A barokk korszak 10 leghíresebb festménye

A barokk egy művészeti stílus, amely a 17. század elejétől az 1740-es évekig virágzott Európában. A barokk kifejezés közvetlenül a francia nyelvből származik (“szabálytalan alakú gyöngy”), ami viszont a portugál barroco (“szabálytalan gyöngy”) szóból ered; és rokonságban áll a spanyol barrueco és az olasz barocco kifejezésekkel. A festészetben a barokk stílust a nagy drámaiság, a gazdag színvilág, az intenzív fény és a sötét árnyékok jellemzik. Míg a reneszánsz művészet arról ismert, hogy nyugodt racionalitást mutat, a barokk korszak festményei az érzelmek és a szenvedély felkeltésére törekedtek. A barokk művészek általában a legdrámaibb pontot örökítették meg; azt a pillanatot, amikor a cselekmény zajlik. Erre példa a korszak számos leghíresebb festménye, köztük Rembrandt A tékozló fiú visszatérése; Artemisia Gentileschi Judit megöli Holofernest; Caravaggio Szent Máté hívása. Íme a 10 leghíresebb barokk festmény.

#10 Judith Slaying Holofernes

Art: Artemisia Gentileschi

Év: 1620

Júdit megöli Holofernest (1620) – Artemisia Gentileschi

Artemisia Gentileschi olasz barokk művész volt, akit ma korának egyik legkiválóbb festőjeként, valamint minden idők egyik legnagyobb női művészeként tartanak számon. A Holofernészt megölő Judit a leghíresebb műve. Az Ószövetség egyik története alapján készült. A történetben Holofernész egy asszír hadvezér, aki el akarta pusztítani Betúliát, Judit szülővárosát. Judit, kihasználva az asszír hadvezér vágyát, bejut a sátrába. A mértéktelen ivás után Holofernész elájul, és Juditnak sikerül lefejeznie őt, így megmentve városát. A történet egyik leghíresebb ábrázolása, Gentileschi festménye azt a pillanatot ábrázolja, amikor Judit a szolgálója segítségével lefejezi a hadvezért, miután az részegen elaludt.

#9 Innocent X portréja

Művész: Diego Velazquez

Év: 1650

X. Innocentus portréja (1650) – Diego Velazquez

Velazquez egy olaszországi útja során felajánlotta, hogy megfest egy portrét a pápáról, aki arra kérte, hogy előbb bizonyítsa festői képességeit. Velazquez Juan de Pareja szolgájáról készített portréja meggyőzte X. Innocentus pápát a tehetségéről, és ennek eredményeként született meg ez a híres remekmű. A portré olyan kegyetlenséget mutat Innocentus arckifejezésében, hogy egyesek attól tartottak, hogy a pápa nem fog örülni neki, de X. Innocentus inkább elégedett volt, és a legenda szerint azt mondta: “Troppo vero!”. (“túlságosan is igaz!”). A híres 20. századi festő, Francis Bacon megfestette ennek a képnek egy sorozatát, a “Sikoltó pápák” nevű változatát, amelyek ma már önmagukban is híresek. A X. Innocentus portréját számos műkritikus a valaha készült legszebb portrénak tartja, míg a Guardian a személyes hatalom legélesebb tanulmányának nevezi a művészet történetében.

#8 Emmausi vacsora

A művész: Caravaggio

Év: 1601

Emmausi vacsora (1601) – Caravaggio

Caravaggio olasz művész volt, akinek festményein az emberi fizikai és érzelmi állapotok realista megfigyelése és a világítás drámai használata ötvöződik. A nyugati művészet egyik legnagyobb hatású művészeként tartják számon, művei meghatározó hatással voltak a barokk festészeti iskolára. Ennek köszönhetően a barokk festészet atyjaként emlegetik. Caravaggio egyik leghíresebb festménye, az Emmausi vacsora azt a pillanatot ábrázolja, amikor a feltámadt Jézus Krisztus először nyilatkozik meg két tanítványának, valószínűleg Lukácsnak és Kleopásnak Emmaus városában. A festmény tulajdonképpen pontosan azt a pillanatot örökíti meg, amikor a két apostol rájön, hogy egy elképzelhetetlen csodának a tanúi. Krisztust szakáll nélkül ábrázolták, és folyó köntöse eltakarja a keresztre feszítéskor elszenvedett sebek minden jelét.

#7 A párizsi ítélet

Művész: Sz: Peter Paul Rubens

Év: 1639

Párizs ítélete (1639) – Peter Paul Rubens

A görög mitológia szerint Erisz, a viszály istennője nem vehetett részt Peleusz és Thetisz esküvőjén. Mivel így megsértették, nászajándékát az ajtón kívülre dobta. Ez az ajándék egy aranyalma volt, amire a következő felirat volt gravírozva: “A legszebbnek”. A három istennő, Aphrodité, Héra és Athéné mindannyian harcoltak ezért az “aranyalmáért”, mindegyikük azt állította, hogy ő a legszebb, és így az alma jogos címzettje. Páriszt, a trójai herceget választotta ki Zeusz, hogy meghozza a döntést. Sir Peter Paul Rubens, a legnagyobb hatású flamand barokk művész több változatot is készített a Párizsi ítéletről, és ez a Nemzeti Galériában látható változat talán a leghíresebb közülük. A mítosz azzal ér véget, hogy Párisz odaadja az Aranyalmát Aphroditének, mivel az azzal vesztegette meg, hogy megígérte neki, hogy feleségül veszi a világ legszebb halandó nőjét. Emiatt Héra nagyon megirigyelte Párist, ami végül befolyásolta a trójai háború kimenetelét.

#6 A tejeslány

Art: Johannes Vermeer

Év: 1658

A tejeslány (1658) – Johannes Vermeer

Johannes Vermeer a maga idejében viszonylag ismeretlen volt, ma azonban Rembrandt mellett a holland aranykor legnagyobb festőjének tartják. Ez a festmény egy fejőlányt ábrázol, egy olyan nőt, aki teheneket fej és tejtermékeket, például vajat és sajtot készít. A festmény keletkezésének idején a nőt valójában inkább “konyhalányként” ismerték, mint speciális “fejőlányként”. Vermeer a nőt fiatalnak és erősnek ábrázolja. A festmény illuzionista. A jelenetet nemcsak feltűnő részletekkel ábrázolja, hanem érzékelteti a nő és az asztal súlyát is. A tejeslány nemcsak Vermeer, hanem az egész barokk korszak egyik leghíresebb festménye. Az amszterdami Rijksmuseumban található, amely “kétségtelenül a múzeum egyik legszebb látványosságának” tekinti.

#5 A tékozló fiú visszatérése

Művész: Rembrandt van Rijn

Év: 1669

A tékozló fiú visszatérése (1669) – Rembrandt van Rijn

A tékozló fiú példázatában egy apának két fia van, akik közül a kisebbik kikéri az örökségét, elherdálja a vagyonát, és miután nincstelenné válik, hazatér. Könyörögni akar apjának, hogy tegye őt is a szolgái közé, de az apa ehelyett megünnepli a visszatérését. Amikor az idősebbik fia tiltakozik, az apa azt mondja neki, hogy azért ünnepelnek, mert az elveszett bátyja most észhez tért. Rembrandt festménye azt a pillanatot ábrázolja, amikor a fiú nyomorult állapotban tér haza. Látható, ahogy az apa gyengéd gesztussal fogadja fiát, miközben a testvér ítélkezve keresztbe teszi a kezét. Rembrandt híres festményeinek kivételes realizmusáról, amely a rá jellemző fény- és árnyékhatásoknak köszönhető. A pályafutása végén festett műalkotás mesteri képességéről tanúskodik, mivel kifejező világítással és színezéssel ragyogóan idézi fel a nézőben a példázat megbocsátásról szóló üzenetét. A tékozló fiú visszatérését sok kritikus Rembrandt legnagyobb remekművének tartja, és a barokk művészet monumentális alkotása.

#4 Szent Máté hívása

Művész: Caravaggio

Év: 1600

Szent Máté hívása (1600) – Caravaggio

Szent Máté Jézus tizenkét apostolának egyike és a keresztény hagyomány szerint a négy evangélista egyike. Máté kezdetben vámszedő volt, és Jézus Krisztus a vámszedő fülkéjében ülve találta meg. “Kövess engem” – mondta neki Jézus, Máté pedig felállt és követte őt. Ez a festmény azt a pillanatot ábrázolja, amikor Jézus arra ösztönzi Mátét, hogy kövesse őt. Caravaggio az európai művészettörténet egyik legnagyobb hatású művésze. Többek között; életből festett, rajzok nélkül; és kifejlesztette a tenebrizmusnak nevezett technikát, amelyet a fény és a sötétség heves kontrasztjainak használata jellemzett. Ez segített neki abban, hogy nagy drámaiságú és érzelmi intenzitású festményeket alkosson. A Máté hívása azonnali szenzáció volt, amikor először kiállították, és máig a művész egyik leghíresebb műve.

#3 Az éjjeli őrség

Művész: Rembrandt van Rijn

Év: 1642

Az Éjjeli őrség (1642) – Rembrandt

Rembrandt van Rijn-t a történelem egyik legnagyobb művészének tartják. Az Éjjeli őrséget Frans Banninck Cocq kapitány és polgárőr századának 17 tagja rendelte meg tőle. A festmény találó címe a következő lenne: Frans Banningck Cocq kapitány és Willem van Ruytenburch hadnagy társasága. A kép a nézőre gyakorolt sötét benyomása miatt azonban Az éjszakai őrség néven vált ismertté. A 34 szereplőből álló kolosszális remekmű a Cocq és Ruytenburch által vezetett társaságot ábrázolja, amint a néző felé tart. Hírnevét több tényezőnek köszönheti, többek között hatalmas méretének (11,91 láb × 14,34 láb), összefüggő, dinamikus és realisztikus ábrázolásmódjának, a művész fény és árnyék briliáns használatának, valamint Rembrandt mesteri képességének, amellyel a néző számára azt a látszatot keltette, hogy a festmény majdnem ember nagyságú alakjai mindjárt leugranak a vászonról a valós térbe. Az Éjjeli őrség a csoportos portréfestészet egyik leghíresebb alkotása, és nemcsak Rembrandt, hanem az egész holland aranykor leghíresebb festménye.

#2 Gyöngyfülbevalós lány

Művész: Rembrandt: Johannes Vermeer

Év: 1665 körül

Lány gyöngyfülbevalóval (1665) – Johannes Vermeer

A Lány gyöngyfülbevalóval, Johannes Vermeer legismertebb műve egy egzotikus ruhát, keleti turbánt és nagy gyöngyfülbevalót viselő európai lányt ábrázol. Jan Vermeer életéről nem sokat tudunk, és a festményen szereplő modellről semmit sem tudunk. A Gyöngyfülbevalós lány mégis a valaha készült egyik leghíresebb portré, és gyakran nevezik az “északi Mona Lisának”. Talán a festményt övező titokzatosság is hozzájárul a hírnevéhez. Tracy Chevalier amerikai írónő 1999-ben a portréval azonos címmel történelmi regényt írt, amely Vermeer remekművének keletkezéséről szóló beszámolót fikcionálta. Később azonos címmel film is készült belőle, amelyet három Oscar-díjra jelöltek.

#1 Las Meninas

English Title: The Maids of Honor

Művész: M: Diego Velazquez

Év: 1656

Las Meninas (1656) – Diego Velazquez

A minden idők egyik legfontosabb festményének tartott Las Meninas középpontjában az 5 éves Margarita Teresa áll. A csecsemő Margaritát szobalányai, testőrei, két törpe és egy kutya veszi körül. A bal oldalon Velazquez saját magát ábrázolja egy ecsettel, ami miatt a BBC “a világ első fotóbombájának” nevezte ezt a remekművet. A hercegnő feje fölött egy tükör látható, amelyen apja és anyja, IV. Fülöp spanyol király és Mariana osztrák király látható. Úgy tűnik, mintha a néző pozíciójában lennének. Velazquez talán azt a jelenetet ábrázolja, amikor megfestette a királyi párt. A Las Meninákat neves művészek úgy jellemezték, mint amelyek a “festészet teológiáját” és “a művészet igazi filozófiáját” képviselik. Diego Velazquezt az európai történelem egyik legnagyobb hatású festőjeként tartják számon, és a Las Meninast az ő legfőbb alkotásának tekintik. A nyugati művészettörténet egyik legtöbbet elemzett festménye, és minden bizonnyal a barokk korszak leghíresebb festménye.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.