fertőzés. És még azelőtt is terjedhet, hogy valakinek tünetei lennének.”
Az elképzelések szerint a nyállal, sőt a szembe kerülő vízzel is terjed, ezért a szoros érintkezés, a csókolózás, az evőeszközök vagy használati tárgyak megosztása mind kockázatos. A felszíneken, például műanyagon és acélon akár 72 órán keresztül is megélhet, ami azt jelenti, hogy az emberek a fertőzött felületek érintésével is elkaphatják.
Eredetileg úgy gondolták, hogy az emberek egy élőállat-piacon kapták el Wuhan városában. De hamarosan olyan embereknél is megjelentek az esetek, akik soha nem jártak ott, ami arra késztette az orvosokat, hogy rájöjjenek, a betegség emberről emberre terjed.
Mit tesz veled a vírus? Mik a tünetek?
Ha valaki elkapta a COVID-19 vírust, két és 14 nap vagy akár hosszabb idő is eltelhet, mire tüneteket mutat – de ez idő alatt is fertőző lehet.
Ha mégis megbetegszik, a tipikus tünetek közé tartozik az orrfolyás, a köhögés, a torokfájás és a láz (magas láz). A betegek túlnyomó többsége ezekből gond nélkül felépül, és sokan egyáltalán nem szorulnak orvosi segítségre.
A betegek egy kis csoportjánál, akik a jelek szerint főként az idősek vagy a hosszú távú betegségben szenvedők, tüdőgyulladáshoz vezethet. A tüdőgyulladás olyan fertőzés, amelynek során a tüdő belseje megduzzad és megtelik folyadékkal. Ez egyre nehezebbé teszi a légzést, és ha nem kezelik, végzetes lehet, és megfulladhatnak az emberek.
A számok azt mutatják, hogy a kisgyermekeket a jelek szerint nem érinti különösen súlyosan a vírus, ami szerintük különös, figyelembe véve az influenzára való fogékonyságukat, de nem világos, hogy miért.
Mit mutattak ki a genetikai vizsgálatok a vírusról?
Kínában a tudósok mintegy 19 vírustörzs genetikai szekvenciáját rögzítették és adták ki a világszerte dolgozó szakértők számára.
Ez lehetővé teszi mások számára, hogy tanulmányozzák őket, teszteket fejlesszenek ki, és esetleg megvizsgálják az általuk okozott betegség kezelését.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a koronavírus nem sokat változott – a változást mutációnak nevezik – terjedésének korai szakaszában.
A kínai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ főigazgatója, Gao Fu szerint azonban a vírus mutálódik és alkalmazkodik, ahogy az emberek között terjed.
Ez azt jelenti, hogy a vírus tanulmányozására és esetleges megfékezésére irányuló erőfeszítések különösen nehézzé válhatnak, mivel a vírus minden egyes alkalommal másként nézhet ki, amikor a tudósok elemzik.
A további vizsgálatok talán képesek lesznek feltárni, hogy a vírus először kis számú embert fertőzött-e meg, majd megváltozott és elterjedt tőlük, vagy a vírus különböző változatai állatokból származnak, amelyek külön fejlődtek.
Mennyire veszélyes a vírus?
A vírus halálozási aránya körülbelül két százalék. Ez a halálozási arány hasonló a spanyolnátha járványhoz, amely 1918-ban mintegy 50 millió ember halálát okozta.
A szakértők a járvány kezdete óta vitatkoznak arról, hogy a fertőzöttek valódi száma jelentősen magasabb-e, mint a hivatalosan regisztrált esetek száma. Egyeseknél olyan enyhe tünetekkel számolnak, hogy nem is veszik észre, hogy betegek, amíg nem vizsgálják meg őket, így csak a súlyosabb eseteket fedezik fel, ami miatt a halálos áldozatok száma magasabbnak tűnik, mint amilyen valójában.
A kínai kormányzati felügyeletet vizsgáló vizsgálat azonban azt mondta, hogy nem talált okot arra, hogy ez igaz legyen.
Dr. Bruce Aylward, az Egészségügyi Világszervezet egyik tisztviselője, aki Kínában járt, azt mondta, nincs bizonyíték arra, hogy a számok csak a jéghegy csúcsát mutatják, és azt mondta, a felvételek pontosnak tűnnek – jelentette a Stat News.
Kigyógyítható-e a vírus?
A COVID-19 vírus nem gyógyítható, és nehéznek bizonyul a megfékezése.
Az antibiotikumok nem hatnak a vírusok ellen, így szóba sem jöhetnek. A vírusellenes gyógyszerek működhetnek, de a vírus megértése, majd a kezelésére alkalmas gyógyszerek kifejlesztése és előállítása évekbe és hatalmas pénzekbe kerülne.
A koronavírus ellen még nem létezik vakcina, és a fentiekhez hasonló okok miatt nem valószínű, hogy időben kifejlesztik azt, hogy ebben a járványban bármi haszna legyen.
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek és a Baylor Egyetem a texasi Wacóban azt állítják, hogy a SARS-járványból származó információk felhasználásával dolgoznak egy vakcinán, amely azon alapul, amit általában a koronavírusokról tudnak. Ennek kifejlesztése azonban a Pharmaceutical Technology szerint egy vagy több évig is eltarthat.
A kormányok és az egészségügyi hatóságok jelenleg a vírus megfékezésén és a megbetegedett betegek ellátásán dolgoznak, hogy megakadályozzák a többi ember megfertőzését.
A betegséget elkapó embereket kórházakban karanténba zárják, ahol a tüneteiket kezelni tudják, és távol lesznek a nem fertőzött lakosságtól.
A világ repülőterein pedig olyan szűrőintézkedéseket vezetnek be, mint például orvosok jelenléte a helyszínen, lázmérés, és hőszűrés, hogy kiszűrjék az esetlegesen megbetegedetteket (a fertőzés megemelkedett lázat okoz).
A tünetek megjelenése azonban hetekig is eltarthat, így csak kis valószínűséggel szúrják ki a betegeket a repülőtéren.
Ez a járvány járványnak vagy világjárványnak számít?
A járványt március 11-én világjárvánnyá nyilvánították. Az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint a pandémia “egy új betegség világméretű elterjedése”.
Az ENSZ-ügynökség korábban azt mondta, hogy a Hubein kívüli esetek többsége az epicentrumból “átterjedt”, tehát a betegség valójában nem terjedt aktívan a világon.