A hasi fájdalom 22 fő oka – A hasi fájdalom magyarázata

A becsült olvasási idő: 13 perc

A hasi fájdalom, más néven hasi fájdalom, számos különböző állapot okozza, amelyek többsége ártatlan vagy jóindulatú.

Valamikor azonban a hasi fájdalom mögött súlyos, azonnali beavatkozást igénylő rendellenesség is állhat.

A has a testnek a mellkas és a medence közötti része. Más gyakori elnevezések a has leírására a has, a gyomor és a pocak.

A fájdalom helye kulcsfontosságú. Ezért a fájdalom felső hasi és alsó hasi fájdalomra osztható.

A felső hasi fájdalom tovább osztható jobb felső hasi fájdalomra, epigasztrikus fájdalomra és bal felső hasi fájdalomra.

Az alsó hasi fájdalom szintén felosztható jobb és bal alsó kvadránsbeli fájdalomra.

A hasi fájdalom lehet diffúz is, és nem egyértelműen a has egy adott részén helyezkedik el.

Akut vs. krónikus hasi fájdalom

A fájdalom akut vagy krónikus jellegének meghatározása kulcsfontosságú.

Az “akut hasi fájdalom” kifejezést a gyorsan fellépő súlyos hasi fájdalom leírására definiálták, amely súlyos állapotot jelenthet. Sürgős és specifikus diagnózist és néha azonnali sebészeti beavatkozást igényel.

Az “akut hasi fájdalom” kiváltó okaira példa az akut vakbélgyulladás, az akut epehólyaggyulladás, az akut hasnyálmirigy-gyulladás, az akut divertikulitis, az epekő és a vesekő.

Jobb felső hasi fájdalom

A jobb felső hasi fájdalmat jellemzően a máj, az epehólyag és az epeutak rendellenességei okozzák.

Az epekövek

Az epekövek által okozott fájdalmat epekólikának nevezzük.

Az epekólika állandó vagy időszakos fájdalom, amely általában a jobb felső hasüregben található. Néha a fájdalom hátrafelé a jobb lapockáig terjed.

A fájdalom általában 30 perctől egy óráig tart, de kisebb intenzitással még több órán keresztül is folytatódhat.

Az epekövek kimutatására általában ultrahangot használnak.

Az epehólyag sebészi eltávolítása az epeköves és epekólikás betegek szokásos kezelése. Ezt gyakran kulcslyuksebészeti (laparoszkópos) műtéttel végzik.

Az epekólika állandó vagy időszakos fájdalom, amely általában a has jobb felső kvadránsban található. Általában olyan epekövek okozzák, amelyek akadályozzák az epe normális áramlását az epehólyagból.

Az akut epehólyaggyulladás

Az akut epehólyaggyulladás az epehólyag gyulladása.

A leggyakoribb kiváltó ok az epehólyagból történő epekőszállítást akadályozó epekő.

A betegeknél leggyakrabban állandó, erős jobb felső hasi fájdalom jelentkezik. Gyakori az émelygés és a hányás, és általában láz is jelentkezik.

A kórházi felvétel általában szükséges.

A kezelés alapja a koplalás, fájdalomcsillapítás és antibiotikumok, ha fertőzés van jelen.

Néha az epehólyag eltávolítása szükséges.

Akut epehólyaggyulladás

Az akut epehólyaggyulladást az epevezetékek bakteriális fertőzése okozza. Akkor fordul elő, ha az epekövek az epeutakba kerülnek (1).

Néha az epeutakat elzáró daganat a kiváltó ok.

Az akut cholangitisre láz, sárgaság és hasi fájdalom jellemző (2).

A sárgaság a bőr és a szemfehérje sárgaságának leírására használt kifejezés. A bilirubin nevű anyag felhalmozódása okozza a vérben és a test szöveteiben.

A vastagbélgyulladás súlyos betegség.

A kezelés magában foglalja a koplalást és az intravénás folyadékbevitelt.

A mögöttes fertőzés kezelésére antibiotikumokat adnak.

Az elzáródás eltávolításával helyre kell állítani az epeutak normális áramlását.

Hepatitis

A hepatitis a máj gyulladása, amelyet általában vírusfertőzés okoz.

A tipikus tünetek közé tartozik a jobb felső jobb hasi fájdalom, fáradtság, hányinger, hányás és agyagszínű széklet. Továbbá egyes betegeknél sötét vizelet és sárgaság is előfordul.

A vírusos májgyulladásnak több típusa létezik.

A hepatitis A-t a hepatitis A vírus okozza. A vírus elsősorban akkor terjed, ha valaki olyan ételt vagy vizet fogyaszt, amely fertőzött személy ürülékével szennyezett. A betegség szorosan összefügg a nem biztonságos vízzel vagy élelmiszerrel, a nem megfelelő higiéniával és a rossz személyi higiéniával (3).

A hepatitis B-t szintén vírusfertőzés okozza. A vírus a fertőzött személy vérével vagy más testnedvekkel való érintkezés útján terjed.

A betegség a máj hegesedéséhez vezethet. Ezenkívül megnő a májrák és a májelégtelenség kockázata.

A legtöbb hepatitis B-s betegnek nincsenek tünetei.

A hepatitis A és B ellen is létezik védőoltás.

A hepatitis C-t a hepatitis C vírus okozza. Ez egy vérrel terjedő vírus, és általában kis mennyiségű vérrel való érintkezés útján terjed. Ez általában injekciós kábítószer-használat révén történik.

A hepatitis C-ben szenvedők körülbelül 80%-ának nincsenek tünetei.

Egy részüknek enyhe tünetei vannak, mások viszont súlyos, élethosszig tartó betegségben szenvednek (4).

A krónikusan fertőzöttek jelentős részénél a máj hegesedése vagy májrák alakul ki (5).

A hepatitis C orvosi kezelése elérhető, de továbbra is korlátozott.

Epigasztrikus fájdalom

A gyomorfájdalom a felső has középső részén, a szegycsont alatt és a köldök felett jelentkezik. Gyakran a gyomor és a hasnyálmirigy rendellenességei okozzák.

A diszpepszia gyakori kifejezés az epigasztriális fájdalom leírására, néha más panaszokkal kombinálva (6).

Peptikus fekélybetegség (PUD)

Az alsó nyelőcsőben, a gyomorban és a vékonybél első részében (duodenum) lévő fekélyek az epigasztriális fájdalom gyakori okai. Ezeket a rendellenességeket együttesen peptikus fekélybetegségnek (PUD) nevezik.

A PUD-ra jellemző az epigastriumban jelentkező rágó vagy égő érzés (7).

A gyomornyálkahártya H pylori nevű baktériumtól való fertőzése a peptikus fekélybetegség gyakori kiváltó oka (8).

A gyomortükrözés általában feltárja a diagnózist. Ez a felső emésztőrendszer (a nyelőcső, a gyomor és a nyombél) vizsgálata, amely során egy hosszú, vékony, hajlékony cső segítségével megtekinthető e szervek belső bélése

A gyomorfekély kezelésében antibiotikumos gyógyszeres kezelés szerepel a H pylori elpusztítására, ha jelen van.

A gyomorsavtermelést gátló gyógyszereket, például protonpumpa-gátlókat (PPI) adnak a gyógyulás elősegítésére. A PPI-kre példa az omeprazol (Prilosec), a lansoprazol (Prevacid), a rabeprazol (Aciphex), az eszomeprazol (Nexium) és a pantoprazol (Protonix).

A hisztamin (H-2) blokkolók szintén csökkentik a felszabaduló gyomorsav mennyiségét, és csökkenthetik a fekélyfájdalmat és elősegíthetik a gyógyulást. Ilyenek például a Tagamet (cimetidin), a Zantac (ranitidin), a Pepcid (famotidin) és az Axid (nizatidin).

Az antasavak a meglévő gyomorsav semlegesítésével gyors fájdalomcsillapítást biztosíthatnak. A gyógyulás elősegítéséhez azonban nem tartják elég hasznosnak.

Gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD)

A gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) az epigasztrikus fájdalom gyakori oka.

A GERD egy krónikus emésztési betegség, amely akkor jelentkezik, amikor a gyomorsav vagy a gyomortartalom visszaáramlik (reflux) a nyelőcsőbe.

A legtöbb egészséges embernél időnként előfordul savas reflux és gyomorégés. GERD-re akkor kell gyanakodni, ha ezek a tünetek hetente legalább kétszer jelentkeznek, vagy zavarják a mindennapi életet, .

A GERD-vel járó fájdalom leírható szorító vagy égő fájdalomként. A fájdalom a mellkasba, néha pedig a hátba, a nyakba, az állkapocsba vagy a karokba is kisugározhat.

Sok ember életmódváltással tudja kezelni a GERD tüneteit. Az antacidok általában szintén hasznosak, mivel semlegesítik a gyomorsavat, de hatásuk általában rövid ideig tart.

Egyes betegeknek azonban vényköteles gyógyszerekre, vagy akár műtétre is szükségük lehet a tünetek csökkentésére.

PPI-ket, H-2 blokkolókat gyakran használnak a tünetek csökkentésére.

A gasztroszkópia gyakran alkalmazott diagnosztikai eszköz az epigasztrális fájdalomban szenvedő betegek értékelésénél. Kimutatja a GERD-t, a gyomorhurutot és a peptikus fekélybetegséget.

Gasztritisz

A gasztritisz a gyomornyálkahártyát érintő gyulladás.

A gyomorfekélyhez hasonlóan néha a H pylori baktériummal való fertőzés okozza.

Tünetei közé tartozik a rágó vagy égő fájdalom, illetve az epigastriumban jelentkező fájdalom. Hányinger és hányás is előfordulhat.

A vény nélkül kapható gyakori fájdalomcsillapítók, mint az aszpirin, az ibuprofén (Advil, Motrin IB, mások) és a naproxen (Aleve, Anaprox) gyomorhurutot okozhatnak. A stressz és a túlzott alkoholfogyasztás szintén gyakori kiváltó ok.

Az orvosi kezelés lényegében ugyanaz, mint a gyomorfekély és a GERD esetében.

Pankreatitis

A pankreatitis a hasnyálmirigy gyulladása. Lehet akut és krónikus is.

A fő tünetek a felső hasi fájdalom, hányinger és hányás.

A fájdalom jellemzően tompa, unalmas és állandó, és általában hirtelen kezdődik. Leggyakrabban az epigastriumban jelentkezik, és kisugározhat a hátba (9).

A heveny pancreatitis leggyakoribb kiváltó okai az epigastriumkövek és a mértéktelen alkoholfogyasztás.

Szívroham és akut koszorúér-szindróma

A küszöbön álló szívrohamban, más néven akut koszorúér-szindrómában szenvedő betegek általában mellkasi fájdalmat vagy szorító érzést tapasztalnak a mellkasban (10).

Mindenesetre néhány betegnél epigasztrikus fájdalom jelentkezhet. Előfordulhat még emésztési zavar vagy teltségérzet és gázérzet is.

Funkcionális diszpepszia

A funkcionális diszpepszia olyan krónikus rendellenesség, amely kellemetlen érzést okozhat az epigasztriumban.

Jellemzője az étkezést követő teltségérzet, korai telítettség és epigasztrikus fájdalom (11).

A rendellenességet funkcionálisnak definiálják, mivel nem találtak megfigyelhető vagy mérhető strukturális eltéréseket, amelyek magyaráznák a tüneteket. Ezért néha nem fekélyes diszpepsziának is nevezik.

Bal felső hasi fájdalom

A lép betegségei

A bal felső hasi fájdalmat néha a lép betegségei okozzák.

A lép megnagyobbodása (splenomegália) és a lépinfarktus okozhat jobb felső hasi fájdalmat (12).

A lépinfarktus olyan állapot, amelyben a lép vérellátása károsodik.

Alhasi alhasi fájdalom

Nőknél az alhasi fájdalmat gyakran a belső női reproduktív szervek rendellenességei okozzák. Ezekkel a rendellenességekkel itt nem foglalkozunk.

Vese kövek (urrolithiasis)

A vesekövek lehetnek kicsik és nagyok egyaránt. Egyes kövek a vesében maradnak, és nem okoznak tüneteket.

Néha a vesekő a húgyvezetékben, a vese és a húgyhólyag közötti csőben halad lefelé. Ha a kő eléri a hólyagot, a vizelettel távozhat a szervezetből.

A vesekő lefelé haladhat a húgyvezetéken, a vese és a hólyag közötti csövön. Ha a kő eléri a hólyagot, a vizelettel távozhat a szervezetből. Ha a kő megreked a húgyvezetékben, erős fájdalmat okozhat.

Ha a kő megreked a húgyvezetékben, elzárhatja az adott vese vizeletáramlását. Ez nagyon komoly és intenzív fájdalmat okozhat.

A fájdalom általában éles, görcsös fájdalom a hátban és az oldalon, amely gyakran kisugárzik az alhasba és az ágyékba. A fájdalom gyakran hirtelen kezdődik és hullámokban jön.

Hányinger és hányás is előfordulhat.

A vizelet emellett sötét vagy vörös lehet a vér miatt (hematuria).

Cystitis

A cystitis a húgyhólyag gyulladása. Általában bakteriális fertőzés okozza.

A hólyaghurut fájdalmat okozhat a has alsó középső részén.

A vizeletürítés során tartós vizelési inger és égő érzés is jelentkezhet.

Ezeken kívül a vizeletben vér is lehet (hematuria), és néha a vizelet zavaros és erős szagú.

A bakteriális hólyaghurutot általában antibiotikumokkal kezelik

Pyelonefritisz

A pyelonefritisz olyan húgyúti fertőzés, amely gyakran a húgyhólyagban kezdődik és felfelé halad az egyik vagy mindkét vesébe.

A tünetek közé tartozik a láz, hidegrázás, fájdalom a háton vagy oldalt a hasban vagy az ágyékban. Gyakori a gyakori vizelés, hányinger és hányás is.

A fertőzést általában baktériumok okozzák. Ezért az antibiotikumok jelentik a kezelés első vonalát.

Akut vakbélgyulladás

A vakbél egy keskeny, ujj alakú tasak, amely a vastagbélből nyúlik ki

Az akut vakbélgyulladás a vakbél akut gyulladása, és jellemzően a köldök körüli fájdalommal jelentkezik. A fájdalom általában a has jobb alsó kvadránsába sugárzik.

A fájdalom fokozódhat köhögés, járás vagy rángatózó mozgások hatására.

Hányás és hányás is előfordulhat, és általában étvágytalanság is jelentkezik.

A heveny vakbélgyulladást általában a vakbél nyílt műtéttel vagy kevésbé invazív kulcslyukműtéttel (laparoszkópia) történő eltávolításával kezelik (20).

A vakbél egy keskeny, ujj alakú tasak, amely a vastagbélből áll ki. Az akut vakbélgyulladás a vakbél akut gyulladása.

Divertikulitisz

A divertikulák kis, kidudorodó tasakok, amelyek a vastagbél belső bélésében alakulhatnak ki.

A divertikulitisz egy vagy több ilyen tasak gyulladása.

A tünetek közé tartozik a bal alsó hasi fájdalom, hányinger, hányás és láz. Székrekedés, ritkábban hasmenés is előfordulhat.

A kezelés általában antibiotikumos gyógyszereket tartalmaz.

Műtétre ritkán van szükség, kivéve, ha komplikációk lépnek fel.

Diffúz hasi fájdalom

A hasi fájdalom gyakran diffúz lehet, és nem a has egy adott részén helyezkedik el.

Gyulladásos bélbetegség (IBD)

A gyulladásos bélbetegség (IBD) ismeretlen eredetű betegség. Úgy gondolják, hogy a bél mikroflórájára adott kóros immunválaszt tükrözi. Ezért az autoimmun betegségek közé sorolják.

Az IBD-nek két fő típusa van, a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség.

A fekélyes vastagbélgyulladás a vastagbélre korlátozódik, míg a Crohn-betegség a bél bármely szakaszát érintheti.

A tünetek közé tartozik a hasi fájdalom és görcsök, a szabálytalan bélműködés és a véres nyálkaürítés. Emellett sok betegnél fogyás, ízületi fájdalom (arthralgia), izzadás és fáradtság jelentkezik.

Bélelzáródás

A bélelzáródás olyan elzáródás, amely megakadályozza az étel vagy folyadék áthaladását a vékony- vagy vastagbélen.

Ezeknek több oka is lehet. Néha szövetszalagok (összenövések) alakulnak ki a hasüregben a műtét után. A vékony- vagy vastagbél rákos megbetegedése is okozhat elzáródást.

A tünetek közé tartozik a görcsös hasi fájdalom, amely hullámokban jön és megy. Emellett étvágytalanság, a has duzzanata, hányás, és képtelenség a bélmozgásra vagy a gázürítésre.

A kezelés a kiváltó októl függ.

Gasztroenteritisz

A vírusos gasztroenteritisz, amelyet néha gyomorhurutnak is neveznek, a vékony- vagy vastagbél fertőzése.

Tünetei közé tartozik a vizes hasmenés, hasi görcsök, hányinger, hányás és néha láz (13).

A tünetek általában csak egy-két napig tartanak.

A bakteriális gasztroenteritiszt általában baktériummal szennyezett étel fogyasztása okozza. Tipikus példák a Campylobacter és a Salmonella.

Mivel a gasztroenteritisz általában önkorlátozó, az orvosi ellátás elsősorban támogató jellegű. Fontos a folyadékfogyasztás (orális hidratálás). Néha azonban intravénás folyadékpótlásra is szükség lehet.

A bakteriális gasztroenteritisz egyes eseteiben antibiotikumokat adnak (14).

Mesenteriális iszkémia

A mesenterium egy hártyaránc, amely a beleket a hasfalhoz rögzíti és a helyén tartja (15).

Az akut mesenteriális iszkémia oka a mesenteriális ereken keresztül történő elégtelen véráramlás. Ez egy potenciálisan életveszélyes állapot.

Az állapotot súlyos hasi fájdalom jellemzi, amely néha véres hasmenéssel társul.

Az akut mesenteriális iszkémiát azonnal kezelni kell a szövetelhalás megelőzése érdekében. Műtétre lehet szükség a bél egyes részeinek eltávolításához.

Rák

Sokféle rákos megbetegedés járhat hasi fájdalommal. Ilyen például a gyomor, a máj, a hasnyálmirigy, a vastagbél és a végbél rákja.

Irritábilis bél szindróma (IBS)

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a vastagbelet érintő, ismert ok nélküli tünetek csoportját írja le.

Az IBS gyakori betegség, és gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál.

Az IBS tünetei közé tartoznak a görcsök, a hasi fájdalom és a puffadás. Hasmenés vagy székrekedés is előfordulhat.

A diagnózis felállítása előtt ki kell zárni a beteg tüneteinek egyéb, súlyosabb kiváltó okait.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.