A gáztűzhelyről – Chimney Safety Institute of America (CSIA)

Gázszellőztetés alapjai
A legtöbb háztulajdonos tisztában van a kémény tisztításának és ellenőrzésének szükségességével, ha fatüzelésű kályhája van, vagy rendszeresen használja a kandallóját, de sokan nem tudják, hogy egy gázfűtő készülék – legyen az kemence, kazán vagy akár egy melegvízmelegítő – szintén a kéményre támaszkodik a kipufogó megfelelő szellőztetéséhez.
A földgázzal vagy propánnal működő készülékek nem termelnek olyan látható kormot, mint a más tüzelőanyagokat égető készülékek, de korrozív anyagok rakódhatnak le a kéményben. Sok esetben ezek a savak pusztítást végezhetnek a kéményében anélkül, hogy bármilyen külső tünetet produkálnának, amíg a probléma nem válik veszélyessé vagy drágán javíthatóvá.
A problémák
A problémák a modern, magasabb hatásfokú készülékekkel vannak. Ezek a készülékek úgy érik el nagyobb hatékonyságukat, hogy a korábban a kéményen felfelé küldött hőt elszívják, és helyette az otthonába juttatják. Senki sem akar hőt pazarolni a kéményben, de bizonyos mennyiségű hőre szükség van ahhoz, hogy a szellőzőrendszer működését biztosító huzatot biztosítsuk, és hogy a kémény falait elég melegen tartsuk ahhoz, hogy megakadályozzuk a füstgázok kondenzációját. Ha a füstgáz hőmérséklete túl alacsony lesz, mint ahogy az a modern készülékeknél gyakran előfordul, két különálló, de egymással összefüggő probléma – a nem teljes égés és a vízkondenzáció – léphet fel.
Teljesítetlen égés:
A kémény nemcsak azért felelős, hogy az égés melléktermékei passzívan távozzanak felfelé a kéményen, hanem huzatot is generál, amely aktívan behúzza az égési levegőt a készülékbe. Valójában egy köbméter földgáz elégetéséhez 10 köbméter levegőre van szükség ahhoz, hogy elegendő oxigén álljon rendelkezésre a teljes égéshez. Ha a kémény túl hideg ahhoz, hogy megfelelő huzatot hozzon létre, és ezáltal nem biztosít elegendő égési levegőt, nemcsak a hatékonyság szenved, de a készülék szén-monoxidot is termelhet, és ez a szén-monoxid kevésbé valószínű, hogy biztonságosan távozik egy gyenge huzatjelzésű kéményből.
Kondenzáció:
A második és legnyilvánvalóbb probléma a hűvös kéményhőmérséklet miatt a vízgőz kondenzációja a kéményben. Bármilyen furcsa is, bármilyen szénhidrogén – márpedig a gáz szénhidrogén – elégetésekor főként szén-dioxid és vízgőz keletkezik. Valójában egy átlagos kemence óránként körülbelül másfél gallon vizet juttat a kéménybe! A régebbi, nem hatékony kemencék magas kéményhőmérséklete megakadályozta, hogy ez a nedvesség a kéményben kondenzálódjon, és gyakran látható volt a kémény tetejéből kiáramló gőz formájában. Mivel az újabb, nagy hatékonyságú kemencék most már elszívják ezt a plusz hőt a kéményből, ez a víz most már gyakran a hűvösebb kéményben kondenzálódik.
A probléma azonban még bonyolultabbá válik, mivel ez a víz általában erősen savas és maró hatású is. Az égéshez használt levegő általában nemcsak a szokásos légszennyezéssel, hanem gyakran háztartási tisztítószerekkel, különösen a fehérítőszerből származó klórral is szennyezett. Ha a kéményt korábban szén vagy olaj szellőztetésére használták, valószínűleg kénlerakódások is maradtak benne. Így most már nem csak egy gallon vagy több víz van óránként a kéményben, hanem egy gallon vagy több híg sósav vagy kénsav is, amely belülről rágja a kémény malterát és tégláját!
A helyzetet súlyosbítják a hideg külső kémények és a hosszú összekötő csövek a kemence és a kémény között. Bár kéménye szenvedhet a nem megfelelő fűtési/szellőztetési párosítástól anélkül, hogy bármilyen látható tünetet produkálna, néha a keletkező felesleges nedvesség látható eredményeket okoz.
A következő tünetek bármelyike utalhat a szellőzőrendszer problémájára.

  • Nedves foltok a belső vagy külső falakon
  • Hámló tapéta
  • Felhólyagosodott festék
  • Foltok a mennyezeten a kémény körül
  • Fehér foltok (kivirágzás). a falazott kémény külső oldalán
  • Erodált habarcsfugák
  • Morzsásodó téglák

Ez a savas víz által okozott korrózió végül a kémény belsejében lecsapódó savas víz okozhatja a bélést, habarcsot és a téglafalazatot, hogy leperegjen és szétmorzsolódjon. A kéményseprők gyakran tapasztalják, hogy ez a törmelék dugulást okoz a kéményben, ami potenciálisan szén-monoxidnak és más veszélyes égési melléktermékeknek teszi ki az otthon lakóit, amit nem szabad félvállról venni.
Megoldások
Az első lépés az, hogy a kéményt/szellőzőrendszert egy hozzáértő, tanúsított kéményseprő tm-rel kell felmérni, olyannal, aki érti a kemence és a kémény típusa közötti összefüggéseket. A képzett kéményseprő tanácsot adhat és intézkedéseket javasolhat, hogy az egész rendszer biztonságosan és hatékonyan működjön.

Ha problémát találnak, a megoldások gyakran egy megfelelő méretű, szigetelt béléscső felszerelését és/vagy a kemence és a kémény közötti csatlakozócső átdolgozását foglalják magukban. Ezeket a korszerűsítéseket úgy tervezték, hogy a jobb huzat érdekében átméretezik a kéményt, minimalizálják a kondenzációt, és a savas melléktermékeket a bélésen belül tartják, hogy megvédjék a környező falazatot. (További információkért lásd a bélésekről szóló oldalunkat)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.