A tárgyalás lépései
Az esküdtszék kiválasztása
A hat-tizenkét fős esküdtszéket az esküdtek közül választják ki. Az esküdtszék mérete államonként változik, és bizonyos mértékben függ a tárgyalás tárgyát képező ügy típusától.
- A polgári ügyekben, különösen a korlátozott hatáskörű bíróságokon, a szokásos méret sok joghatóságban hat fővé válik, amely mindkét fél megegyezésével növelhető.
- A szabálysértési ügyekben néha tizenkétnél kevesebb esküdt van, bár súlyos büntetőügyekben általában tizenkét esküdtre van szükség.
- A régi követelmény, hogy az esküdtek egyhangúak legyenek, szintén változik. Különösen a szabálysértési és polgári ügyekben az államok gyakran előírják, hogy az esküdtek háromnegyedének vagy öthatodának egyetértése alapján hozzanak ítéletet.
Egyes ügyekben helyettes esküdteket választanak, akik a tárgyalás során esetleg megbetegedő esküdtek helyére lépnek. A helyettes esküdtek ugyanúgy meghallgatják a bizonyítékokat, mint a többi esküdt, de nem vesznek részt a tanácskozásban, kivéve, ha egy eredeti esküdt helyébe lépnek.
Az esküdtek kiválasztása számos joghatóságban azzal kezdődik, hogy a bírósági titkár felhívja az esküdtek listáján szereplő tizenkét személyt, és felkéri őket, hogy foglaljanak helyet az esküdtszékben. A bíró általában rövid nyilatkozatot tesz, amelyben elmagyarázza, hogy milyen ügyet tárgyalnak, és megkérdezi, hogy a potenciális esküdtek valamilyen okból nem tudnak-e szolgálni. A bíró vagy az ügyvédek ezután kérdéseket tesznek fel nekik, hogy van-e bármilyen ismeretük az ügyről, vagy voltak-e olyan konkrét tapasztalataik, amelyek miatt elfogultak vagy igazságtalanok lehetnek. A potenciális esküdteknek ezt a kikérdezését nevezik voir dire-nek (az igazság kimondása).
Ha bármelyik ügyvéd úgy véli, hogy vannak olyan információk, amelyek arra utalnak, hogy egy esküdt elfogult az üggyel kapcsolatban, akkor kérheti a bírót, hogy az adott esküdtet okkal utasítsa el. Például egy esküdtet okkal fel lehet menteni, ha az esküdt az egyik fél vagy az egyik ügyvéd közeli hozzátartozója, vagy ha olyan vállalatnál dolgozik, amely a perben részt vesz. Az egyes ügyvédek korlátlan számú esküdt okból történő elbocsátását kérhetik. Minden egyes kérelmet a bíró mérlegel, és azt vagy elfogadja, vagy nem.
Az okból történő kihívások mellett minden ügyvédnek meghatározott számú peremptorikus kihívása van. Ezek a kihívások lehetővé teszik az ügyvéd számára, hogy ok megjelölése nélkül kizárjon egy potenciális esküdtet. Gyakorlatilag lehetővé teszik az ügyvéd számára, hogy kizárjon egy esküdtet, mert úgy véli, hogy az esküdt nem fogja az ügyfél érdekeit szolgálni. A kizáró indítványok száma a per tárgyát képező per típusától függően meghatározott számban korlátozódik. Nem lehet őket faji vagy nemi alapon történő megkülönböztetésre használni.
Amikor mindkét fél megállapodott az esküdtszékben, az esküdteket a bírósági titkár felesketi az ügy tárgyalására. Azokat, akiket nem választottak ki, felmentik.
Az esküdtek feladata, hogy lelkiismeretesen meghallgassák a bizonyítékokat, és ne vonjanak le elhamarkodott következtetéseket. A bíró utasítja őket, hogy (a tanácskozásig) ne vitassák meg az ügyet kívülállókkal vagy egymással. Általában nincs joguk kérdéseket feltenni a tanúknak, de egyes bírák megengedik az esküdteknek, hogy írásbeli kérdéseket nyújtsanak be a bíró és az ügyvédek számára, hogy azokat mérlegeljék. (Az ügyvédeknek joguk van kifogást emelni e kérdések ellen, csakúgy, mint az ügyvédek által a tárgyalás során feltett kérdések ellen). Adott esetben a kérdéseket fel lehet tenni.
>>Az ügyek bírósági útjának diagramja
>>>Polgári és büntetőügyek
>>Az ügyek rendezése
>>Előtte-per előtti eljárások a polgári ügyekben
>>Jurisdictio and Venue
>>Pleadings
>>Motions
>>Discovery
>>Pre-Trial Conferences
>>Pre-Trial Conferences
>>>Pre-tárgyalást megelőző eljárások a büntetőügyekben
>>A vádirat benyújtása
>>A letartóztatási eljárások
>>>Előtárgyalást megelőzőTárgyaláson való megjelenés büntetőügyekben
>> Óvadék
>>Egyezségkötés
>>Polgári és büntetőperek
>>Bírósági tisztviselők
>>Polgári és büntetőperek
>>Polgári és büntetőperek
>>Bírósági tisztviselői
>>Az esküdtszék
>>Az esküdtszék kiválasztása
>>A nyitóbeszédek
>>Bizonyítékok
>> Közvetlen kihallgatás
>>Keresztkérdések
>>>Kereszt-vizsgálat
>>>Közvetített ítélet/elutasítás iránti kérelem
>>Bizonyítékok ismertetése a védelem részéről
>>Visszautasítás
>>>záró indítványok
>>>Záró érvek
>>Instrukciók az esküdteknek
>>>Tárgyalás
>>>Jury Tárgyalás
>>>Elítélet
>>Elmozdulások az ítélethozatal után
>>Értékelés
>>Átítélés
>>Fellebbezés
Hogyan működnek a bíróságok Otthon | Bíróságok és jogi eljárás | *A tárgyalás lépései*
A bírói munka emberi oldala | Közvetítés