Az ember általános evolúciójáról gondolkodva elsősorban csimpánzszerű őseinkhez hasonlítjuk magunkat. Amikor azonban az emberi agy sajátos evolúciójáról van szó – amely a gondolkodás, a logika, a képzelet, az empátia és az erkölcs képességét adja nekünk -, akkor meg kell osztanunk a koponyánk terét azokkal az ősi agyi berendezésekkel, amelyeket az elmúlt több millió év során emlős és hüllő elődeinktől örököltünk.
Újabb berendezésünk alatt olyan struktúrák húzódnak, amelyeket primitív ösztönök, tudattalan impulzusok és ősi félelmek vezérelnek. Paul MacLean amerikai orvos és idegtudós volt az első, aki ezt a struktúrát “hármas agynak” nevezte, azon az elképzelésen alapulva, hogy a hüllő-, az ősi emlős- és a modern emberi agy együtt próbál létezni és együttműködni.
A triune agyszerkezet három részből áll:
- A hüllőagy a magjában az arousalért, a homeosztázisért és a szaporodásért felelős.
- Az azt körülvevő paleomammaliánus (“ősemlős”) agy a tanulással, a memóriával és az érzelmekkel foglalkozik.
- A másik kettő tetején ül a tudatos gondolkodáshoz és az öntudathoz szükséges neomammális (“új-emlős”) agy.
Ezek a hármas agyi részek nagyjából megfelelnek az agytörzs, a limbikus rendszer és a kéreg általános megkülönböztetésének.
MacLean szerint hármas agyunk nem feltétlenül működik jól, mert a három agyfélteke mindegyike sajátos módon dolgozza fel az információkat, és egyedi programmal rendelkezik. Például a hüllőagy működése, amely az ösztöneinket és viselkedésünket irányítja, megtartja a cselekedeteink feletti végrehajtó kontroll jó részét, míg az agykéregnek csak egy kis régiója képes a tudatosságra és a stratégiák artikulálására.
Ez azt jelenti, hogy a hármas agy több szintje gyakran egyszerre verseng a dominanciáért, és konfliktusba kerül egymással, anélkül, hogy tudatában lennénk ennek – ez az elképzelés párhuzamba állítható Sigmund Freud felfogásával a tudatos és a tudattalan agy közötti kapcsolatról.
Az, hogy ennyi neurális feldolgozás a tudatos tudatosságon kívül történik, és hogy a végrehajtó döntések több szinten is szemben állhatnak egymással, jelentős belső konfliktusok alapjait teremti meg. Ezekhez az evolúciós rétegekhez hozzáadódik a két agyfélteke összetettsége, az agy rétegeit integráló különféle vertikális hálózatok, valamint az agyszerveződés nemekből, a fejlődés szeszélyeiből és a kulturális környezet hatásaiból eredő változatai.
A Charles Hampden-Turner brit kultúrfilozófus és menedzsment-tanácsadó által javasolt triune brain vizualizációja szerint az emberi agy egy anakronisztikus menazséria, amely a pszichoterapeutát azzal a kihívással szembesíti, hogy egy embert, egy lovat és egy krokodilt kell kezelnie, akik egyazon testben próbálnak lakni.
Címkék: agytudomány | add | agyrészek | agyszerkezet | limbikus rendszer | idegtudomány | idegtudós | pszichoterapeuta | pszichoterapeuta | az emberi agy | terapeuta | Triune Brain | tudattalan agy